9 millió 604 ezer ember élt az országban 2022 októberében. Bár a teljes termékenységi arányszám nőtt 2011 óta, a halálozások száma továbbra is meghaladja a születésekét.
A legutóbbi népszámlálás kezdetekor, 2022. október elsején 9 millió 604 ezer volt Magyarország lakossága és 4 millió 593 ezer lakás volt az országban. Az eredményeket Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője ismertette csütörtökön.
Kovács elmondta, hogy október elsején 4 millió 613 ezer férfi, 4 millió 491 ezer nő és 1 millió 407 ezer gyerek élt az országban,
az aktív korúak - 15 és 64 év közöttiek - száma 6 millió 201 ezer, az időskorúaké, azaz 65 év felettieké pedig 1 millió 995 ezer volt.
A legutóbbi, 2011-es és a 2022-es népszámlálás között a természetes fogyás miatt 464 ezerrel csökkent a lakosság száma, amit mérsékelt a 131 ezres, többségében a környező országokból érkező bevándorlási többlet,
A KSH kiadványa szerint az első 1870-es népszámláláskor a lakosság száma 5 011 000 fő volt. 1980-ban a népesség száma meghaladta a 10 milliót (10 709 00 fő), azóta azonban folyamatosan csökken. Ennek legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét.
A születési statisztikában 2011-ben volt a mélypont. Az utóbbi években azonban fokozódott a gyermekvállalási kedv:
A halálozások száma évente 130 ezer körül alakult. A Covid-járvány miatt azonban ez megugrott 2020-ban és '21-ben, 141, illetve 156 ezerre.
2011-hez képest 2022-re a 0-14 éves korú népesség aránya 1 448 000-ről 1 407 000-re csökkent, miközben a 65 évnél idősebbek aránya nőtt, számuk 1 677 00-ről 1 995 000 főre változott.
Budapesten 1 millió 682 ezren élnek, ezt követően az ország legnépesebb térsége Pest vármegye (1 millió 339 ezer fő).
A legutóbbi népszámlálás óta csak két megyében nőtt a lakoságszám, Pesten 10 százalékkal, Győr-Moson-Sopronban 4,4 százalékkal. A legjobban Békésben megyében csökkent a lakosságszám, 12,6 százalékkal, de Tolna népessége is több mint 10 százalékkal csökkent 2011 óta.
2022-ben az ország népességének 18 százaléka Budapesten élt. A főváros toronymagasan az ország legsűrűbben lakott térségének számít: egy négyzetkilométeren 3204-en élnek. A legsűrűbben lakott megye Pest (210 fő/négyzetkilométer), a következő pedig Komárom-Esztergom (133 fő/négyzetkilométer). A legritkábban lakott megye Somogy, ahol átlagosan 48-an élnek egy négyzetkilométer.
A KSH kiadványa kiemeli, hogy
A népesedési viszonyok eltérő képet mutatnak a különböző típusú településeken, mind a termékenység, mind a halandóság, mind a vándorlások tekintetében. A népesség csökkenése ugyan valamennyi településtípusnál megfigyelhető, azonban annak mértéke a községekben a legkisebb (1,8 %), negyedakkora, mint a megyei jogú városokban (6,8%).
A népességváltozás is eltérő módon érintette az egyes megyéket. A természetes fogyás mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében volt a legkisebb, míg Békésben a legnagyobb.
A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertesének Pest vármegye számított, míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye népességmegtartó ereje volt a leggyengébb.
A természetes fogyás valamennyi településtípusra jellemző volt, a legmagasabb a nem megye jogú városokban.
A vándorlási különbözet tekintetében érdekes eltérések mutatkoztak.
A gyermekkorú népesség aránya Pest (17,1 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén (16,6 százaélék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (16,6 százalék) volt a legmagasabb. Arányaiban a legtöbb időskorú (25 százalék) Zala megyében él.
Település alapján az alapján az látszik, hogy a településméretek növekedésével csökken a 15 év alatti népesség aránya: a községekben 16 százalék, a megyejogú városokban 13,1 százalék, Budapesten pedig csak 12,5 százalék. Az időskorúak aránya a megyei jogú városokban a legmagasabb.
A tavalyi népszámláskor a lakások számát is felmérték. Az adatok alapján
2011–2022 között 171 ezer lakás épült. A mélypont ebben 2013 volt, majd az évtized második felében felgyorsult a lakásépítések üteme.
A lakások száma 2011 óta minden megyében nőtt, az egyetlen kivétel Békés volt. A legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron (11,1 százalék), Pest (10,4 százalék) és Somogy (10,2 százalék) megyékben nőtt a lakásszám. Településtípusok alapján a legnagyobb növekedés a vidéki városokban volt, míg a községekben alig változott.
