A "nevetséges, idióta" különadó miatt nem telepítenek új gépeket a budapesti bázisra és felfüggesztik 10 új járat indításának tervét, ezek a kapacitások a környező országokba kerülnek - ezt közölni, a korábban már eldöntött járattörlésekre emlékeztetni, valamint a kormánytagokra és vetélytársakra pikírt megjegyzéseket szórni repült Budapestre Michael O'Leary, a Ryanair csoportszintű vezérigazgatója kedden.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter korábbi megjegyzésére, amely szerint túl sokat ihatott gyerekkorában, a sajtótájékoztatón O'Leary úgy reagált: az ír gyerekeket nem engedik be a kocsmákba, abban viszont biztos, hogy a kormánytagok között volt, aki részeg volt, amikor tavasszal kitalálták, hogy egy veszteséges szektorra vetnek ki extraprofitadót.
"Tovább szeretnénk bővíteni a jelenlétünket, de ilyen körülmények között nem megy. Az energiacégek estében, ahol létezik extraprofit, érthető, hogy különadót vetnek ki rá, de az évek óta veszteséges európai légiipar számára kevéssé" - mantrázta sajtótájékoztatója első 20 percében.
A jó hír, hogy nem zárjuk be a bázist, amelynek megnyitásáért keményen küzdöttünk,
tette hozzá.
A szóban forgó bázis 2012-ben, a Malév csődje után létesült a Liszt Ferenc repülőtéren, mostanra nyolc gépet számlál a csoporton belül is ultraalacsony költségszintű Buzz zászlaja alatt. Idénre 4,5 millió utassal számoltak, amiből O'Leary szerint a téli járatcsökkentéssel - nyolc útvonalat töröltek, hetet ritkítottak - csak 4 millió lesz, a jövő évre tervezett 5 milliót szintén újra kell gondolniuk. A 24.hu kérdésére elmondta: adataik szerint utasaik 60 százaléka magyar papírokkal repül, és 40 százalékuk, 1,5-2 millió utas lehet az általuk Budapestre érkező turista.
A különadó utasokra hárítása miatt 300 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságot kapott a cég, ami ellen fellebbeznek. O'Leary most azt mondta: arra számít, ezt Magyarországon elveszítik (később úgy pontosított: nem gondolja, hogy magyar bíróságnak lesz mersze megfordítani az eredeti döntést), de európai szinten megnyerik, ugyanis EU-s irányelveknek megfelelően döntöttek amellett, hogy nem nyelik be az extra költséget, hanem beleteszik a jegyárakba.
Szerinte csendben olyan közvetlen vetélytársaik, mint az Easyjet vagy a "svájci, magyar, csatorna-szigeteki, vagy ki tudja, ezen a héten épp milyen hátterű" Wizz Air is így tettek, csak nyilvánosan nem szeretnének nekimenni a kormánynak. Azt is megjegyezte, szerinte így is szinte minden útvonalon az üzemanyagbeszerzését márciusig 63-64 dolláros hordónkénti árszinten rögzítő Ryanairé a legjobb jegyár, és nem véletlen, hogy a messze száz dollár fölötti dealeket kötő Wizz Air továbbra is rekord veszteségekről számol be.
A részleges kivonulás is benne volt a pakliban
Hétvégén már írtunk arról, hogy Michael O'Leary Ryanair-vezér szokatlan módon Budapesten készül sajtótájékoztatót tartani, arról azonban előzetesen nem lehetett tudni, hogy milyen természetű bejelentésről lesz szó. Korábban ugyanakkor Brüsszelben járva azt közölte, hogy a légitársaság legalább jövő márciusig kivonja gépeit az ottani Zaventem repülőtérről a reptéri díjak tervezett emelése és a repülési adó bevezetése miatt. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen otthagynak egy repülőteret, csupán bázisként adják fel, tehát nem tartanak ott saját személyzetet, és csökken az onnan egy nap repülhető járatok száma a kora reggeli és késő esti fordulók kiesése miatt.
Februárban, a többéves járványhelyzet enyhültével komoly bővítést, nyolc új nyári célpontot, 240 új állást és az új járatok révén 700 millió dollárosra taksált beruházást jelentett be a Rynair - a dollárszázmilliók emlegetésének alapját az itt állomásozó gépek jelentik. A különadókra reagálva aztán nyolc célpont törlése és hét járat ritkítása mellett döntöttek a téli menetrendből, ezeket O'Leary most Budapesten is megerősítette. A folytatásról annyit mondott: először látni szeretné, hogyan alakul így a téli forgalmuk.
A magyar kormány és a Ryanair vezér küzdelme még június elején kezdődött, miután a kormány különadókat vetett ki a légitársaságokra. Az adót Magyarországról induló utasonként kell fizetni, a hozzájárulás mértéke pedig az EU-ba és az Európán belüli, megnevezett államokba utazók esetében 3900 forint (a Ryanair döntően ilyen állomásokra repül Budapestről), az ezeken kívüli országokba utazók esetében fejenként 9750 forint. Az intézkedést - amelynek költségét a fapados légitársaság rögtön az utasokra terhelte - a Ryanair erősen bírálta, emlékezetes módon a Közgazdaságtan tökfejeknek könyvet ajánlva Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek.
O'Leary kedden Budapesten azt mondta, már rég postázták a könyvet.
