Az adatvizualizációval és információdizájnnal foglalkozó, Magyarországon elsőként erre szakosodott Átló már hosszú hónapok óta ontja magából a jobbnál jobb munkákat, ezúttal pedig a főváros növekedésének történetét dolgozták fel, a kőkortól egészen Nagy-Budapest 1950-es kialakulásáig.
A mérete miatt okostelefonon csak nehezen, tableten, laptopon és asztali gépen azonban tökéletesen látható, görgethető oldal térképekkel mutatja be a mai város területén egyre sokasodó kisebb-nagyobb telepeket, falvakat és városokat, külön figyelmet szentelve a bronzkori erődített telepeknek, az ötszáz éven át - többek közt a Gellért-hegy tetején, a mai Citadella helyén - jelen lévő keltáknak, a rómaiaknak, illetve természetesen az Árpád-házi királyok uralkodása alatt megjelent, szuper nevű falvaknak, így
Csabarákosának, Pádinak, Jenőnek, Kánának és Gercsének.
A mai város teljes területét átfogó képek mellett többször jut hely apróbb illusztrációknak, így közelebbről is megvizsgálhatjuk Aquincum polgárvárosa, a XV. századi Buda, az 1750-es évek végi Pest, illetve a Wekerle-telep felépítését is.
A térképek alatti grafikonokon a XIX. században indult ugrásszerű népességnövekedés, illetve az ugyanilyen ütemben gyorsuló lakásépítési láz is jól megfigyelhető, hiszen
az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején alig több mint 151 ezer embernek otthont adó Buda, Pest és Óbuda a századfordulóra 861 ezresre nőtt, a kilencezernél alig több lakóház (1850: 9558) helyett pedig már 15 400 állt a városhatárokon belül.
Utóbbi növekedés ugyanakkor nem áll egyenes arányban a lakások számának növekedésével, hiszen a szabadságharc alatt állt egy-, illetve kétemeletes házakban mindössze néhány család élt, addig a századfordulóra már 155 ezer otthont - épületenként átlagosan tízet - zsúfoltak a bérházakkal és kiadó lakásokat is rejtő palotákkal teli fővárosba.
A hosszú időn át bogarászható munka itt érhető el.
