A járvány miatti munkaerőpiaci és gazdaságélénkítési döntések egyike volt még 2020 márciusában a THM-plafon bevezetése, amely szerint a március 18. után folyósított fogyasztási hitelek, így a hitelkártyák THM-e sem haladhatta meg az 5 százalékpont plusz a jegybanki alapkamat mértékét.

A bankok azonnal léptek, minden intézet befagyasztotta a hitelkártya-értékesítést, hiszen teljesen új terméket kellett egyik napról a másikra kifejleszteni, a megtérülésről nem is beszélve. Hetekkel később viszont már volt olyan, aki visszamerészkedett és elkezdte ilyen feltételek mellett is árusítani a terméket, így aki akart, néhány banknál tudott hitelkártyát igényelni.

Nem csak az új szerződéseket érintette

Arról viszont már kevesebbet olvashattunk, hogy mi lett azokkal az ügyfelekkel, akik meglévő hitelkártya-szerződéseiket akarták módosítani, például a hitelkeretet emelni vagy csökkenteni, esetleg a szerződést felmondani. Több oka is lehet egy ilyen igénynek:

  • egyértelmű, hogy a járványhelyzet miatt sokan kereshetnek extra likviditást átmenetileg, azaz keretet emelnének például a karácsonyi kiadások miatt.
  • Mások pedig keretet csökkentenének vagy akár meg is szüntethetik a hitelszámlájukat.

Ez utóbbi döntés egy szempontból nagyon fontos: a jövedelemarányos törlesztési mutató számol a hitelkártya hitelkeretével egy új hitel felvételekor, méghozzá a keret 5 százalékával. Azaz hiába nem költünk a kártyánkról egy fillért se, a bank a hitelbírálat során eleve úgy számol, hogy nekünk havonta rendszeresen fizetendő adósságunk van, ami befolyásolja, hogy vehetünk-e fel további hitelt, és ha igen, mekkorát.

Egy 300 000 forintos keret is sokat jelent

Tegyük fel, hogy 15 millió forint jelzáloghitelt szeretnénk felvenni 20 éves futamidővel, a legnépszerűbb, 10 éves kamatperiódussal, nettó 250 000 forintos jövedelemmel. A Bank360.hu kalkulátora szerint ennek a hitelnek attól függően, hogy melyik bankot választjuk, nagyjából 90 000 forint lesz az induló törlesztőrészlete.

A bank 40 százalékos jövedelem-terhelhetőséggel számol (a JTM-szabály 50 százalékot enged legalább 10 éves kamatperiódusú hitelnél, de ennél a bankok konzervatívabbak, főleg most). Ez azt jelenti, hogy az összes havi adósságunk ezzel a törlesztőrészlettel együtt nem haladhatja meg a havi nettó igazolt bevételünk 40 százalékát. Azaz nettó 250 000 forintos jövedelemnél legfeljebb 100 000 forintot fordíthatunk az összes hitel törlesztőrészletére. A fentiek alapján tehát nagy eséllyel megkapná az ügyfél a hitelt, hiszen a törlesztő 90 000 forint, a fizetése alapján viszont 100 000 a limit.

Igen ám, de a példa ügyfelünk rendelkezik egy 300 000 forintos hitelkártya-kerettel, amit akár használ, akár nem, a jövedelemvizsgálat során öt százalékos súllyal esik latba. Azaz 15 000 forint havonta fizetendő törlesztővel számol a bank, ami azt jelenti, hogy nem egy legfeljebb 100 000 forint törlesztőjű új hitelt kaphat meg legfeljebb, hanem csak egy 85 000 forintost. Ez az érték pedig alacsonyabb, mint a fenti, 15 millió forintos hitel törlesztőrészlete, és így nagy eséllyel nem fogja a bank engedélyezni a hitelt.

Ez az eljárás a babaváró hitel és a csok hitel elbírálására is vonatkozik, utóbbi pedig a 2021-es otthonteremtési támogatások miatt várhatóan még nagyobb reflektorfénybe kerül. A fentiek alapján érthető, ha valaki a keret csökkentése vagy a számla megszüntetése mellett dönt, már ha ezt hagynák a bankok.

Ahány bank, annyi gyakorlat

A portál tapasztalatai szerint nem csak az új hiteligénylést fagyasztották be a bankok a hitelkártyáknál, hanem sok esetben a meglévő szerződés módosítását is, még akkor is, ha egyébként biztosan megfelelnénk a keretemelés jövedelmi és más feltételeinek. A legtöbb pénzintézetnél például hiába költenénk többet a meglévő kártyánkkal - például ajándékokra -, központilag nem lehet hitelkeretet-emelést kérni jelenleg.

Ami még érdekesebb, hogy van olyan bank, ahol lefelé sem lehet módosítani a keretet. A portál megkeresett több hazai pénzintézetet jelenlegi gyakorlatukkal kapcsolatosan. A válaszokat az alábbi táblázatban foglalták össze:

Bank360

Keretet emelni szinte sehol sem lehet, keretet csökkenteni több banknál is, új kártyát pedig elvétve tudunk igényelni. Két bank van, ahol sem csökkenteni, sem emelni nem tudunk.

A protál rávilágít: a keretmódosítást valószínűleg az akadályozza, hogy egy ilyen procedúra gyakorlatilag új hitelfelvételnek minősül, és mint ilyen, az új keret a hitelkártyáknál megszokott 39-40 százalékos THM helyett az idei év végéig 5,75 százalékos lehetne maximum.

Mikor állhat vissza a rend?

A hitelkártyák piaca várhatóan a THM-plafon végével állhat vissza a megszokott kerékvágásba. Hogy a bankok pontosan mikor térnek vissza a normális üzletmenethez, kérdéses. Több pénzintézet is igyekszik januártól kínálni a régi-új termékeket, de van olyan bank, ahol inkább az első negyedévvel terveznek.

Egyelőre arra számíthatunk, hogy a THM-plafon valóban véget ér az idén, de persze hátra van még egy hónap az évből, mely alatt jöhetnek még a pénzpiacokkal kapcsolatos bejelentések is.

Koronavírus - Még több hír a témában

Bár a kormány megtiltott minden gyülekezést, a társas vadászatokra ez nem vonatkozik

Kurz: A cél az, hogy december 7-e után kinyithassanak az iskolák


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!