Szakértők egy csoportja 38 millió éves fosszilis baktériumokat azonosított egy ősi cápafaj fogaiban - írja az MTI. Olyan mikrobákról van szó, amelyek ősi mélytengeri cápák fogzománcába ágyazódva éltek. A mikroorganizmusok tokja a kémiai folyamatok hatására megváltozott, ennek köszönhetően őrződtek meg évmilliókon át.
Az emberi fogakat biohártya, azaz dentális plakk veszi körül, amely számos mikroorganizmust tartalmaz. Ha ennek az együttélésnek az egyensúlya felborul, a baktériumok anyagcseréjük révén megtámadhatják a fogzománcot, ami szuvasodást idéz elő. Ez a közvetlen hatás többnyire a fog felszínhez közeli régióit érinti.
Az Iris Feichtinger, a Bécsi Természettudományi Múzeum munkatársa vezette csoport számára meglepő volt, hogy kihalt Cretacladoides noricum cápafaj fogzománcában megkövült baktériumokra bukkantak. A fogzománc ugyanis a legkeményebb olyan szerves anyagok közé tartozik, melyeket organizmusok képeznek. A kutatók szerint a baktériumok valószínűleg arra specializálódtak, hogy aktívan behatoljanak a fogzománcba, mivel ott minimális mennyiségű szerves anyag lehetett.
Összetett biokémiai folyamatok révén a baktériumok képesek voltak lebontani a zománcban lévő fehérjéket.
A mélytengerek rideg, tápanyagban szegény élőhelyén érthető ez a nagy erőfeszítés. A kutatók először találtak bizonyítékot ilyen különleges tápanyagfelvételre.
A felfedezéssel bizonyították, hogy a kevés szerves anyagot tartalmazó fogzománckoronán is megtelepednek a mikrobák, ha szűkös a tápanyagellátottság. A kutatóknak az is meglepetést okozott, hogy milyen kiváló állapotban őrződtek meg a baktériumok. "Kémiai folyamatok révén a baktériumok apró agyagásványokat vonzottak a sejtek felszínére. Ezek a burkok fosszilizálódtak és évmilliókon át kitartottak, amikor a baktériumok már régen szétestek" - mondta Feichtinger.
