Ankara azért nem támogatja a skandináv ország felvételét, mert szerintük nem lépnek fel a Kurdisztáni Munkáspárt ott élő tagjai ellen. Már csak Törökország és Magyarország nem bólintott rá a svédek csatlakozására.
A NATO-országok közül már csak Törökország és Magyarország nem bólintott rá, hogy Svédország az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagja lehessen. Miközben hazánk kormánya folyamatosan újabb indokokkal tolja el a végleges parlamenti szavazást, arra is utalnak, hogy Törökország igen-je esetén ők sem halogatnák tovább az aláírást.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Isztambulban közölte:
Erdogan az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatón beszélt a svéd NATO-tagság kérdéséről, mielőtt a szövetség vilniusi csúcstalálkozójára utazott.
Az államfő úgy fogalmazott: „először gyertek, nyissatok utat Törökországnak az Európai Unióba, aztán mi is, ahogy Finnországot illetően utat nyitottunk, hadd nyissunk utat Svédország előtt is”.
- emlékeztetett Erdogan.
A török parlament a finn NATO-csatlakozást, amelyet korábban szintén gátolt, március végén ratifikálta.
Az ország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től hivatalos tagjelöltje lett. A teljes jogú csatlakozásról szóló tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg, de a folyamat az utóbbi években holtpontra jutott. Az Európai Tanács 2016 decemberében úgy döntött, hogy a 2016. július 15-ei törökországi puccskísérletet követő tisztogatások mértéke miatt az unió nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával. A 35 megvitatandó fejezet közül eddig mindössze egyet tudtak lezárni.
Erdogan a török EU-csatlakozás ügye mellett egyúttal hangsúlyozta:
Ankara a skandináv állam NATO-csatlakozásával kapcsolatban eddig azt mondta, hogy mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg – szerinte – Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.
A török álláspont szerint Svédország megtűri a Törökország mellett az Európai Unióban is terrorszervezetként nyilvántartott PKK tagjait, ezért a NATO-hoz való csatlakozás előtt olyan lépéseket kell tennie, amelyekkel bizonyítja, hogy ezen változtatni kíván.
A PKK 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban a helyi kurd kisebbség függetlenségéért. A több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei haltak meg.
