Jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte szerdán a Debreceni Törvényszék az ebesi brókerként elhíresült K. S.-t, aki 559 embertől csaknem kétmilliárd forintot csalt ki 2011 és 2013 között.
A férfit egy évvel ezelőtt mondta ki bűnösnek a Debreceni Járásbíróság 556 rendbeli csalás és sikkasztás, valamint 552 rendbeli hamis magánokirat felhasználása miatt. A brókert tizenkét év börtönre ítélték és végleg eltiltották foglalkozása gyakorlásától.
A másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék tíz évre csökkentette a bróker büntetését. Csizmadiáné Pethő Tímea bíró indoklásában kiemelte: K. S. több száz, részben életkezdő fiatalok sérelmére követte el a bűncselekményt, akik kezdeti megtakarításaikat bízták a bróker által irányított gazdasági társaságokra.
Voltak, akiknek gyermekeik továbbtanulása, a családi otthon biztonsága volt a céljuk, mások az egy életen át kemény munkával megkeresett vagyonukat akarták biztonságban tudni a befektetéssel. A bróker több idős, sőt vele rokoni, baráti, munkatársi viszonyban álló ember bizalmával is visszaélt. Súlyosító körülményként értékelte a másodfokú bíróság, hogy vezető beosztásban követte el a bűncselekményeket és sok sértett anyagi helyzete, életkörülménye rosszabbodott miatta.
A tanács elnöke hangsúlyozta: az enyhítő körülmények közül mellőzte a bíróság azt, hogy a vádlottnak két kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, mivel a korábbi nyilvános ülésen úgy nyilatkozott, hogy helyette szülei fizetik a gyermektartási díjat. Hozzátette: az, hogy a bróker a törvényszék első nyilvános ülése előtt beismerte a bűncselekmények elkövetését, azt mondta, megbánta tettét és bocsánatot kért a károsultaktól, csekély nyomatékkal számított enyhítő körülménynek, mivel erre a bizonyítási eljárás után került sor.
A büntetlen előélete súlytalannak számított, mivel hosszú időn át, sorozatban követte el a bűncselekményeket, ráadásul két próbára bocsátás hatálya alatt. Enyhítő körülményként vette figyelembe ugyanakkor a bíróság az időmúlást.
A tanács elnöke hangsúlyozta, hogy károsultak kárigényének érvényesíthetősége érdekében a járásbíróság a büntetőeljárás keretei között mindent megtett, a sértetti jogok érvényre juttatására kiemelt figyelmet fordított a kártérítési összegek vonatkozásában. Ennek eredményeként már nem kell a károsultaknak külön polgári peres eljárást indítani.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
