A prosztata mirigy betegségei címmel. Ebben a témában feltehetően ez az első szakmai kiadvány, és ebben már
pontos útmutatásokat olvashatunk az akut megbetegedés kezelésének módjáról.
A ma ismert prosztatagyulladás kezelésének története
Kicsit bizarrnak tűnhet a módszertan a 2021-es évből visszatekintve, a szakember ugyanis ebben a könyvében azt javasolja, hogy a vér kiengedésével, jégkockák végbélbe történő felhelyezésével,
illetve ópiát tartalmú kúpokkal és forró vizes beöntéssel lehetséges kezelni az akut prosztatabetegségeket. Mielőtt még a vér "lecsapolásával" kapcsolatban bárki horrorfilmbe illő jeleneteket
vizionálna, tisztázzuk: ezt annak idején természetesen piócákkal oldották meg. A piócákat a herék és a végbél közé helyezték a gáttájékra, de arról is szó van a könyvben, hogy a pénisz tövére
is tettek piócát, a szeméremszőrzet alá.
A könyv szerzője az akut megbetegségek listáját is leírta 1838-ban, amelyeket ezekkel a módszerekkel javasolt kezelni. A listából kiderül, hogy nem volt jó móka már akkor sem, ha valamiért
begyulladt a prosztata. De nemcsak a prosztata megbetegedéseit kezelték így:
megkapta a forróvizes beöntést az is, aki túl sokat maszturbált, az is, aki túl sokat szexelt (azaz túlzottan igénybe vette a
pénisze vérkeringését), de a gonorrheás betegeket és a köszvényeseket (!) sem kímélték ezektől a módszerektől. A jeges borogatás például a fájdalmas erekció kezelésére is szolgált.
A furcsa kezelési módokra további könyvek is utalnak, 1876-ban Sir Henry Thompson arról írt a Klinikai tanulmányok a húgyúti szervek megbetegedéseiről című
könyvében, hogy hólyagocskák létrehozásával érdemes kezelni az akut prosztatagyulladást. Véleménye szerint 4-5 naponta szükséges cserélni (azaz újakat kreálni) a szándékosan létrehozott
hólyagokat, 4-6 héten keresztül, a hólyagokat pedig a gáton szükséges előidézni. Arról is szó esik, hogy a gát mustárral való kenegetése segítség lehet a betegnek.
A későbbi években akadt ennél furcsább gyógymód is, amely szerencsére megmaradt pusztán kísérleti szinten. 1895-ben az akkori szakmai folyóiratokban megjelent E. Hurry
Fenwick sebész sajátos módszere, amely tulajdonképpen kasztrálás volt: a herék eltávolításával kezelte volna a prosztatagyulladást. Még jó, hogy összesen két esetben alkalmazta csak,
ráadásul akkor is feleslegesen: a prosztata ugyan zsugorodott ettől valamennyit, de a tünetek mindkét esetben továbbra is megmaradtak.
A rengeteg kísérletezésnek viszont mégis csak lett használható eredménye, méghozzá egy ma is alkalmazott kezelési mód: az 1890-es években a prosztatagyulladást a prosztata masszírozásával
kezdték el gyógyítani, sikerrel. Azóta is ez az egyik legfontosabb vizsgálat, amit az urológusok elvégeznek.
Akut, krónikus, gyulladásos, tünetmentes: a diagnózis dönti el a kezelést
A kezelési mód a huszadik században kibővült, annak tudatában, hogy az orvosok elkezdtek különbséget tenni az akut és a krónikus prosztatagyulladás között. Felismerték, hogy a megbetegedés
lehet bakteriális és nem bakteriális eredetű, majd rájöttek, hogy a prosztatában lévő folyadék vizsgálatára is van mód.
Eltartott egy ideig, mire odáig jutottunk, hogy a bakteriális fertőzéseket gyógyszerrel kezelhessük: a penicillint csak 1945-ben fedezte fel Alexander Flemming. Az
antibiotikum körül erős szakmai vita alakult ki akkoriban, és voltak, akik szerint a penicillin alkalmazása aligha jobb, mint a placebo. Ám ahogy fejlődött az orvostudomány, úgy jutottak el
arra az álláspontra, hogy külön kezdték osztályozni a prosztatagyulladást, függően a megbetegedések okától és típusától. Ezt az utóbbi években némileg módosított osztályozást ma is használják
az urológusok. A pontos diagnózis felállítása a prosztatagyulladás célzott kezeléséhez elengedhetetlen.
Ez az osztályozás a következő:
- Akut (heveny) prosztatagyulladás.
- Krónikus bakteriális prosztatagyulladás.
- Krónikus kismedencei fájdalommal járó prosztatagyulladás (ennek két további ága van, a gyulladásos és a nem gyulladásos).
- Tünetmentes, véletlenül észlelt prosztatagyulladás.
Ne féljünk a prosztatavizsgálattól, mert ezáltal akár komolyabb betegségekre is időben fény derülhet!
Ezzel el is érkeztünk a prosztatagyulladás kezeléstörténetével a 21. századba, amikor is a prosztatagyulladást többféle módon, így prosztatamasszázzsal, illetve fájdalomcsillapítókkal
egyaránt kezelik. Annyi változás azonban mindenképpen történt az 1940-es évek óta, hogy az orvosok immár sokkal pontosabb diagnózist képesek megállapítani, mint bármikor az elmúlt kétszáz év
során.
Ehhez ma már rendelkezésre áll az ondó és a vizelet teljes körű laborvizsgálata, illetve az orvosi eszközök is jóval modernebbek és fejlettebbek annál, mint amilyenek a piócás kezelések
időszakában lehettek.
Ma már tudjuk, hogy a prosztatagyulladás tünetei összetettek és gyakoriak. Jellegzetes panasz a péniszben érzett fájdalom, a gáttájéki, herékbe és végbélbe sugárzó fájdalom, pisilés után a
húgycső égő érzése, a gyakori vizelési inger, a csökkent erejű vizelés, a csökkent nemi vágy, a véres ondó, magömléskor és a fájdalom érzése ejakuláció után; merevedési gondok, korai
magömlés. Ha a prosztatagyulladás sokáig kezeletlen marad, akár szorongás, depresszió és egyéb pszichés tünetek is megjelenhetnek.
A pontos diagnózis minden esetben fontos a megfelelő kezelés érdekében. Ebben segítséget jelent az orvosoknak a prosztata fizikai vizsgálata a végbélnyíláson keresztül. A prosztatavizsgálat
során nyert váladék laborvizsgálatából kiderülhet, hogy milyen súlyos a gyulladás, és mi okozhatja azt. A baktériumtenyésztés is a laborvizsgálat része, és vannak urológusok, akik külön az
ondót is megvizsgálják. A prosztata- és a laborvizsgálat mellett ultrahangos vizsgálat is javasolt lehet: hasi és rektális (azaz végbélen keresztül elvégzett) egyaránt.
Amennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy baktérium okozza a tüneteket, akkor speciális gyógyszereket, akár 4-6 héten át tartó antibiotikumos terápiát is előírhat az orvos. Az orvosi kezelés
mellett azonban érdemes lehet bizonyos ellenőrzött gyógyhatású készítményeket is használni, továbbá minden esetben fontos a megfelelő folyadékfogyasztás (napi 2-3 liter víz). A prosztata
komolyabb betegségei megelőzhetők a rendszeres szűrővizsgálatokkal, és bármilyen kellemetlen is a prosztata fizikai vizsgálata a végbélen át, ennek az egyszerű és valójában fájdalommentes
vizsgálatnak köszönhetően akár egy lehetséges prosztatarák is időben észlelhető lehet.
Hirdetés
Prosztatagyulladás: tünetenyhítés ott, ahol a probléma van!
A Proxelan végbélkúp az egyetlen, klinikai vizsgálatokkal igazolt, helyi hatású készítmény a prosztatagyulladásra, amely ott enyhíti a panaszokat, ahol a probléma van. Az
ápoló hialuronsav és gyógynövények kombinációja teljessé teszik a gyógyszeres kezelést, enyhítve a vizelési zavarokat, gáttájéki fájdalmakat. A szexuális aktivitást nem befolyásolja. Vény
nélkül kapható a patikában, ezért könnyű hozzájutni, fellángoló fájdalmak esetén azonnal használható, akár hosszú távon is.
Patikában kapható gyógyászati segédeszköz
A KOCKÁZATOKRÓL OLVASSA EL A HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT,
VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT!
A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.
