A baj az, hogy a nap este lemegy, a klímák viszont nem állnak le. Balogh József szerint ahhoz, hogy az összeomlást elkerüljük, azonnal változtatni kellene, például sokkal jobban támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, a rengeteg hazai termálvízre.
Nemcsak a melegrekordok dőltek meg sorra, de az áramfogyasztás is soha nem látott magasságokba emelkedett az elmúlt hetekben. Egyre több háztartás használ légkondicionálót, amelyek a forró napokban teljes kapacitással működnek. A baj az, hogy este is, amikor a napelemek nem. Emiatt őrült ingadozásba kezdett az áramár.
Figyelmeztető jel, hogy pénteken Montenegró, Bosznia, Albánia és Horvátország egy részén is kiterjedt áramszünet volt. Podgoricában vízhiány is fellépett, mivel az elektromos hajtású szivattyúk is leálltak. Szerencsére az üzemzavart órákon belül elhárították. De számíthatunk-e itthon is ilyesmire? Balogh József energetikai szakértővel beszélgettünk.
– Ha ilyen durva kánikulák lesznek, miért nem jó megoldás a még több napelem?
– Mindenekelőtt érdemes egy pillantást vetni a Mavir honlapján a rendszerterhelést mutató grafikonra. Az ábra nemcsak az eddigi tényeket rögzíti, de előrejelzi a nap folyamán várható igényeket is. Az ábrán is látszik, hogy miközben a nappali energiaigény alacsonyabb, késő délután felé meredeken megugrik a grafikon.
