A katasztrófavédelem és az általa megbízott konzorcium felkészületlensége vezetett oda, hogy most "tüzet kell oltani", és újra az elavult módszerrel, vagyis a légi kémiai irtással igyekeznek elpusztítani a magyarok életét megkeserítő szúnyogokat - mondják a fejleményeket ismerő forrásaink.
Egy éve még arról írtunk, hogy 2020-ban már nem szórhatják a fejünkre a kémiai szúnyogirtó szereket, de korai volt az öröm, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ugyanis hétfőn bejelentette, hogy átmenetileg, 180 napra újra engedélyezik azt a módszert, amelyet az Európai Unió országaiban már csak egészen indokolt esetben és akkor is csak egy-egy adott területre koncentrálva lehet alkalmazni. Az NNK indoklásában az utóbbi időben hullott nagy mennyiségű esőre és egy esetleges, szúnyogok okozta betegséghullám megjelenésére hivatkozott.
Forrásaink szerint viszont
egyik magyarázat sem igazán elfogadható, mivel a csapadék mennyisége nem volt kirívó, ráadásul komolyabb árvíz sem volt az idén, az úgynevezett invazív (nem őshonos, gyors ütemben terjeszkedő) fajokat pedig nem vagy csak nagyon kis százalékban lehet kémia légi irtással kiirtani.
A célzott biológiai szúnyogirtásra időben fel kellett volna készülni, ez azonban szakértők szerint nem történt meg, noha az sokkal hatékonyabb, mint a kémiai, mivel nem a fejlett szúnyogokat, hanem a lárvákat pusztítja el, más rovarokat viszont - a kémiai szerrel szemben - nem károsít.
Kevés géppel kezdték meg a földi irtást
Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa lapunknak megmosolyogtatónak nevezte a népegészségügyi központ bejelentését, megjegyezve, hogy Magyarországon egyébként is csupán egy százalékban történik biológiai irtás, és 99 százalékban alkalmazzák a kémiait. Ennél még Szerbiában is sokkal jobb a helyzet, ott már 50-50 százalék az arány.
Kemenesi szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az NNK magyarázatában emlegetett invazív fajokról jóformán semmilyen információnk nincsen, pedig ezek felkutatása is alapvető feladat lenne. Annál is inkább, mert az invazív fajok elpusztítása nem működik hatékonyan kémiai légi irtással.
Példaként említette a Pécsen megjelent koreai szúnyogokat, amelyek egész nap aktívak, így esetükben nem sokat ér az esti légi irtás. Hozzátette, hogy a légi kémiai irtást Nyugat-Európában csak közegészségügyileg nagyon indokolt esetben engedélyezik, például akkor, ha valahol felbukkan a Zika-vírus vagy egy hasonló, behurcolt egzotikus vírus. De ebben az esetben is csak egy jól körülhatárolt területet lehet kémiai szerrel irtani.
Hivatalos engedélyt továbbra sem kapott a kémiai szer légi irtásra, csak ideiglenesen lehet használni. Ez a szer kárt okozhat, ha elsodródik védett területekre, az élővízbe
- ezt már Kőszegi Dániel, a Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetségének elnöke mondta a 24.hu-nak. A legnagyobb gondnak azt látja, hogy kevés géppel álltak neki a földi kémiai irtásnak, pedig a munkát végző konzorcium tudta, hogy nem lesz légi irtás, ezért sokkal többi földi gépet kellett volna hadrendbe állítani. Ráadásul szerinte nem is a megfelelő időben próbálták kipusztítani a vérszívókat.
Elkezdték egész éjjel irtani a szúnyogokat, pedig nem akkor van az aktív időszakuk, így ilyenkor nincs is megfelelő hatékonysága a kémiai irtásnak, csak az esti órákban
- mondta Kőszegi, aki szerint a közepes árhullám és az elmúlt hetek esőzése nem indokolja a légi kémiai irtást, és a biológiai módszerrel komolyabb eredményeket lehetne elérni, ha megfelelően végeznék.
Kerestük az irtásért felelős katasztrófavédelmet, ők szintén a nagy mennyiségű csapadékra és a szúnyogok által terjesztett betegségekre hivatkoztak a döntés kapcsán. Levelükben azt írták, hogy a dél-nyugati országrészben a biológiai és a földi kémiai kezelésekkel elfogadható szintre sikerült csökkenteni a szúnyogártalmat, viszont
a Duna mentén jelentős számban, míg a keleti országrészben, elsősorban a Tisza és a Körösök térségében tömegesen vannak jelen a csípőszúnyogok.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megbízásából a szúnyoggyérítéseket végző Szerocor Konzorcium vezetője, Fekete Gábor július elején egy interjúban arról beszélt, hogy az idei szúnyogszezon nem tekinthető tipikusnak. Csak május második felében fordult esősre az időjárás, akkortól viszont egyre több helyen maradtak meg pocsolyák, árkokban vízmegállások és egyéb, mikrotenyészőhelyek, az elaprózott kisvizek kezelése pedig szinte lehetetlenek bizonyult. Ugyanakkor azt mondta, hogy a légi kijuttatásra használható, kifejlett szúnyogok elleni készítményekre új engedélyt már nem ad ki az EU, és csak "járványügyi indokból eseti jelleggel, a közegészségügyi hatóság biztosíthat lehetőséget az alkalmazásra" - erről pedig akkor még nem volt szó.
Az országos szúnyoggyérítés július 27. és augusztus 2. közötti időszakra szóló ütemterve itt elérhető.
Levélben kérték Pintért, lépjen közbe
Tavaly komoly szúnyoginvázió volt idehaza, az országos gyérítést áprilisban kezdték meg, de az így is áldatlan állapotok miatt júniusban a kormány 825 millió forint plusz pénzt adott a katasztrófavédelemnek, hogy kezelje a helyzetet. Szakértők már ekkor is arról beszéltek: probléma, hogy Magyarországon hagyományosan 98-99 százalékban a kifejlett szúnyogokat irtják, főleg légi úton. Ezzel szemben Nyugat-Európában jellemzően a lárvákat pusztítják földi irtással, megakadályozva a szúnyogok kifejlődését, ebből fakadóan az általuk terjesztett betegségek elterjedését, másrészt sokkal kevesebb mérgező anyaggal terhelik a környezetet.
Az már tavaly márciusban tudható volt, hogy 2020-tól nem lesz légi imágóirtásra (azaz kifejlett, ivarérett rovar irtására) engedélyezett szer, de a felkészülés ennek ellenére akadozott forrásaink szerint. Az is igaz viszont, hogy a katasztrófavédelmi hatóságon nyomás volt az utóbbi hetekben, Gyomaendrőd polgármestere például tíz polgármesterrel együtt július elején levélben kérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy újból vessék be a hagyományos légi kémiai permetezést az elviselhetetlenül sok szúnyog miatt. Azzal is érveltek, hogy a koronavírus okozta turisztikai sokk után a szúnyoghelyzet nyomja majd rá a bélyegét az idei nyárra a Körös-völgyben, ahol a földi irtás nem biztosít kellő lefedettséget.
Kiemelt kép: Vajda János /MTI
