A pedagógusok megosztottnak tűnnek abban a kérdésben, milyen platformon lenne érdemes tanítani a tavaszi félévben - egyebek közt ez derül ki a 21 Kutatóközpont és a Pedagógusok Szakszervezete 2020 és 2021 fordulóján végzett kutatásából.
A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta a válaszadók 89 százaléka tanított valamiféle digitális platformon, így a legtöbbjüknek van tapasztalata az új oktatási formával kapcsolatos kihívásokról. A felmérésben többek közt arról kérdezték a pedagógusokat, ha ők dönthetnének, hogyan szerveznék meg a következő iskolai félévet. Kiderült,
többségük (56 százalék) hagyományos tanrendben oktatna tavasszal, a teljes digitális tanrendet a pedagógusok 19 százaléka választaná, hibrid formában - vagyis online és offline egyaránt - a válaszadók negyede végezné a munkáját.
A felmérésből kiderült továbbá, hogy a digitális oktatás alatt a pedagógusok 84 százaléka rendelkezett digitális eszközzel, amivel a munkáját végezni tudta. Az adatokból kirajzolódik az is, hogy a digitális készségekből fakadó problémák nem ugyanolyan mértékben érintik a különböző korcsoportokat a pedagógustársadalomban: az idősebbek sokkal inkább szembesülnek azzal, hogy nem tudják megfelelően ellátni a munkájukat ebben a formában.
A távoktatás ideje alatt a válaszadók több mint felének (55 százalék) adódott olyan számítástechnikai vagy informatikai problémája, aminek a megoldása gondot okozott neki. Az életkor itt is meghatározó tényező: míg a legfiatalabb korosztály 17 százaléka szembesült olyan nehézséggel, ami nehezítette a napi munkáját, az idősebbeknél ez az arány jóval magasabb, 50 százalék feletti.
A kutatás eredménye azt mutatja, hogy hiába a különféle problémák, ezek megoldásában magukra maradtak a pedagógusok. Összességében a válaszadók valamivel több mint fele (51 százalék) kapott segítséget a munkáltatójától. Leginkább az óvodapedagógusokat hagyták magukra az átállás során: 75 százalékuk nem kapott semmiféle segítséget a munkáltatójától tavaly tavasszal.
A szakgimnáziumokban és a gimnáziumokban 60-62 százaléknak nyújtottak segítséget, a szakközépiskolákban pedig az ott tanítók közel háromnegyede (73 százalék) kapott választ a fenntartótól informatikai probléma esetén.
Az általános iskolákban és a szakiskolákban már nem ilyen fényes a helyzet: az itt oktatók többsége (54 és 60 százalék) nem kapott segítséget a tantermen kívüli oktatásra való átállásban.
Ahogy az alábbi ábrán is látható, a legtöbb segítség a kollégáktól érkezett.
A válaszadók arról is nyilatkoztak, jelenlegi tudásuk szerint a járványt követően használnának-e több digitális eszközt és platformot a munkájuk során. A pedagógusok közel fele (48 százalék) úgy ítélte meg, hasonló arányban használja majd ezeket, mint a járványt megelőzően, illetve nem sok jó tapasztalatról árulkodik, hogy a megkérdezettek negyede még kevésbé építené be ezeket az oktatásba.
A tanárok mentális állapotának sem tett túl jót a járvány: azok a pedagógusok, akik 2020 tavaszán és őszén is digitális oktatásban vettek részt, kimerültebbnek (49 százalék), fásultabbnak (22 százalék), meggyötörtebbnek (22 százalék) érzik magukat, mint azok a pedagógusok, akik 2020 őszétől már nem digitális tanrendben oktatnak.
Azzal kapcsolatban, hogy a diákok mennyire tudnak alkalmazkodni az online oktatáshoz, kiderült, hogy a diákok többsége (54 százalék) kisebb problémákkal, de tud, illetve tudott alkalmazkodni a távoktatáshoz. A pedagógusok szerint a diákok megközelítőleg harmada (30 százalék) nehezen, de végül tud és tudott alkalmazkodni az új helyzethez, illetve a diákok 6 százalékának nem okozott semmilyen problémát az átállás. Az új helyzet főleg a szakközépiskolákban tanulóknak (50 százalék) okozott nehézségeket.
A kutatás alátámasztja azt is, hogy a digitális oktatáshoz elengedhetetlen eszközök megléte egyáltalán nem alapvetés mindenhol. A pedagógusok úgy látják, noha a családok többségében megfelelő minőségűek az eszközök, de több helyen érzékelhető a megfelelő minőségű eszköz hiánya (64 százalék).
A diákok közel negyedénél nagyon rossz minőségű eszközök állnak rendelkezésére, és mindössze 7 százalék családjában megfelelő minőségű az eszköz a pedagógusok rálátása szerint. Mi több, az általános és szakközépiskolás diákok harmada, a szakiskolások családjának pedig megközelítőleg fele (46 százalék) nagyon rossz minőségű eszköztárral rendelkezik.
A kormány által tavaly év végén elindított országos pedagógusszűrést a megkérdezettek 83 százaléka tartotta inkább vagy mindenképpen szükségesnek, de ennél kevesebb, 72 százalék vett részt a szűrésen. Biztosan állítható, hogy ez az intézkedés nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a megkérdezettek biztonságban érezzék magukat a munkahelyükön, mivel erre egy egytől ötig terjedő skálán átlagosan 2,73-as értéket adtak. Csupán 9 százalék érzi teljesen biztonságban magát, míg a válaszadók negyede egyáltalán nem.
A koronavírus elleni védőoltást a pedagógusok 43 százaléka adatná be, míg 36 százalék bizonytalan ebben a kérdésben, 21 százalék pedig nem akarja beadatni a vakcinát. Az oltási kedv az életkorral együtt nő, és az is elmondható, hogy azok körében, akik kevésbé érzik vagy érezték magukat biztonságban a munkahelyükön, magasabb az oltási hajlandóság.
A fertőzésen a megkérdezettek 19 százaléka esett át igazoltan, mint ahogy az ábrán látható, a második hullámban szignifikánsan többen kapták el a koronavírust.
A legfiatalabb korosztályhoz (18-29 évesek) tartozó pedagógusok negyede (24 százalék), a 30-59 évesek 19 százaléka, míg a 60. életévüket betöltő pedagógusok 15 százaléka kapta el a betegséget, és a sokszor hangoztatott ígéretekhez képest csak az érintettek 19 százaléka kapta meg a 100 százalékos táppénzt.
Módszertan: Az adatfelvétel 2020. december 18-a és 2021 január 17-e között zajlott. A megkérdezett 1269 pedagógus életkor, régió és intézménytípus szerint reprezentálja a teljes pedagógus társadalmat. a kitöltők 52 százaléka tagja a PSZ-nek, további 48 százalék pedig az általuk elért pedagógusok.
