Névtelen amerikai tisztviselők is megerősítették magyar idő szerint csütörtökön reggelre, hogy meghalt Hamza bin Láden, az al-Káida terrorszervezet egyik alapítójának, Oszáma bin Ládennek a fia és feltételezett örököse.
A New York Times értesülései szerint a férfit az utóbbi két évben ölték meg valamikor, de egészen addig nem akarták nyilvánosságra hozni a hírt, amíg nem sikerül rá bizonyítékot szerezni. Így az sem elképzelhetetlen, hogy már azelőtt halott volt, hogy egymillió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére. A lap úgy tudja, az amerikai kormánynak szerepe volt Hamza bin Láden halálában, de részleteket nem akartak elárulni erről.
Donald Trump amerikai elnököt szerdán újságírók kérdezték arról, meg tudja-e erősíteni a híreket, de csak annyit felelt,
nem szeretnék kommentárt fűzni hozzá.
Hamza bin Láden likvidálása részsiker az al-Káida ellen folytatott harcban. Mert bár a terrorszervezetről az utóbbi időszakban viszonylag kevesebb szó esik, csendben megerősödtek és franchise-t építettek a világban, ami Hamza bin Láden nélkül nem sikerülhetett volna.
Az al-Kaidában nőtt fel
Egész pontosan senki nem tudja, hogy mikor született, de a legvalószínűbb, hogy 1989-ben a szaúd-arábiai Dzsiddában. Afganisztánból ebben az évben vonultak ki a szovjet csapatok, Oszáma bin Láden pedig megalakította az al-Káida nevű szervezetet, a szó jelentése: a bázis.
Hamza még csecsemő volt, amikor a család száműzetésbe került. Együtt mentek Szudánba, miután Oszáma kritizálta a szaúdi királyságot, amiért elfogadták a segítséget az amerikaiaktól az 1991-es öbölháborúban.
Az ENSZ nyomására bin Ládenéket 1996-ban Szudán kiutasította az országból, így visszatértek Afganisztánba.
Két évvel később az al-Káida kettős merényletet hajtott végre Kenyában és Tanzániában az amerikai nagykövetségek ellen. A támadások 224 áldozatot követeltek. Aztán jött 2011. szeptember 11-e, amikor a terrorszervezet repülőgépeket vezetett a New York-i World Trade Center épületeibe, a Pentagonba, egy negyedik repülőt pedig a feltételezések szerint a Fehér Házba irányítottak volna. A terrorakcióban csaknem háromezer ember halt meg.
Hamza az idő múlásával egyre többször jelent meg a propagandafotókon apja oldalán, sokszor katonai ruhába öltözve.
Ahogy az amerikaiak által vezetett nemzetközi koalíció belekezdett Afganisztán bombázásába, Hamza bin Láden az anyjával követte az al-Káida tagjait Pakisztánba. Onnan Iránba vezetett az útja, ahol rejtegették őt. 2003-ban aztán az Egyesült Államok megszállta Irakot, Szaddám Huszein megbukott, az irániak pedig felkutatták az al-Káida tagjait az országban, és házi őrizetbe vették őket, köztük Hamzát is.
2008-ban fegyveresek raboltak egy magas rangú iráni diplomatát Pakisztán észak-nyugati részén, és csak akkor voltak hajlandók elengedni őt, ha Irán szabadon engedi az al-Káida több tagját. A csere 2010 márciusában le is zajlott, de Hamza bin Láden ismét felszívódott, miután 2011. május 2-án az amerikaiak megölték az apját.
A felemelkedés
2015-ben Ajmán az-Zavahiri, az al-Káida jelenlegi vezére úgy mutatta be őt a szervezet tagjainak, mint az oroszlánt, aki előbújt a barlangjából.
A propagandafelvételen Hamza arca nem látszik, csak a hangját hallani. Arról beszélt,
Amerika és a szövetségesei attól félnek, hogy átvesszük az uralmat Kabul, Bagdad, Gáza, Washington, London, Párizs és Tel Aviv felett.
Az ezt követő években több tucatnyi üzenetet fogalmazott meg az al-Káida szimpatizánsainak. Retorikája nagyban hasonlított az apjáéra, de jóval tanultabb és kifinomultabb volt nála.
Bár még mindig az-Zavahiri az al-Káida első embere, a szakértők rengeteget spekuláltak arról, hogy hamarosan Hamza veheti át a helyét.
Az amerikai külügyminisztérium 2017 elején vette fel a nemzetközi terroristák listájára Hamza bin Ladent, amit azzal indokoltak, hogy hivatalosan is a tagja lett a szervezetnek, és személyesen megfenyegette az Egyesült Államokat és polgárait. Két évre rá pedig egymillió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére.
Az al-Káida mint franchise
Mivel az elmúlt években minden figyelem az Iszlám Államra irányult, az al-Káida gyakorlatilag elkezdett egy franchise-t építeni, és külföldön is szövetséget kötött regionális szervezetekkel, például Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában.
A legjelentősebbek a következők:
- Hayat Tahrir al-Sham, 20 ezer fő: több szíriai dzsihadista csoport egyesülése. Bár önálló szervezetnek tekintik magukat, az ENSZ és az USA szerint is az al-Káidához köthetők.
- Iszlám Magreb al-Káida, 9 ezer fő: 2006-ban alapították Algériában, de miután kiűzték őket az országból, Nyugat-Afrikába vonultak.
- al-Káida az Arab-félszigeten, 7 ezer fő: 2009-ben hozta létre két regionális dzsihadista szervezet Jemenben és Szaúd-Arábiában.
- Al-Shabaab, 6 ezer fő: Szomáliában és Kelet-Afrikában aktív, tagjai 2012-ben fogadtak hűséget az al-Káidának.
- al-Káida az Indiai szubkontinensen, ezer fő: Afganisztánban, Pakisztánban, Indiában, Mianmaron és Bangladesben aktív, 2014 szeptemberében alakult meg.
- al-Káida Egyiptomban, ezer fő: több szervezet összefonódásából született, és Egyiptom Sínai-félszigetén tevékenykedik.
- Jama'at Nasr al-Islam wal Muslimin, 800 fő: mali és nyugat-afrikai szervezetek összeolvadásából állt össze.
A helyi militáns csoportok felesküdtek az al-Kaidának, ugyanakkor az Iszlám Állammal szemben nagyon vigyáztak arra, hogy ne idegenítsék el maguktól a helyi közösségeket. A stratégia részét képezi az is, hogy helyben kapcsolatokat építenek és részt vesznek közösségfejlesztő projektekben is, miközben egyre nagyobb területekre tesznek szert.
Hivatalos adatok szerint az al-Káida csak 2018-ban 316 támadást hajtott végre világszerte, amivel továbbra is az egyik legveszélyesebb terrorszervezet a Földön.
Érvágás a halála
Igaz, hogy Hamza hivatalosan nem az al-Káida első számú embere volt, mégis nagyon sokat köszönhetnek neki azért, hogy sikerült újjáépíteni romjaiból a szervezetet.
Halála egyrészt szimbolikus, másrészt stratégiailag biztosan hatással lesz a szervezet jövőjére. Az elmúlt években sok új és fiatal katonát tudott az al-Káida kötelékébe csábítani úgy, hogy akkoriban az Iszlám Államhoz húzott a terroristák szíve.
Nem rendelkezett akkora vezetői tapasztalattal, mint az apja, de éppen a hozzá való kötődése miatt hallgattak rá rengetegen. Nemcsak a kedvenc fia volt Oszamának, de annak az Abu Muhammad al-Masrinak a veje is, aki az al-Káida egyik legmeghatározóbb embere, és akit az 1998-as, nagykövetségeknél elkövetett bombázásokért tettek felelőssé.
Hamza halála akkor következett be, amikor az al-Káida megint inkább felfelé ívelő pályán volt, és nehéz lesz hasonlóan ismert utódot találni helyette.
Kiemelt kép: AFP
17 év után először szólalt meg Oszáma bin Láden anyja
Hamida al-Attas szerint fiának átmosták az agyát az egyetemi évei alatt, ezért lett dzsihadista. A család a mai napig nem tudja levetkőzni a múltját.
