Az elmúlt években kevés olyan online vállalkozás rengette meg annyira a történelemre éhes magyarok mindennapjait, mint az Arcanum Digitális Tudománytár, ami elképesztő tempóban növekedve, most már 35,7 millió oldalon teszi olvashatóvá a magyar heti- és napilapokat, lexikonok, illetve fontos köteteket.
Az arcfelismerő rendszerrel, illetve természetesen keresővel is rendelkező oldalnak köszönhetően nem csak a családfakutatók, építészet- és művészettörténészek, vagy épp a különböző történelmi eseményeket az adott kor hírein át megismerő tudósok, de az otthoni kanapén ülve kíváncsiskodó magyarok élete is megváltozott, hiszen nem kellett cipőt húzniuk, és elballagniuk az első olyan könyvtárig, ahol magukat mikrofilmek, vagy sárguló papírok tömegei között, órák, napok, vagy akár hetek alatt megtalálhatták a szükséges információkat.
A Tudománytárhoz csak három dologra van szükség: egy számítógépre, némi türelemre, illetve egy előfizetésre. Előbbi kettőt otthonról sajnos lehetetlen mással kiváltani, a harmadikat viszont most huszonnégy órán keresztül lehetséges, hiszen
az Arcanum november 26-án egész nap ingyenesen elérhető, sőt, a látogatók tízezer forintért fizethetnek elő a következő tíz hónapra, illetve ennyivel hosszabbíthatják meg a már meglévő hozzáférésüket,
így 2022 őszéig korlátlanul csillapíthatják a kíváncsiságukat többek közt olyan lapok számai között, mint
a Nemzeti Sport (1905-2020), a Népszabadság (1944-2016), a Pesti Hírlap (1841-1944), a Vasárnapi Ujság (1854-1921), a Népszava (1873-2011), a Tolnai Világlapja (1901-1944), az Élet és Irodalom (1950-2013), illetve a Ludas Matyi (1867-1872, 1945-1992).
A sort persze a végtelenségig folytathatnánk, hosszan sorolva a furcsánál furcsább híreket, tudósításokat, karikatúrákat, vicceket, irodalmi műveket, az új autók és motorok képeit közlő, vagy épp a különböző tudományágak fontos eredményeiről beszámoló lapok címeit, így mai írásunkban szorítkozzunk csak a reklámokra.
A hazai újságok lapjain lassan két évszázada egymást váltják ugyanis a különböző csodaszereket, fantasztikus gépezeteket, vagy teljesen hétköznapi árut az olvasóra tukmálni próbáló, különböző méretű hirdetések - ezek közül emeltük ki most a legérdekesebbeket.
Mindent gyógyít
Ideges? Asztmás? Bőrbetegségekkel küzd? Rosszul alszik? Nincs étvágya? Nagyothall? Fáj a foga, feje, vagy füle? - a századfordulón előszeretettel hirdetett Volta-kereszt, illetve a reformátusok, zsidók és nem keresztények kedvéért gyártott Volta-csillag, -szív, -kettőscsillag, -talbetét, és -gyűrű a hirdetések szerint ezeket mind megoldotta, sőt,
a hirdetések szerint az aranyérrel, az ágybavizeléssel, a köhögéssel, az influenzával, illetve az idegfájdalmakkal is sikeresen felvette a harcot.
Valószínűleg sokan beugrottak a csodát ígérő soroknak, de szerencsére a törvény is résen volt: az ékszereket többször is betiltották, sőt, 1900. januárjában a belügyminiszter egy rendelete örökre megpróbált véget vetni a világszerte népszerű, gyógyhatással természetesen nem rendelkező eszköz hazai karrierjének.
A próbálkozás nem járt sikerrel, hiszen a filléres kacatok a következő években is többször is újra piacra kerültek, sőt,
a pesti Nagymező utcai raktár helyett egyenesen a svájci Baselből érkező villamos öv már az emberi élet meghosszabbítására is képes volt.
Az elektromosságra csodaszerként tekintő magyar polgárok végül egészen az első világháború 1914-es kitöréséig vásárolhattak a változatos nevű és alakú, azonos hatást ígérő darabokból.
Annyiért jót, amennyiért más rosszat
A kommunizmusra az emberek jó része a XX. század szüleményeként tekint, Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista kiáltványa azonban már jóval korábban, 1848-ban megszületett, noha a mozgalom csak hosszú évtizedekkel később nyert teret a világ különböző országaiban.
Ennek fényében is kimondottan meglepő a Budapest világvárossá válásakor a Király utca 55-ben működött Heimlich Salamon hirdetése, ami nem egyszerűen csak elvtársakként szólította meg az olvasókat, de a konkurenciához is volt néhány szava, majd annyiért ajánlott jó, meleg és erős cipőt a hozzá betérőknek, amennyiért máshol a rosszat adják.
Bambuszból biciklit
Az elmúlt években egyre nagyobb teret kaptak a nem a hosszú évtizedeken át bevett módon készülő, vagy működő járművek: itthon is egyre nagyobb teret kaptak az elektromos autók, valamint egyre nagyobb számban tűntek fel az utakon a könnyű anyagokból született biciklik.
Világszerte számos műhely, vagy épp startup például bambusz kerékpárvázak készítésébe fogott, azokra pedig különböző árkategóriákban keresik a vásárlókat. Az ötlet távolról sem újkeletű, százhuszonnégy évvel ezelőtt Magyarországon ugyanis már készültek azonos elven születő kétkerekűek.
Az Üllői úton nyolcvan emberrel elindult Bambus kerékpár-gyár a következő évben az első nagy versenysikereket is elkönyvelhette, az éppen kialakuló magyarországi kerékpáros kultúrában azonban csak nem tudott megragadni: másfél évvel később nyom nélkül megszűnt.
Cimbalmot rádióra
Nem csak a különböző gyárak és vállalkozók, de az egyszerű magánemberek hirdetései is lehettek érdekesek: a Friss Ujság egy hetvennégy évvel ezelőtti száma szerint Újlipótvárosban valaki cimbalmot cserélt volna rádióra:
Kérdés, hogy az üzlet végül sikerrel járt-e - amennyiben igen, akkor csak remélhetjük, hogy mindkét fél jól járt vele.
A hiányzó ruha
A hirdetésekben az emberek nyilvánvalóan nem csak eladni, vásárolni, vagy cserélni akartak, hiszen voltak, akik olyan dolgot kerestek, ami korábban már az övék volt. Így tett a Budapest belvárosában élő ismeretlen férfi is, aki mindössze három hónappal Budapest ostroma után egyetlen, egy tizedesnek kölcsönadott jó ruháját kereste:
Lapok helyett szakkönyvek
Az Arcanum a különböző folyóiratok mellett a magyar szakkönyvek iránt érdeklődők kíváncsiságát a Szaktárs nevű adatbázissal segíti - november 26-án itt is kedvezmányes áron, kiadónként 6300 forintért lehet éves előfizetést vásárolni, vagy a már meglévőt egy évvel hosszabbítani.
