Olvasónk édesapja 2014 novemberében halt meg. Mivel testvéreivel régóta nem éltek együtt vele, és a kapcsolatuk sem volt túl jó, nem tudtak arról, hogy volt hitelkártyája, a Budapest Banknál. Vele lakó élettársa sem jelentette ezt be a hagyatéki tárgyalás során, így nem került napvilágra, hogy tartozása van, és annak megfizetéséről sem rendelkeztek. Majdnem öt évvel később, 2019 augusztusában tudták meg az elhunyt gyermekei, az örökösök, hogy édesapjuk után maradt egy 106 ezer forintos hitelkártya-tartozás.
A bank nem tudott ügyfele haláláról
Utólag kiderült, azért ilyen sokára kereste meg az örökösöket a bank, mert majdnem két évig nem is tudott róla, hogy az ügyfele meghalt, Erről ugyanis sem az élettárs nem értesítette őket (aki tudhatott a hitelkártyáról), sem az örökösök (akik nem tudtak róla). Mivel régóta nem érkezett befizetés a hitelkártyára, a bank 2015 tavaszán kétszer is levelet írt ügyfele címére, ám mindkét levél visszaérkezett hozzájuk - akkor már senki nem lakott ugyanis a házban. Ezután mondták fel a szerződést, majd végrehajtást indítottak az adóssal szemben, így tudták meg 2016 szeptemberében a végrehajtótól, hogy elhunyt.
Megkeresték a közjegyzőt, ám a hagyatéki végzést csak 2019-ben kapták meg - ebből szereztek tudomást arról, hogy kik az örökösök. A bank adósságkezelő csoportja telefonon és levélben is kereste őket, de a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtt tett nyilatkozatuk szerint "nem érték el az örökösöket". Utoljára fizetési felszólítást küldtek, amit az örökösök megkifogásoltak, de a bank azt írta nekik, nem tudta beazonosítani, hogy melyik ügyfeléről van szó, ezért a panaszt elutasította. Még aznap, 2019. december 14-én fizetési meghagyásos eljárást indított a pénzintézet az örökösökkel szemben. A fizetési meghagyáson 106 ezer forint főkövetelés szerepelt, valamint 8000 forint eljárási költség és "járulékok" címen a halálozás napjától kezdve 40,56 százalékos kamat. De hogy meddig számítják a kamatot, és mennyi a kamat, azt nem tüntették fel. Határidő előtt, 2020. január 13-án az örökösök kifizették a 106 ezer forintot, és azt hitték, ezzel rendezték a tartozást.
Ehhez képest hidegzuhanyként érte őket, hogy bő másfél évvel később, 2021 szeptemberében végrehajtást indított mindhárom örökös ellen a bank. Mindegyiküktől külön-külön követelték a már befizetett 106 ezer forintot, plusz annak 194 ezer forintnyi kamatát, és még a felmerült költségeket plusz a végrehajtás költségét is. Így fejenként 374-379-387 ezer forint megfizetésére kötelezték őket. Nemcsak a bankszámláikat vonták végrehajtás alá, hanem ingatlanjaikat, autóikat is, többszörösen túlbiztosítva az összeget. Hogy még kellene fizetniük, és mennyit, arról korábban nem értesítette őket a bank, csak a végrehajtás kapcsán szereztek tudomást erről. Nem értették, hogy van ez, mert nem volt még ilyen ügyük korábban.
A fizetési meghagyásos eljárásban nem elég a főkövetelést megfizetni
Hogy tisztán lássunk, megkérdeztük a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (MOKK), mit kell tudni az fmh megfizetéséről. Azt írták, a fizetendő összeg három részből áll, a főkövetelésből, az eljárási költségekből (ez a konkrét ügyben 8 ezer forint volt) és ha a jogosult követeli, akkor a járulékokból, amelyek praktikusan a kamatok.
Azt is megtudtuk, hogy a járulékok általában nem szerepelnek számszerűsítve az fmh-s dokumentumban, hiszen amíg nem lehet tudni, mikor fizet a kötelezett, addig nem lehet azt sem tudni, mennyi lesz pontosan a kamat. Ezért többnyire csak a kamat mértékét, és a kamatozás kezdetét szokták feltüntetni, ahogy a konkrét esetben is. Ha az adós nem él ellentmondással az fmh ellen, akkor mindhárom tételt meg kell fizetnie.A kamatot pedig magának kell kiszámolnia - például online kalkulátor segítségével, vagy megkérdezheti a hitelezőt is, mennyit fizessen. Ezt olvasóink nem tudták, és mivel a kamat összege rubrikában nem szerepelt semmi, csak a főkövetelésnél a 106 ezer forint, csak utóbbi összegét fizették ki.
A MOKK válaszából az is kiderült, hogy ha a kötelezett csak a főkövetelés összegét fizette meg, akkor a jogosult indíthat végrehajtást a fennmaradó, meg nem fizetett összegre, azaz az eljárási költségekre és a járulékokra. Hogy mennyi időn belül indíthat, az a jogviszonytól függ, a végrehajtási jog elévülése ugyanis ahhoz igazodik. Tíz év elteltével azonban már semmiképp sem lehet indítani végrehajtást a jogerős fizetési meghagyás alapján - tették hozzá.
A közjegyzők tapasztalatai szerint elhanyagolhatóan kevés esetben indul végrehajtás a követelés részösszegére, például csak a kamatokra - a végrehajtás jellemzően az egész követelést érinti. Azaz többnyire nem a járulékok meg nem fizetéséből adódik probléma.
A hét év alatt egyre hízott a kamat
A végrehajtás során az is kiderült, hogy a 106 ezer forintos főkövetelés azért maradt fenn az adósok befizetése ellenére, mert azt a bank a kamatra számolta el, nem a tőketartozásra (ahogy egyébként szokták a bankok). És azért lett még további 194 ezer forint kamat, mert apjuk halála napja óta folyamatosan ketyegett a 40,56 százalék a 106 ezer forintos tartozáson.
A végrehajtásban az egyik testvér számlájáról leemeltek 387 ezer forintot, a másikéról 385 ezer forintot, a harmadikén meg nem volt pénz, ezért azt nem tudták megcsapolni. Mivel így jócskán túlfizetésbe kerültek az örökösök, elszámolt velük a végrehajtó, illetve feloldotta végrehajtás alá vont vagyontárgyaikat. Végül az eredetileg befizetett 106 ezer forinton felül még 387 ezer forintot több mint 60 ezer forint költséget számítottak fel nekik, azaz összesen több mint 550 ezer forintot kellett leróniuk. A költség azért lett ekkora, mivel a bank mindegyik testvérre megindította a végrehajtást, ergo annak költségét háromszorosan kellett megfizetniük.
A testvérek álláspontja szerint a bank eljárása, késedelmes jelentkezése, hiányos tájékoztatása miatt keletkezett a csaknem hét év alatt a jókora kamat. Az örökösök úgy érzik, jóhiszeműen jártak el, befizették a tartozást. Nem értik, utána miért várt még majdnem két évet a bank, hogy jelezze, kamat is van ám a tartozáson, azt is ki kell fizetni. És hogy miért nem értesítették őket erről, miért a végrehajtótól kellett megtudniuk, van még tartozásuk. A bank szerint lehetett tudni, hogy kamatot is kell fizetni, mert a fizetési meghagyásban feltüntették a kamat mértékét és a kamatszámítás kezdő időpontját.
Azt sem értik, miért vonták mindhármójuk minden vagyontárgyát (házak, autók, bankszámlák) végrehajtás alá, többszörösen túlbiztosítva a tartozás megfizetését. Mindezek miatt fordultak a Pénzügyi Békéltető Testülethez. Azt kérték, hogy a PBT elévülés miatt nyilvánítsa jogtalannak a bank eljárását, valamint a tájékoztatás és együttműködés elmaradása miatt rosszhiszeműnek, továbbá befizetéseik (az összesen több mint 550 ezer forint), valamint az ügyintézés kapcsán felmerült benzinköltségük, és a kiesett munkaórák megtérítését. A bank az eljárásban közölte, nem tud méltányosságot gyakorolni, kártérítést fizetni, és nincs egyezségi ajánlata. Mivel a felek nem jutottak egyezségre, a PBT ennyiben hagyva lezárta az ügyet.
Vagyis az örökösök nem kaptak kártérítést. A Budapest Bank kérdéseinkre azt írta, mindig a hatályos jogszabályoknak, és az adott szerződéses rendelkezéseknek megfelelően jár el, így a hitelkártya-szerződésekből eredő esetleges követelések érvényesítésekor is. Hozzátették, a bíróság által jogerősen és végrehajtható módon elbírált ügyekben a hatályos jogszabályoknak megfelelően lehet jogorvoslattal élni.
