Orbán Viktor példáját követve a kormányzó jobboldali SDS megpróbálja a szlovén társadalmat illiberálissá változtatni - mondta az Európai Parlamentben Irena Joveva liberális képviselő, az LMS nevű szlovén ellenzéki párt delegáltja. Az EP plenáris ülésén a napirendi pontnak már a címe is beszédes volt: Magyar beavatkozás a szlovén és az észak-macedón médiába. A strasbourgi vitát a legnagyobb szlovén ellenzéki párt, a szociáldemokraták (SD) elnöke, Tanja Fajon kezdeményezte.
Fajont októberben választották a baloldali párt élére. Az SD tagja a KUL nevű ellenzéki szövetségnek, amelynek célja az illiberális állam kiépítésének megakadályozása. A politikus 4 millió eurónyi magyar médiapénz sorsát firtatta:
hogyan került ez az összeg néhány magyar cégtől előbb Szlovéniába, a jelenlegi kormánypárt, az SDS pártmédiájához, majd (részben) Észak-Macedóniába?
A 2017 óta zajló magyar médiabefektetéseket a 24.hu-n is rendszeresen követtük: mindkét országban az Orbán-kormány helyi szövetségeseit támogató médiumok kapták a pénzt - 2018-at a magyar kavarás évének is minősítettük a Balkánon.
Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő abszurdnak és álszentnek tartotta a magyarok balkáni média-térfoglalására vonatkozó szlovén, bolgár és holland vádakat a vitában, és azt bizonygatta, hogy csak a tőke szabad áramlásáról van szó. Feltette a kérdést: az EU miért nem aggódik az osztrák, cseh vagy svéd médiabefolyás miatt Szlovéniában?
Hidvéghi érveit gyengíti a balkáni tényfeltáró újságíró szervezet, a BIRN decemberi cikke, amely szerint
a magyar pénzből kistafírozott macedón lapokban olyan budapesti cégek hirdetnek, amelyek nem árulnak semmit az országban.
A magyar pénzek többszöri utalása magyarázható ugyan a "tőke szabad mozgásával" is, de a macedón bűnüldöző hatóságok, úgy fest, más véleményen vannak. A fokozott figyelem óvatosságra intette a balkáni magyar médianyomulás kulcsszereplőjét, a Habony Árpád köreihez sorolható Schatz Pétert is. (Habony és Schatz kapcsolatairól korábban írtunk.) Schatz nemrég Szlovéniában megszüntette annak a cégének a bankszámláját, amelyen keresztül az EP-vitában is emlegetett pénzek Észak-Macedóniába áramolhattak - írta a szlovén Necenzurirano. Schatz ellen időközben adócsalás miatt vádat emeltek Észak-Macedóniában, ahol pénzmosás gyanújával nyomoztak ellene korábban.
Kapcsolódó
Adócsalás miatt emeltek vádat egy Habony-közeli tévés ellen Észak-Macedóniában
Schatz Péter a kulcsszereplője a Habony-média balkáni terjeszkedésének.
Hidvéghi állításaival szemben a csehek miatt pedig igenis aggódnak a szlovénok, hiszen térségünk talán leggazdagabb embere, a jobboldali irányultságú Petr Kellner a ljubljanai sajtó szerint részben a kínai piacon szerzett, államilag engedélyezett üzletekből gazdagodik, így az általa az ősszel felvásárolt legnagyobb szlovén magántévében, a POP TV-ben talán nem is csupán cseh befolyás érvényesülhet. A 19 milliárd dolláros vagyonú Kellner ráadásul találkozott Janez Jansa szlovén miniszterelnökkel, vagyis egyáltalán nem hétköznapi befektetésről lehet szó.
Az pedig, hogy Orbán Viktor szlovén barátjának, az SDS-es Jansának a vezetésével egyáltalán jobboldali koalíció alakulhatott Szlovéniában, részben az SDS 2017 óta magyar tőkével felpumpált propagandagépezetnek a hatása.
Ez a Habony-médiához köthető illiberális propaganda ugyanazokat a migránsellenes, "sorosozó", Brüsszelt támadó jelszavakat használta a 2018-as szlovén választási kampányban, mint amelyeket a Fidesz itthon alkalmaz.
Így az SDS 2018-ban relatív többséghez jutott Ljubljanában. És bár akkor még nem talált elég partnert a kormányalakításhoz, kivárta, hogy 2020 elejére összeomoljanak politikai ellenfelei, és szétessen az addig kormányzó balliberális koalíció. A koronavírus-járvány kitörésekor a liberálisok közül kettő (az SMC és a DeSUS nyugdíjaspárt) átállt az SDS-hez. Jansa így e két "ingapárttal" együtt kormányoz jelenleg. Az SDS-en kívül a négytagú koalícióban tulajdonképpen csak a kereszténydemokrata Nova Slovenija számít jobboldalinak.
Az ellenzéki szövetség, a KUL azért szerveződött meg, hogy Jansával szemben ellenpólust képezzen. A legradikálisabb tagja a szélsőbalos Levica, amelynek a vezetője, Luka Mesec az SDS-szel összeálló, magukat liberálisnak minősítő DeSUS-ról és SMC-ról úgy fogalmazott:
ha ezek a pártok nem látják, hogy a liberalizmus és az illiberalizmus között kell választaniuk, és eladják az államot Magyarországnak,
akkor ez nagyon aggasztó. Mesec szerint a KUL hamarosan bizalmatlansági indítványt nyújt be Jansa kormánya ellen, és azt reméli, hogy a titkos szavazáson a DeSUS és az SMC néhány képviselője is támogatja őket.
Ám Jansa még hatalmon van, és a Habony-média e sikerére az Európai Bizottság is felfigyelt. Az EP novemberi vitája csak a kezdet volt: azóta a bizottság reagált a magyar illiberalizmus balkáni térhódításával kapcsolatos aggodalmakra. Konkrét tervvel a bizottság cseh alelnöke, Vera Jourova állt elő.
Jourova az EP novemberi "magyar vitáján" elmondta: a bizottság kiemelt fontosságot tulajdonít a vélemények szabad kifejezésének és a médiapluralizmusnak, és nemcsak a tagállamokban, hanem az EU-tagságra váró országokban is. Ez utóbbiak közül megnevezte Észak-Macedóniát, ahol szerinte nagyobb átláthatóságra lenne szükség a média tulajdonviszonyaiban.
A bizottság intézkedéseket tervez a médiaszabadság és a pluralizmus erősítésére - mondta Jourova, és be is tartotta ígéretét: a múlt csütörtökön meghirdette az online dezinformáció elleni kontinentális harcot, amelynek során védenék például a választásokat a külső behatásoktól.
Jourova két akciótervet is meghirdetett, amelyek egyrészt szabályoznák, mennyire célozhatják meg a választókat a közösségi oldalakon elhelyezett hirdetések, de a másik akcióterv még érzékenyebben érintheti a Balkánon nyomuló és itthon is aktív magyar médiavállalkozókat: az Európai Bizottság létrehoz ugyanis egy média-tulajdonviszonyokat figyelő szervezetet, ellenőrizve a tulajdonosok átláthatóságát. Azt is vizsgálják majd, hogy mennyire fair az állami médiaköltések elosztása.
Szlovéniában is van mit figyelni, mivel a magyar médiabefolyás itt új szintre emelkedett 2020 márciusában azzal, hogy Jansa kormányra került. Az egyik magántévét, a 6 százalékos nézettségű Planet TV-t a magyar TV2 Csoport vásárolta fel.
A TV2 Csoport tulajdonosa - egy bizalmi vagyonkezelőn keresztül - a három magyar pénzintézeti csoport egyesülésével alakuló új hitelintézet, a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatója, Vida József. A pénzügyi óriásholding létrehozását a napokban minősítette a kormány "nemzetstratégiai jelentőségűnek". Vidát egyébként is Mészáros Lőrinc köreihez tartják közelállónak - korábbi cikkünkben írtunk erről.
A szlovén szocdemeket, így Tanja Fajont is aggasztja, hogy a TV2 megvette a Planet TV-t. Strasbourgban kifejtette: ezzel a magyar politikai vezetés befolyást gyakorolhat hazája demokratikus politikai folyamataira, amit elfogadhatatlannak tart.
A média szabadsága és a saját országaink szuverenitása nem eladó. Senkinek és semmikor
- tette hozzá.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Telekom Slovenija meghirdette a legnagyobb független internetes lap, a Siol.net eladását, illetve a kormány a civil szervezetek ellen is egyre hevesebben lép fel, akkor jól látható a magyar példa hatása. A szlovén illiberalizmus ráadásul nyílt zsarolásba torkollott a napokban: azzal fenyegetőzik a kabinet, hogy nem ad költségvetési támogatást az állami hírügynökségnek.
De Jansa koalíciós kormányt vezet, így hiába akarta letarolni a közmédiát, az szívósan ellenáll, és az SDS koalíciós partnerei is rossz szemmel nézik a kormányfő autoriter törekvéseit. A DeSUS nyugdíjaspárt élére például a múlt hét végén újraválasztották Karl Erjavecet, aki az év elején bukott ki a pártelnöki posztról. Ő igen gyorsan vetette bele magát újra a politikába, máris kiléptette volna pártját a kormányból sajtóhírek szerint. Ám a DeSUS parlamenti képviselői nemet mondtak erre.
Erjavec folyamatosan tárgyal a koalíciós és az ellenzéki pártokkal, neve ugyanis szóba került a balliberális ellenzék esetleges miniszterelnök-jelöltjeként is. Ehhez persze előbb egy bizalmi szavazáson kéne megbuktatni a Jansa-kabinetet.
Tanja Fajon, a szocdemek elnöke el is mondta: bárkit támogatnak kormányfőjelöltként, ha "hozza" a kormánybuktatáshoz szükséges 46 szavazatot a parlamentben. Igaz, decemberben már nem lát esélyt erre.
Jansa tehát nem érezheti biztonságban magát. Ráadásul Szlovénia tragikus helyzetben van a koronavírus-járvány miatt, és ez kezdi csökkenteni a kormánypártok népszerűségét. A fertőzés mutatóit tekintve a világon a kilencedik legrosszabb halálozási arányt mutatta Szlovénia december 12-én a Johns Hopkins Egyetem szerint.
A kormány pedig nem hallgatott Tomaz Gantarra, a DeSUS egészségügyi miniszterére, aki korlátozásokat javasolt a halálozási számok csökkentése érdekében. Vele szemben a gazdasági miniszter, az SMC-s Zdravko Pocivalsek nem akarja korlátozni az ipart. Így a két ingapártot Jansa egymás ellen igyekszik kijátszani.
Jansa és az SDS hatalmon maradása elemi érdeke lehet bizonyos magyar üzleti köröknek. A Necenzurirano szerint a Szlovéniába áramló pénzek egyik magyar forrása a Belfry nevű cég, amely nagy hirdetője az SDS párttévéjének. Ám a Belfry is úgy reklámozza magát, hogy Szlovéniában nem is folytat üzleti tevékenységet. A cég ugyanakkor szóba kerülhet a legalább egymilliárd euróba kerülő, Koper és Divaca közti második vasúti vágány megépítésekor potenciális alvállalkozóként is.
A Belfry Magyarországon a Strabaggal konzorciumban nyert sokmilliárdos közbeszerzéseket. A G7 portál a Belfry-cégek furcsa üzleti kapcsolatait is elemezte:
a nyilvánosan elérhető adatok szerint kizárólag Mészáros Lőrinchez köthető alvállalkozókkal dolgoznak.
A Strabag mindenesetre indul a szlovén vasútépítési tenderen.
Más források szerint a két ország inkább kormányzati szinten fog együttműködni a koperi projektben. Erről született egy szlovén tervezet is, ám ezt nem hozták nyilvánosságra. A szlovén parlament szakbizottságában az ellenzék bírálta ugyanis a magyarok esetleges bevonását az építkezésbe.
A ljubljanai vasúti és autóbusz-pályaudvar szlovén állami újjáépítésében egy másik magyar vállalkozás lehet érdekelt. Az OTP Ingatlanbefektetési Alap leányvállalata, a Mendota szállodát, bevásárlóközpontot és irodákat húzna fel a felértékelődő negyedben. A 300 millió eurós beruházásról a Jansa-kormány novemberi hírek szerint kész szándéknyilatkozatot aláírni, a projekt így 2022-ben indulhatna.
Mindebből is látszik, hogy a magyar vállalkozások számos ágazatban aktivizálhatják magukat délnyugati szomszédunkban, de ehhez stabil szlovén kormány kellene. Ám az üzletek egy része a friss EU-tervekkel mehet szembe, ami újabb fronton élezheti ki Budapest és Brüsszel viszonyát.
