A Stop Soros törvénycsomag és a hetedik alkotmánymódosítás megszavazásával a a Fidesz elfogadott egy olyan törvényjavaslatot, amely büntet valamit, de pontosan nem tudja, hogy mit, és ezt valamikor ki kell majd találni. A Stop Soros törvénycsomagban van egy sor olyan kitétel, amely névleg az illegális bevándorlás visszaszorítására szolgál, például kitilthatók a határzár nyolckilométeres körzetéből azok, akik elősegítik a jogellenes migrációt. Büntethető lesz az is, aki illegálisan itt tartózkodó embereknek segít, és egy év börtönt kaphat az, aki segít átlépni a határon vagy megszervezi az illegális bevándorlást. Sőt, az is büntethető lesz, aki határmegfigyelést végez, az illegális bevándorlóknak információs anyagot készít, esetleg "hálózatot" épít ki.
Büntetőadó
Emellett a kormány a jövő évi adócsomagba beleillesztett egy olyan tételt, amely szerint 25 százalékos különadóval sújthatók azok a szervezetek, amelyek elősegítik a bevándorlást. Itt már szó sincs illegalitásról.
Mindez több okból is zavaros.
Először is a magyar jogrendszerben eddig nem létezett bevándorlás.
Letelepedés meg határátlépés igen, de még az illegális migráció is necces kifejezés, mert a migráns maga nem lehet illegális, csak a migráció folyamata, ha nem a szabályoknak megfelelően lépte át a határt valaki.
Szóval eleve egy olyan cselekedet elősegítéséért büntetnének embereket és szervezeteket, amelyik nem is létezik. És az sincs sehol leírva, hogy mi számít a nemlétező illegális bevándorlás elősegítésének. Erre Lázár János adott valamennyire magyarázatot, bár sok értelme ennek sincs. Ő korábban azt mondta, még a Stop Soros előző verziójával kapcsolatban, hogy azokra a szervezetekre lesz érvényes, amelyek a határmenti nyolckilométeres zónában végeznek feladatokat.
Fotó: Marjai János / 24.hu
Így például az is az illegális bevándorlás elősegítésének számíthat majd, ha ezek a szervezetek ott vannak, amikor a magyar határőrök esetleg kutyákat engednek rá a Szerbia felől érkező menekültekre. Az is simán lehet, hogy határmegfigyelésnek számít majd, ha bárki ellenőrzi azt, hogy a magyar hatóságok betartják-e a törvényeket, adnak-e enni a fogvatartott menekülteknek, vagy megverik-e őket.
Propaganda
Büntethető lesz az, ha valaki készít egy cetlit, amelyen elmondja a menekülteknek, hogy pontosan milyen jogaik vannak Magyarországon. A hálózatépítés bizonyára a Migration Aidre vonatkozik, amit már a Magyar Idők botrányos, magántitkosszolgálatok ihlette cikke is emiatt támadott. A szervezet erre azt mondta, van egy kézzel írt listájuk arról, hogy a menekülteknek mekkora méretű ruhák kellenek az adományokból, hogy ne hozzanak rossz méretet nekik.
Siewert András sajtótájékoztatójaFotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
A különadó már ijesztőbb, és ha lehet még zavarosabb. Kezdjük azzal, hogy Magyarországon jelenleg nem bűn a bevándorlás mellett érvelni. Nem bűn azt mondani, hogy a gazdaságnak minden komolyan vehető felmérés szerint jót tesz, és orvosolná a magyar gazdaságot kínzó munkaerőhiányt.
Ha pedig nem bűn, akkor miért kell megadóztatni egy büntetőadóval? Vagy ha bűn, akkor büntetni kellene adóztatás helyett. Az autótolvajokra sem 25 százalékos különadót vet ki az állam, hanem börtönbe zárja őket. De gyanús, hogy a bevándorlást támogató szervezetekről bírósági döntés sem születik majd, hiszen ez nem bírósági ügy. Hasraütve fogják kimondani, hogy egy adott szervezet támogatja a bevándorlást, és onnantól fizetnie kell.
És mi számít propagandának? A propaganda szintén nincs a magyar jogban definiálva. Honnan tudjuk, hogy valaki propagandát készít a menekültek mellett? De főleg, meddig vélemény, mikor tény és mikor propaganda egy újságcikk, ami a bevándorlásról szól? Ha azt írom, hogy a bevándorlás színesíti az államok kultúráját, de nem tudom kutatásokkal alátámasztani, akkor propagandát terjesztek? És ha alá tudom támasztani kutatásokkal, hogy a helyi gasztronómiának segít, ha sok a bevándorló, akkor nem terjesztek propagandát?
Jobb körülményeket és gyorsabb ügyintézést követelők a Kiskunhalasi Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ Szegedi úti telephelyén 2016. júniusábanFotó: Ujvári Sándor / MTI
Senki nem akarja
A kormány a különadót azzal indokolja, hogy a bevándorlást pozitív színben feltüntető szervezetek miatt több megy a közös kasszából a határvédelemre. De a törvényben nincs benne az illegális szó. Miért menne több pénz a határvédelemre, ha legális, törvényes úton érkező, jogosan itt tartózkodó bevándorlók érkeznek Magyarországra?
De a legfontosabb, amit mindenképp érdemes megfigyelni, hogy Magyarországon ma nincs olyan szervezet, amelyik az illegális bevándorlást támogatná.
Még olyan se nagyon, amelyik a legálist. Néhány elvétve megszülető újságcikk kivételével mindenki meghunyászkodott a kormány brutálisan agresszív kampánya előtt, ami azt mondja, hogy minden, ami idegen, az rossz. Nincs olyan szervezet, amelyik azt állítaná, hogy szeretné, ha úgy jönnének emberek Magyarországra, hogy illegálisan lépik át a határt. A Migration Aid, az Amesty International és a TASZ, valamint a hasonló, sokat támadott szervezetek nem azt mondják, hogy jöjjenek ide minél többen, hanem azt, hogy a magyar állam tartsa be a törvényeket az ide érkezőkkel szemben.
Sőt, még Soros György sem azt szeretné, ha ellepnék Európát az illegális bevándorlók. Soros arról beszélt, hogy a gazdaságnak jót tenne pár százezer legális bevándorló.
Soros
GyörgyFotó: Bryan Bedder/Getty Images for Concordia Summit/AFP
Magyarországon konkrétan nincs olyan párt, amelyik támogatná az illegális bevándorlást, de olyan se nagyon, amelyik a legálist. Az Együtt volt az egyetlen olyan párt, amelyik azt mondta, hogy lebontaná a határkerítést. Meg is szűnt. Ennek ellenére a Fidesz továbbra is sikeresen csinál úgy, mintha rajta kívül mindenki illegális migránsok tömegeit szeretné betelepíteni Magyarországra.
A Stop Soros zavaros rendelkezéseinek csak a hetedik alkotmánymódosítás egyik tétele adhat valamilyen alapot. Ez ugyanis kimondja, hogy a törvényeket a bíróságoknak nem csak a szöveg, hanem az indoklásból kiolvasható politikai szándék alapján is értelmezniük kell.
Kiemelt képünkön: Magyar rendőr figyeli a vajdasági oldalon tartózkodó menekülteket a magyar-szerb határon felállított ideiglenes határzárnál, Mórahalom térségében 2016.
februárjában
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
