A 11,5 millió lakosú Belgiumban a 65 és 85 év közöttiek 93 százaléka teljesen be van oltva, a vakcinára jogosult (12 évesnél idősebb) lakosságnak pedig több mint a 60 százaléka kapott már legalább egy dózist a koronavírus ellen. Az Európai Unióban csak Málta áll előttük, Magyarországot, ahol 56 százalékon áll az átoltottság (a felnőttek több mint kétharmada pedig már kapott oltást), e tekintetben megelőzték a belgák, igaz, a második oltásokat tekintve mi teljesítünk jobban az 50 százalék feletti mutatónkkal, a belgáknál az oltási kampány későbbi felfutása miatt még csak 33 százalék kapta meg mindkét dózist.
Pedig a járványkezelésben Belgium egyáltalán nem tűnt példaértékűnek, a halálozási ráta sokáig az egyik legmagasabb volt a nyugati világban - ennyiben is stimmel a hazánkkal vont párhuzam -, és az oltási program is elég rosszul állt még március közepén is.
Tudtuk, hogy lassabban indulunk be, mint más országok, de szerettünk volna egy olyan kampányt felépíteni, amely képes a szállításokkal egy ütemben gyorsulni
- mondta az Insidernek Alexander De Croo miniszterelnök. Vagyis tisztában voltak vele, hogy az oltási program maraton, és nem sprint.
Főleg a legnépesebb régióban, Flandriában állnak jól, ahol a 18 éven felüliek 79 százaléka kapott már legalább egy dózist, a veszélyeztetett 65 évnél idősebbeknek pedig a 95 százaléka be van oltva. A cél az volt, hogy a veszélyeztetett csoportokat lehetőleg teljesen beoltsák, még mielőtt mások is hozzájuthatnak a vakcinához. Az oltási programot úgy alakították, hogy mindenki kapott egy időpontot, ehhez 150 tömeges oltópontot alakítottak ki, ami nem hangzik soknak, de így is mindenki felveheti a vakcináját 10 kilométeren belül, és ez a rendszer megkönnyítette a nagy mennyiségű oltóanyag tárolását és beadását is.
A logisztikai feladatokat annak ellenére jól megoldották, hogy az egészségügyért kilenc miniszter felel az országban a közigazgatás komplikáltsága miatt, és részben ez okozta a járványkezelés előző szakaszainak a kudarcát is. A vakcináció lebonyolítása is öt különböző miniszter feladata volt, de ezúttal sikerült kooperálniuk, és megosztaniuk egymással a sikeres megoldásokat.
Egy másik nagy előny Belgiumban, hogy - sok más európai országgal ellentétben - kitartottak a vakcinák beadása mellett akkor is, amikor a ritka mellékhatások miatt problémák merültek fel az AstraZeneca és a Johnson & Johnson oltóanyagával, mert úgy számoltak, hogy a koronavírus sokkal nagyobb veszély jelent, mint a kevés embernél előforduló komplikációk, például a trombózis.
Emellett el akarták kerülni a vakcinák elpazarlását. Ahelyett, hogy hosszú sorok állnának esténként az oltópontokon, egy digitális tartaléklistát hoztak létre arra az esetre, ha valaki nem jelenik meg a felkínált időpontban. Ezt egy startup, a Seaters fejlesztette ki, amely szoftverével arra fókuszál, hogyan lehet megtölteni az utolsó pillanatban a stadionokat. Most ugyanezzel a technikával töltötték fel az oltópontokat is. A Seaters vezérigazgatója, Jean-Sébastien Gosuin elmondása szerint júniusig 200 ezer regisztrált került sorra a szoftverük segítségévvel.
Azt viszont nem lépték meg, amit az Egyesült Államok: nem vezettek be exporttilalmat, pedig az országban a Pfizernek és az AstraZenecának is van gyára, ahol összesen több száz millió vakcinát gyártanak.
Ahogy más uniós országokban, Belgiumban is mostanra már nem az oltóanyagok elérhetősége a kérdés, hanem az oltási hajlandóság. Az Antwerpeni Egyetem munkatársa, a belga kormány kommunikációs tanácsadója, Karolien Poels szerint Flandriában azért is állnak olyan jól, mert hagyományosan nyílt a kommunikáció a vakcinákról. Nem erőltették az emberekre az oltóanyagot, hanem rájuk bízták a döntést, és megértették, hogy létezhetnek fenntartások. Vannak azonban olyan közösségek is, ahol szenvednek a lakosok meggyőzésével. A francia nyelvű Vallónia régióban például többen szkeptikusak, bár ott is 72 százaléknyian kaptak már egy dózist. A legnagyobb gond Brüsszelben van, ahol a felnőtt lakosság beoltottsága "mindössze" 54 százalékos.
Van olyan, akinek nincs orvosa, vagy hiányzik a szükséges digitális képzettsége. Tízből legalább egy ember nem kapta meg a behívóját, vagy nem érti azt. Ez az oltási kampányt csak még nehezebbé teszi
- mondta a Politicónak Inge Neven, a koronavírus brüsszeli krízismenedzsere. Ezért olyan felvilágosító programokat indítottak, amelyekkel elérhetők a hajléktalanok és a hivatalos papírokkal nem rendelkező migránsok is. A piacokra és az önkormányzati intézményekbe is telepítettek csapatokat, ezek akár időpontot is foglalnak annak, akit sikerül meggyőzniük. A helyi közösségek vezetőit is megkeresték, főleg romákat és afrikaiakat, akik különösen aggódnak a vakcina termékenységre gyakorolt hatása miatt - tette hozzá Neven. A cél, hogy július közepére Brüsszelben is elérjék a 70 százalékos átoltottságot, ami egy ilyen nagyvárosban különösen nagy kihívás a krízismenedzser szerint.
Különösen a fővárosban aggódnak amiatt is, hogy egy újabb hullám érkezhet a nemzetközi lakosság miatt, akik nyáron, az uniós intézmények szabadságolásai miatt nem Brüsszelben tartózkodnak, és csak őszre térnek vissza. Főleg a delta variánstól tartanak, így a belga kormány például már szombaton dönt arról, hogy betiltsák-e a Nagy-Britanniából való beutazást.
