A cím pontos, erről a két dologról szól az HBO legújabb saját gyártású minisorozata. Egy balul elsült afférról és annak vérfagyasztó következményeiről, melyek sokkoltak egy texasi kisvárost, sőt, egész Amerikát 1980-ban.
Aki kicsit is otthon van a krimik világában, az tudhatja, hogy a gyilkosságok nagy része három okból kifolyólag történik. Pénz, drogok vagy szerelem. Persze vannak kivételek, de azok csak erősítik ezt a szabályt. Bevallom, meglepődtem, amikor meghallottam, hogy Candy Montgomery történetéből egy újabb feldolgozás érkezik.
Anno abba belekezdtem, de annyira nem fogott meg, hogy végignézzem, inkább utánaolvastam a történeteknek, mivel mind a Candy, mind a Szerelem és halál egy rémisztő igaz történeten alapul. Az HBO legújabb próbálkozása szimpatikusabbnak tűnt, így adtam egy esélyt neki, hogy megnézzem, mire volt képes Hollywood egy évvel később.
A Szerelem és halál próbálja misztikusan előadni a gyilkosságba torkoló szerelmi perpatvart. 1980-ban járunk, ahol rögtön az első jelenetben látunk egy tetthelyet, majd visszaugrik két évet a cselekmény, hogy megtudjuk a történések hátterét. 1978-ban kezdődött két házas ember Candy Montgomery és Allan Gore afférja, amely a tragikus eseményekhez vezetett mindkettőjük házaséletében.
Az első három rész gyakorlatilag egy minidráma arról, hogy egy unatkozó háziasszony, aki nem találja magát az amúgy tökéletes életében, hogyan próbálja feldobni a mindennapjait. Alaposan körbejárják Candy indítékait, közben megismerjük a családi hátterét és lelkiállapotát. Amikor pedig már azt hinnénk, minden rendben van, megtörténik, aminek meg kell, és úgy van vége a harmadik résznek, hogy most rögtön akarom látni a negyediket.
David E. Kelley kreátor valahogy komolyabban vette a megbízását, mint Nick Antosca és Robin Veith, akik a tavalyi próbálkozást jegyzik. Úgy látom, a Szerelem és halál atmoszférája erősebb, sokkal hatásosabb, mint a néha kicsit rohanó Candy-é volt. Valószínűleg azért, mert nem kellett öt részbe belesűríteniük mindent, hanem
és körül tudták járni a kapcsolatrendszereiket, illetve a büdzsé valószínűleg többszöröse volt az idei verziónak. Az első három részben a gyilkosságból alig látunk valamit, maximum három-négy képsort.
A '70-es '80-as évek hangulata szinte a nézőkre ömlik: a zenék, a kosztümök és a díszletek... mind-mind csillagos ötös. Mindemellett színészek terén is hihetetlenül erős a Szerelem és halál: Elizabeth Olsen elképesztően tehetséges és gyönyörű Candy szerepében. Nem tudjuk eldönteni egyértelműen, hogy a cselekedetei mozgatórugója egy egzisztenciális pánik, vagy ő csak egy unatkozó háziasszony, esetleg egy pszichopata.
A mindig zseniális Jesse Plemons partnere az afférban a kimért, pocakos, kielégítetlen, elnyomott Allan Gore, aki tudja, hogy rosszat tesz, de nehéz nemet mondania egy Candy szintű hölgynek. Plemons feleségét Lilly Rabe játssza, akit legtöbben talán az Amerikai horror sztoriból ismerhetnek, ott játszott több mint tíz éven keresztül több karaktert is. Meglepődtem, mennyire jó a pánikbeteg, stresszes, kontrollmániás házastárs szerepében, akit annyira megbánt férje tette, hogy a végletekig eszkalálja az eseményeket.
De találkozunk rajtuk kívül még Patrick Fugit, Olivia Grace Applegate, Tom Pelphrey és Krysten Ritter nevével is, akik mind-mind tökéletesek szerepeikben. A castingról egy rossz szó sem eshet. Akkor mégis mi lehet a probléma egy atmoszférikus, igaz történeten alapuló, dráma-krimivel a 80’-as évekből?
Értem, hogy be akarták mutatni kellően részletesen a szereplők motivációit, az egész véres gyilkosság hátterét, de mindezt csigatempóban sikerült. A Szerelem és halál első három részében csak szerelem volt, egy másodperc halált, vagy annyit se láthatott a néző.
A tavalyi Candy nem véletlenül a véres történéssel kezdte és a második epizódtól kezdve mutatta be az lassabb részleteket. Hiába logikusabb az HBO Maxos felépítés, úgy gondolom, kevésbé érdekfeszítő. Pedig sokkal jobb nézni a Szerelem és halált, mint a 2022-es sorozatot. Minden téren gyönyörű, amit látunk: egyrészt Elizabeth Olsent egy rágógumireklámban is ámulnám-bámulnám, másrészt a sorozat fényképezése nagyon tetszetős, nem áll-leejtően gyönyörű, de átadja a hangulatot, mint mondjuk a netflixes Mindhunter. Ránézünk, is már ott is vagyunk 1978-80-ban.
Mivel anno nem néztem végig a Candy-t, viszont a történetnek utánajártam, ezért kíváncsi vagyok, hova fog kifutni a Szerelem és halál, én biztosan velük maradok a végéig.
Meglátjuk, aki szereti a lassabb, komolyabb drámákat azoknak csak ajánlani tudom. A Szerelem és halál első három része megtekinthető az HBO Max kínálatában.
