Megtalálhatták a jáki apátsági templom alapítójának tartott Jáki Nagy Márton csontjait. Pap Ildikó, a szombathelyi Savaria Múzeum munkatársa és a helyreállítás alatt álló műemlék régészeti munkálatainak irányítója a Szombathelyi Egyházmegye sajtótájékoztatója és a helyszíni sajtóbejárás után nyilatkozott az MTI-nek.
A szakértő szerint a templombelsőben folytatott munkálatok során egy 13. századi téglasírt tártak fel, amely a templommal egy időben épült, és egy idősebb, nagy termetű férfi csontjait rejtette.
"Onnan tudjuk, hogy a templommal együtt épült a sír, hogy a déli toronyalj egyik pillére ráépült ennek a sírnak egy részére" - tette hozzá a kutató.
Mint elmondta, a sírt valószínűleg még az Árpád-korban kirabolták, de a csontok fennmaradtak. A koponya segítségével később szeretnének egy számítógépes arcrekonstrukciót készíteni, hogy megismerhessék a férfi vonásait. Pap Ildikó szerint a Ják nemzetséghez tartozó Jáki Nagy Mártont az alapító levelek Öreg Mártonként említik, valószínűsítő, hogy ő alapította a templomot. Az építkezés valamikor az 1210-es években indulhatott, a férfi az 1230-as években tűnik el az írott emlékekből, ezután már csak a gyermekeit említik.
Székely János szombathelyi megyés püspök a pénteki helyszínbejárást követően azt mondta, a keresztény értékeket, köztük a hajdani szerzetesi életet, az akkor élők mindennapjait szeretnék megmutatni a jáki Szent György-templomba érkezőknek, főként a fiataloknak. Erre fog szolgálni az a látogatóközpont is, amelynek kiállítóterein keresztül lehet majd megközelíteni a jelenlegi templombelsőt.
A román kori apátsági templom restaurálására, építészeti felújítására, illetve a látogatóközpont építésére 2017 decemberében hagyott jóvá 2 milliárd forintot a kormány. A műemléki kutatások és a műszaki előkészítés után a kivitelezési munkálatok tavaly nyáron kezdődtek meg. 2020 augusztus óta a templom nem látogatható, a tervek alapján 2022 márciusában nyitják meg újra. A projekt nemcsak a templomot érinit, hanem a Szent Jakab-kápolnát, az apáti házat és az apátság egykori gazdasági épületeit is. A látogatóközpont a hajdani Ják nemzetség és a bencés szerzetesek életét mutatja majd be.
