Bokros Lajos a Népszavának adott interjúban gazdasági szempontból értékelte Orbán Viktor 12 éves kormányzását. Az egykori pénzügyminiszter szerint a koronavírus-járvány miatt nehéz mérleget vonni, véleménye azonban lesújtó.
Szerinte több volt a hibás, kapkodó, szimbolikus kormányzati és jegybanki lépés, amelyekért még nagy árat fizethet az ország. Hibának nevezte, hogy célzott helyett túl nagy és mindenkire kiterjedő, általános költségvetési támogatásokat kínáltak.
A felelőtlen és fölösleges fiskális túlköltekezés hihetetlen mértékű adósságállomány-növekedést okozott. Szerinte a törlesztési moratórium a 13. havi nyugdíj teljesen felesleges, káros volt, ahogy az is, hogy az MNB "szinte korlátlanul szaporította a pénzt".
Az előre tudható volt, hogy "az általános és túlzó könnyítésnek erőteljes inflációnövelő hatása lesz". Bokros Lajos szerint Magyarországon az elmúlt évtizedek legmagasabb inflációjának legalább öt oka van:
- a költségvetési túlköltekezés,
- a jegybank túl laza monetáris politikája,
- a fedezetlen bérkiáramlás (béremelés, minimálbér növelése),
- az importált energiahordozók árának ingadozása,
- a forint gyengesége.
Orbán diktál Matolcsynak
A kiugróan magas magyarországi, hivatalosan 8-9 százalékos évi infláció a helytelen gazdaságpolitika hozadéka. Ez jóval magasabb, mint az euró- vagy a dollár-övezet legtöbb országában.
Bokros szerint az infláció letöréséhez jóval nagyobb szigor kellene, amire azonban az MNB nem hajlandó, ráadásul az országnak már nincs független jegybankja.
A kormányfő diktálja azt, hogy a jegybank elnöke mit tegyen.
Bokros szerint a monetáris szigorítás csökkentené a növekedést, ám a propaganda egyik sarokköve, hogy a magyar gazdaság sokkal gyorsabban növekszik, mint a nyugat-európaiak.
A közgazdász szerint már tíz éve csatlakozni kellett volna az eurózónához.
Ennek elmaradása óriási kárt okozott az országnak. (…) Az euró bevezetésének elmulasztása jó néhány közgazdász bűne is, akik elhitették a magyar kormánnyal, hogy a monetáris függetlenség előnyös a számunkra. Kicsi, nyitott, teljesen konvertibilis valutájú országban azonban ez sohasem érvényesül, így nincs semmi előnye.
Az árstop a választásig tart
A kormány által rögzített árak és a rezsicsökkentés a szocializmus időszakát idézi. A módszer káros a gazdaságra, nem a szegényeket támogatja, hanem a gazdagokat, az inflációra nincs hatással.
Az árstop miatti veszteségeket valakinek mindig meg kell fizetnie.
Biztosra veszi, hogy a választások után ez a rendszer megszűnik, szerinte hozzá fognak nyúlni a rezsicsökkentéshez is, mert a veszteségek olyan szintet kezdenek elérni, amely szétverheti a költségvetést és az alapellátást, a bajt ráadásul tetézi az ukrajnai orosz invázió. Az egykori pénzügyminiszter arra számít, hogy alaposan átalakul Európa gazdasági környezete, felgyorsul az orosz energiafüggőség mérséklése, ami sokba kerül, tartósan növelni is fogja mindennek az árát.
