Három kohéziós operatív program esetében a Magyarországnak járó források 65 százalékának felfüggesztését javasolja az Európai Bizottság - jelentette be Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa vasárnap délelőtti sajtótájékoztatóján. A 7,5 milliárd eurós, azaz 3000 milliárd forintnak megfelelő összeg a kohéziós pénzek harmada - a helyreállítási alap forrásaival együtt a Magyarország számára elérhető támogatások 20 százaléka -, ugyanakkor Hahn jelezte, azt kérik, az Európai Tanács adjon időt a magyar kormánynak, hogy elfogadja a bizottsággal folytatott tárgyalások eredményeként benyújtott törvényjavaslatokat, mielőtt szavaznak az ügyben, és ténylegesen megtörténne a források elvonása a jogállamisági mechanizmus részeként.
A tanácsnak egy hónapja van arra, hogy minősített többséggel döntsön a bizottság által javasolt intézkedések elfogadásáról. Ez az időszak legfeljebb további két hónappal meghosszabbítható. A magyar kormány azt vállalta, hogy november 19-éig tájékoztatja a bizottságot az ígért változtatások végrehajtásának teljesítéséről.
Hahn arról beszélt, hogy előrelépéseket érzékeltek a magyar kormány részéről az utóbbi időben, példaként hozta fel az új korrupcióellenes hatóság létrehozását, a büntetőeljárási törvény tervezett módosítását - így korrupciós ügyekben az ügyészség nyomozást megszüntető döntésével szemben bírói felülvizsgálatot lehetne kérni -, valamint a vagyonnyilatkozati szabályok átalakítását. Ezek megfelelő lépések lehetnek, ha jogszabályi formába öntik és valóban végrehajtják őket. Az osztrák politikus ugyanakkor jelezte, hogy az uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos korrupciós kockázat a konstruktív tárgyalások ellenére egyelőre fennáll, ezért van szükség az intézkedésekre Magyarországgal szemben.
Hahn azt is elmondta, egyhangú döntést hoztak a bizottságban a támogatások felfüggesztéséről szóló javaslat elfogadásakor.
Az Európai Bizottság a héten jelezte, vasárnap döntenek arról, hogy visszatartsanak-e európai uniós forrásokat Magyarországtól. A Bloomberg hírügynökség előzetesen arról írt: a bizottság a két lehetséges döntés közül nem azt választja, hogy elrendezettnek tekinti az ügyet, hanem azt, hogy az Európai Tanács, vagyis a tagállamok vezetői elé viszi azt, a támogatások egy részének felfüggesztését javasolva. Hahn korábban kiszivárgott levele a három operatív program esetében 70 százaléknyi támogatás felfüggesztését vetítette előre.
A Reuters ezzel szemben szerdán arról írt, hogy értesüléseik szerint a bizottság csaknem 6400 milliárd forint felzárkóztatási forrás felfüggesztését javasolhatja a Magyarország elleni folyó jogállamisági eljárásban a "korrupciós gondok" miatt. A hírügynökség két európai uniós tisztviselőre hivatkozva azt írta, hogy a 70 százalékot is elérheti a felfüggesztett források aránya a 2021-2027-es időszakra járó 22,5 milliárd eurónyi forrásból - ez azonban a jelek szerint félreértés volt, és a döntés valóban csak három operatív programot érint.
Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő, lapunknak adott interjújában azt mondta: ha az Európai Bizottság konkrét lépések nélkül menti fel Magyarországot a jogállami mechanizmus alól, még az is lehet, hogy az Európai Parlament megbuktatja a bizottságot.
Varga Judit igazságügyi miniszter egy hétvégén megjelent interjúban arról beszélt, hogy "nagyon konstruktív tárgyalásokat folytatnak az Európai Bizottsággal a valódi kérdésekről", és hasonló szellemben nyilatkozott a Miniszterelnökséget vezetői Gulyás Gergely is a szombati Kormányinfón, mondván, a kormány a bizottság kéréseit vagy elfogadta, vagy kompromisszumra jutottak.
A vasárnapi tájékoztatón elhangzottak szerint az Orbán-kormány összesen 17 törvény módosítását vállalta. A megyezés érdekében több törvényjavaslatot beterjesztettek már - így a büntetőeljárási törvény módosítását -, de további jogszabály-módosításokat is ígért a kabinet, melyeket hétfőn nyújthatnak be a parlamentnek. Ezek része lehet az uniós nyomásra létrehozott új korrupcióellenes hatóság is.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter vasárnap azt mondta, a törvénycsomag olyan módosításokat tartalmaz majd, melyek a bizottság számára is átláthatóbbá teszik a közbeszerzési eljárásokat, és módosítják az összeférhetetlenségi szabályokat is. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok által működtetett szervezetek, így a közalapítványi egyetemek kuratóriumaira példáuk széles körű összeférhetetlenségi szabályt állapítanak meg, amely az európai uniós összeférhetetlenségi szabályok mintáját követi, mondta.
Még az uniós döntés ismeretése előtt tett nyilatkozatában Navracsics hozzátette: ha az a változat lesz a hivatalos, ami a sajtóban megjelent, akkor
folytatjuk tovább a tárgyalásokat, és megkezdődik a vállalások végrehajtása, és ez egy elég jó esélyt ad nekünk arra, hogy tudjuk tartani az eredeti menetrendet, és év végéig alá tudják írni a megállapodást az Európai Bizottsággal, ami biztosítja az uniós források lehívását.
A témáról ebből a podcastunkból tudhat meg további részleteket.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le! Az Európai Unió legfontosabb politikai eseményeiről hetente értesülhetsz hírlevelünkből.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Kedves Olvasónk!
Már csak egy kattintásra van szükség, hogy megerősítsd feliratkozási szándékodat! Amennyiben nem kapod meg megerősítő e-mailünket, kérünk, ellenőrizd a levélszemét mappádat.
