Amíg az előző negyedévben még a cégek 70 százaléka tervezett béremeléssel, addig jelenleg 10-ből csupán négyen vélekednek így. Ezzel szemben 12 százalékra nőtt a csökkentésben gondolkodók aránya, ami már évek óta nem volt jellemző. Összességében a keresetek stagnálása lesz jellemző a következő időszakra, ugyanis a vállalkozások majdnem fele nem változtatna az eddigi béreken. A munkaadók csaknem fele tervezi, hogy cafeteriát ad dolgozóinak, a legnépszerűbb elemnek a közlekedés költségtérítése számít - összegezte a K&H a legutóbbi kkv-felmérésének adatait.
A KSH közlése szerint idén májusban 9,4 százalékkal, 398.800 forintra nőtt a bruttó átlagkereset az előző év azonos időszakához képest.
A keresetnövekedés lendülete megtörhet a következő egy évben, ugyanis a kkv-bizalmiindex eredményei alapján jelentős változás várható az átlagfizetésekben. Az előző negyedévhez képest 28 százalékponttal kevesebben, a hazai cégvezetők 42 százaléka tervezi csak a bérek növelését, és a kkv-k 45 százaléka nem tervez munkabért érintő változással a következő egy évben. Emellett jelentősen növekedett azok aránya, akik keresetcsökkenésre számítanak, körülbelül minden tizedik kkv számol ezzel - részletezte Kökény Roland, a K&H kkv-marketing főosztály vezetője.
Az agrárcégeknél azért lehet némi plusz pénz
A bérezési szándék a cég méretét tekintve, valamint szektoronként is eltérő képet mutat. Legkevésbé a mikrovállalkozások (39 százalék) és a szolgáltatási szektorban (38 százalék) tevékenykedő társaságok vélik reálisnak a bérek növelését. Csak a mezőgazdaságban nem esett vissza drasztikusan a fizetésemelést prognosztizálók aránya, a cégek 58 százaléka számol vele.
Cafeteria: munkába járástól a belföldi turizmusig
Továbbra is népszerűek a cafeteriajuttatások, ugyanis az előző negyedévhez képest 6 százalékponttal nagyobb arányban, a vállalkozások majdnem fele (45 százalék) tervez valamely formájával. A jelenleginél magasabb érték (53 százalék) utoljára a 2019-es szabályozás előtt fordult elő.
A munkába járás költségtérítése annak ellenére a legnépszerűbb, hogy 2019-től már jövedelemként adózik. A válaszadók 22 százaléka alkalmazná ezt a formát a következő egy évben.
Az étkezési hozzájárulás SZÉP-kártyán, valamint a SZÉP-kártya szabadidő cafeteriaelemek népszerűsége kismértékben emelkedett az előző negyedévhez képest. Az étkezési hozzájárulás 8 százalékról 11 százalékra, a szabadidő és szálláshely alszámla pedig 5 százalékról 7 százalékra.
"A SZÉP-kártya népszerűsége tovább nőhet, nagyrészt a kormányzati intézkedések következményeként. Ennek keretében megszüntették az ezen juttatások után fizetendő szociális hozzájárulási adót az év végéig, valamint a versenyszférában 450 ezerről 800 ezer forintra emelték meg a kedvezményes adózással nyújtható SZÉP-kártya juttatás keretösszegét. Arra számítunk, hogy a kedvezmények miatt az év hátralévő részében dinamikusabban növekszik majd a feltöltött összeg, melynek kedveltségét a belföldi felhasználási lehetőség tovább növelheti" - tette hozzá Kökény Roland.
Koronaválság: újratervezésre kényszerültek a kkv-k
A kisvállalkozások kétharmada, a fogyasztók háromnegyede változtatott szokásain a COVID-19 miatt.
Kiemelt kép: MTI / Rosta Tibor
