Egyetlen, az Iron Corporation Kft.-vel kötött megállapodás szerepel azon a listán, amelyet az állami tulajdonban álló Bp2017 Kft. adott át végül lapunknak, miután végrehajtóval érkeztünk a cég margitszigeti székhelyére. A dokumentum szerint a Bp2017 Kft. csupán egy 25 millió forintos reklámszerződést kötött az akkor Hosszú Katinka és edzője, férje Shane Tusup tulajdonában álló Iron Corporationnel. Magyarán Hosszúék pusztán pénzt kaptak az állami cégtől,
miközben az úszósztár klubja, az Iron Aquatics úgy használhatta a Duna Arénát, hogy a létesítményt üzemeltető Bp2017 Kft.-vel nem kötött használatra vagy bérletre vonatkozó megállapodást.
Ez az információ volt annak a több mint két és fél éves útnak a végén, amelyen azért indultunk el, hogy megtudjuk, mennyit fizet az Iron Corporation azért, hogy az állami létesítményben végezhessen úszásoktatást. Még 2017 márciusában fordultunk kérdéssel a Bp2017 Kft.-hez, miután kiderült, hogy az Iron Aquatics a Duna Aréna tanmedencéjében tarthatja úszásóráit. Ebből akkor kisebb felfordulás is kerekedett, mivel Darnyi Tamás úszóiskolájának viszont nem jutott vízfelület.
Ezek után a közérdekű adatigénylés, a NAIH-jelentés, a bírósági ítéletek is kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy a Bp2017 Kft. kiadja a közérdekű adatokat, és kiderülhessen, milyen feltételekkel, mennyi pénzért használták Hosszúék a Duna Arénát.
Miután az állami cég a jogerős ítélet ellenére sem teljesített, végrehajtást indítottunk az ügyben. Első körben a Pesti Központi Kerületi Bíróság százezer forint pénzbírságot szabott ki a cégre az ügyben. (Eddig arra a közérdekű adatigénylésünkre sem kaptunk választ, amelyben azt tudakoltuk, a cég mennyit költött közpénzből arra, hogy eltitkolja a közérdekű adatokat.)
Ezután október közepén végrehajtó társaságában látogattunk el a vállalkozás székhelyére, ahol a Bp2017 Kft. vezetője ígéretet tett arra, hogy két nappal később megkapjuk az Iron Corporation Kft.-nel kötött szerződés adatait, valamint megkapjuk - a bírósági eljárásban szintén közérdekűnek ítélt - marketing-, reklám- és szponzori megállapodások listáját.
Minthogy bérleti vagy használati megállapodás nem szerepelt a végül átadott dokumentumban, újra megkerestük a Bp2017 Kft.-t. Azt kérdeztük, biztosan nincs-e használati vagy bérleti szerződésük az Ironnal, elvégre korábban a Duna Aréna Facebook-oldala tette közzé a hírt, amely szerint rendeződött az ügy. Választ - ahogyan azt két és fél év alatt megszoktuk - nem kaptunk. Megkerestük Hosszú Katinka jelenlegi klubját is. Arról érdeklődtünk, hogy ha szerződés nem volt is a felek között, kötöttek-e bármilyen más megállapodást, fizetett-e az Iron az arénáért, és ha igen, mennyit, milyen konstrukcióban, kinek. Hosszúéktól sem kaptunk választ kérdésünkre.
Vagyis az eddig megszerzett információk alapján az Iron szerződés nélkül használta a Duna Arénát, de pénzt kapott az állami cégtől: 25 millió forintért - egyebek mellett - videóüzeneteket kellett szállítania "pre-eventekhez", talkshow-okon kellett részt vennie, továbbá vállalati társadalmi felelősségvállalási (CSR) programban is szerepet kellett vállalnia a világklasszisnak.
Mindemellett annyi kiderült a lapunknak átadott szerződéslistáról, hogy az adócsalással vádolt Kuna Tibor tulajdonában álló Trinitiy Communications 3 milliárd forintért kommunikálhatott az eseményről, a felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt vádolt Gyárfás Tamás cége pedig 26 800 eurót (hozzávetőleg 8,4 millió forintot) kapott a FINA-magazinban közzétett hirdetésekért. Ezen kívül figyelemre érdemes tétel a LEN-nek, azaz az Európai Úszószövetségnek fizetett 1 millió euró (mai árfolyamon körülbelül 315 millió forint): a Bp2017 ezek szerint sok pénzt fizetett az európai szövetségnek azért, hogy hirdesse a FINA-tól, azaz a Nemzetközi Úszószövetségtől elnyert világbajnokságot.
Ezen kívül kisebb tételek vannak a lajstromban: a Panoráma Világklub Kft. például a budapesti úszó vb-t szervező cégtől kapott 1 millió forintot a VII. Magyar Világtalálkozón való részvételre. A részben Demjén Ferenc tulajdonában álló Rózsi és Rebecca Művészeti és Kulturális Bt. pedig 5 milliót könyvelhetett el előadói tevékenységért.
Út a végére
Korábbi cikkünkből idézzük a megtett utat:
"Az első kérdést 2017 tavaszán küldtük az ügyben, akkor egyszerűen nem feleltek megkereséseinkre, közérdekű adatigénylésünket nem teljesítették. Több kérdésünkre nem válaszolt Hosszú Katinkáék klubja sem. Hónapokig az sem volt világos, ki üzemelteti a Duna Arénát, mert a minisztériumok, ahogyan az érintettek is, hallgattak. Végül a Nemzeti Sportközpontok egyik válasza tette egyértelművé, hogy a Bp2017 Kft. volt az üzemeltető, azaz ez a cég köthetett szerződést Hosszúékkal.
A bírósági eljárást megelőzően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk. A NAIH jelentést tett közzé az ügyben, melyben rögzítette: a Kft. az Infotv. rendelkezéseit nem tartotta be, amikor 2017. március 23-a óta a jelentés keltéig nem teljesítette a beadványozó közérdekű adatigénylését, valamint megsértette a bejelentő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogát. A Péterfalvi Attila elnök szignálta dokumentumot 2017 októberében publikálták, ám a Bp2017 Kft. ennek ismeretében sem adta ki az adatokat.
Ezután fordultunk bírósághoz: a Bp2017 Kft. az elsőfokú bíróság előtt azzal érvelt, a cég nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, az érintett szerződések fedezete pedig nem költségvetési forrás, így független gazdálkodása során szerzett bevételei úgymond elvesztették közpénzjellegüket.
Emellett is több más érvük is volt arra, miért nem kell kiadni a közérdekű adatokat. Az eljárás során megtörtént az, hogy azzal védekeztek: a Bp2017 Kft. nem kötött olyan szerződéseket, amelyekről lapunk információkat kért. Ezt az állítást árnyalta, hogy a 24.hu bemutatta a levelet, amelyben a Bp2017 Kft. maga számolt be lapunknak egy Hosszú Katinkáékkal kötött szerződésről.
Az első fokon eljáró bíróság rögzítette: a Bp2017 Kft. közpénzzel gazdálkodó szervezet, amely a vizes vb megrendezésével közfeladatot látott el, és ki kell adnia az adatokat. A másodfokon eljáró bíróság a múlt év végén hasonlóan döntött, mint az első fokon eljáró bíróság, így 20 hónappal az első kérdés után jogerős ítélet született az ügyben: a Bp2017-nek ki kell adnia a közérdekű adatokat."
Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd / MTI
