A Budapesti Katonai Ügyészség 2011. december 5-én kémkedés és bűnpártolás bűntette miatt azért emelt vádat négy férfival szemben, mert közreműködtek abban, hogy az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatának megbízottjai információszerző tevékenységet végezzenek hazánkban.
A Katonai Ügyészség eredetileg Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor időközben lefokozott dandártábornokot kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig államellenes bűncselekményekkel vádolta meg.
A vádirati tényállás lényege szerint a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító miniszter és a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója a parlamentben megbeszélést tartott az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatának helyettes vezetőjével. Ennek során szóba került, hogy a Hivatalból információk szivárognak ki, ezért az orosz szervezet képviselője felajánlotta, hogy általa irányított szakemberek poligráfiás vizsgálattal segítenek a kiszivárogtató felkutatásában. A titokminiszter - tudva azt, hogy ez információszerző tevékenységet jelent -, élt a felajánlással, és arra utasította a főigazgatót, hogy működjön együtt az Orosz Föderáció megbízottjaival.
Ennek megfelelően - konspirációs céllal - bolgár pszichológusként megjelölt, de valójában az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatához tartozó személyek a Hivatal részben vezető beosztásban levő, részben vezető beosztásra szánt, tiszti rendfokozattal rendelkező 16 dolgozója poligráfiás vizsgálatában vettek részt. Ezek úgy zajlottak, hogy egyikük a gépi hátteret kezelte, míg a másik egy kijelölt helyiségben tartózkodott két tolmáccsal együtt, és időnként kérdésekkel, utasításokkal határozta meg a vizsgálat menetét.
A külföldiek épületbe való belépését a főigazgató utasítására nem dokumentálták, az nem a főbejáraton keresztül történt, hanem a kísérési, szállítási feladatokat egy - szintén megvádolt - személy végezte.
A vádlottak tevékenysége folytán az orosz szervezet a vizsgálatban részt vettek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről adatokat szerzett, így a Hivatal támadhatóságának veszélye megnőtt, amely a Magyar Köztársaság nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztette.
A vezetőváltást követően, az új főigazgató tudomást szerzett a poligráfiás vizsgálatokról, ezért a történtek kivizsgálását rendelte el, továbbá felterjesztést készített a titokminiszternek, azonban feljelentést annak ellenére nem tett, hogy a kémkedés gyanúja felmerült.
A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsának jogerős ítélete a vádlottakat bűncselekmény hiányában mentette fel. A bíróság szerint nem volt bizonyítható a parlamenti találkozó ténye, a vizsgálatot végző szakpszichológus és tolmácsok ügyeltek arra, hogy érzékeny információ ne kerüljön az orosz állampolgárságú személyek tudomására, illetve nem merült fel adat arra, hogy a vizsgált személyeket megkísérelték beszervezni, illetve a vizsgálat következtében a Hivatal vagy Magyarország nemzeti, nemzetközi érdekei veszélybe kerültek.
Kiemelt kép: 2011. július 4. Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány egykori titokminisztere elhagyja a Budapesti Katonai Ügyészség épületét, miután szabadlábra helyezték. A kémkedéssel gyanúsított volt titkosszolgálati vezetőt 2011. július 1-jén vették őrizetbe. MTI Fotó: Mohai Balázs
