A főváros Tájépítészeti Osztályának élén álló szakember kedd délután hosszú Facebook-posztban kapcsolódott a Városliget Zrt. és a városvezetés közti ellentét mélységeiről beszámoló, a hétvégén lapunkban tizenhét pontos javaslatcsomagot, illetve vitairatot közzétett főpolgármester-helyettes, Kerpel-Fronius Gábor szavaihoz, még direktebben rámutatva a problémára.
Kapcsolódó
Kerpel-Fronius: Baán László önmagának mond ellent
A főváros az elsőként a 24.hu-n bemutatott javaslatcsomaggal segítené a Liget-projektet, de az együttműködésre látszólag nincs sok esély.
Bardóczi Sándor rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a Városligeti Építési Szabályzat módosítását előkészítő tavalyi fórumhoz hasonlóan a Városliget Zrt. most is nemet mondott a Főváros meghívására, így ezeket a kérdéseket részleteiben nem tudták megbeszélni:
Nem tudjuk mi fog történni a Rondó területén, mert velünk ezt a Városliget Zrt - érvényes vagyongazdálkodási szerződésben foglalt kötelezettsége ellenére - elfelejti közölni. De látjuk, hogy készül valami a Rondó területén ismét. A Rondó a Városliget történelmi főbejárata. A park már akkor létezett, amikor az Andrássy útnak nyoma sem volt és Pest városából a Király utcán és a Városligeti fasoron keresztül lehetett kijutni a Ligetbe. Nebbien a Rondót szimbolikus kaputérségként képzelte el, ahol koncentrikus körökben, mint egy vidámparki karusszelen járja sétáját a lovas, a gyalogos, a hintó, s e térbeli körforgás közben a hölgyek és urak, a polgárok és az arisztokraták, a szegények és a gazdagok közti határok kicsit elmosódnak, feloldódnak a társadalmi osztályok az össznépi korzózásban. A sétányokat egykor körben fasorok szegélyezték és a rondó teljes kört alkotott.
Ezt a kört bontotta meg a Rákosi-éra a Sztálin-szoborral, illetve a Ligetből egy darabot leszakító Felvonulási térrel, és ezt "a park szerkezetén vett erőszakot" konzerválta most a Néprajzi Múzeum épülete.
A Rondó fái azonban nyomokban még jelölik az egykori történelmi térszerkezetet. Nebbien a Rondó körül kisebb erdőfoltokat helyezett el. Közöttük gyepes nyiladékok adtak kitekintést a park egy-egy dedikált távlati pontja felé, hívogatva a körtánc tagjait a park belseje felé. A Városliget Zrt. által megvalósítandó terv e facsoportokat újból létrehozná. Ez nem baj. Az már inkább probléma, hogy a nyiladékokat nem gyepes sávok, hanem szórt burkolatú. meglehetősen túldimenzionált járófelületekkel képzeli el. Ez meggyőződésünk szerint indokolatlan, túl sokat elvesz a zöldfelületi arányból
- olvasható a folytatásban.
Ennek az elgondolásnak a prototípusa már meg is épült a Dózsa György úti mélygarázs mellett, a felszíni sétány szomszédságában, az efféle, valódi funkciót nem kapott, nagy volumenű burkolatoknak azonban nincs semmi értelme, hiszen a Rondó és a fő sétányhálózat közti átkötés sokkal kisebb szélességű parki utakkal is megvalósítható lenne - írja a főtájépítész, aki a szombaton közzétett tizenhét pontra is újra felhívja a figyelmet:
A most közzétett 17 pont egyikeként azt javasoljuk, hogy a zöldfelületi arány növelése érdekében ezeket gyepesen alakítsa ki a Városliget Zrt. és jelentősen csökkentse a fölösleges burkolati arányt. Jól láthatóan Nebbien rondó körüli parkszerkezeti elképzelése és a később, 1870-ben keletkezett Olof Palme sétány nincs egymással barátságban. A tervezők azt a megoldást választották, hogy a sétányt ezen a szakaszon felszámolják. Nem jól mérték fel, hogy időközben a sétány fontos kerékpáros átközlekedési vonallá vált. A Stefánia út és az Andrássy út között ez a szakasz jelenti a sokak által használt átkötést. Maga a kerttörténeti tudományos dokumentáció is ambivalens ebben, mérlegelés tárgyává teszi, hogy mint későbbi, Nebbien kora utáni szerkezeti vonal, az Olof Palme sétány megtartható-e. A megtartás mellett a jelenlegi használati igény szól. Egykor ez a szakasz az Állatkert 1866-os megépítése utáni kiszolgáló útként funkcionált, az úri közönség a Stefánián kocsizott el az Állatkertig. Mi megkíséreltük azt láttatni, hogy egy kisebb korrekcióval hogyan férhet el a sétány és a Rondó körüli térszerkezet egymás mellett. Mindezekről két kiemelt is pont szól a közzétett vitairatban.
A főváros többek közt ennek megvitatására is nyitott lenne, de úgy érzik, falba ütköztek, hiszen a Városliget Zrt. immár másfél éve - Karácsony Gergely főpolgármesterré válása óta -, ismeretlen okból mereven elzárkózik a megbeszélésektől.
Kapcsolódó
Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros
Zöldebb, és élhetőbb park születhet - feltéve, ha a kormány kész a párbeszédre.
A munkák eközben viszont nem állnak meg, sőt, azok a közeljövőben akár mindenki számára láthatóvá is válhatnak:
Úgy tudjuk, megint csak nem megerősített forrásból, hogy a Rondó körüli átalakításnak hamarosan hozzálátnának. A tulajdonos pedig ki van zárva beruházásból. Kétharmados törvény fosztotta meg szinte minden jogától a Városligettel kapcsolatban. Tényleg jól van ez így?
A teljes írás itt érhető el:
