Csienkuj He kínai kutató azzal vonult be a köztudatba, hogy először génszerkesztett nyilvánosan életképes embriókat a világon, ráadásul úgy, hogy ezek a gyerekek később meg is születtek. A babák immúnisak lettek a HIV vírusára, és még az is lehet, hogy okosabbak lesznek az átlagnál, viszont valószínűleg sokkal rövidebb ideig fognak élni, mint génszerkesztés nélkül tehették volna. Az embrionális génszerkesztés összes lehetséges mellékhatását ugyanis még nem ismerjük, ezért számít etikátlannak, ha valaki megpróbálkozik vele.
Ezért veszélyes, ha Kínában gyártani kezdik az embereket
Hasznos is lehet, de akár egész társadalmakat is romba dönthet.
Bár Csienkuj Hetől elhatárolódott az egyeteme, és azóta sem tudni semmit a hollétéről, hogy egy tudományos konferencián nyilvánosságra hozta, mit tett, egy orosz kutató már a nyomdokaiba lépne. Mi is megírtuk korábban, hogy Denis Rebrikov biológus hasonlóra készül, mint He, méghozzá még idén, és büszke is rá: a Nature-nek elmondta, hogy elég őrült ahhoz, hogy megpróbáljon valami ilyesmit. A kutató Moszkva legnagyobb termékenységi klinikáján, a Kulakov Nemzeti Szülészeti, Nőgyógyászati és Perinatológiai Orvosi Kutatóközpontban vezet egy génszerkesztési kutatócsoportot, és a szintén moszkvai Pirogov Orvosi Kutatóegyetemen is dolgozik.
Egyelőre korai és kockázatos az eljárás
Most a New Scientistnek adott interjút arról, hogy öt szülőpár be is jelentkezett nála, akik örökletes siketségüket nem szeretnék továbbörökíteni a gyerekeik számára. Rebrikov reményei szerint a következő hetekben megkapja az orosz hatóságoktól a zöld jelzést az eljárásra, és megkezdheti a CRISPR módszeres génszerkesztést. Szakértők szerint azonban még túl korai és kockázatos ilyesmivel próbálkozni, a New Scientistnek például az Ausztrál Nemzeti Egyetem CRISPR szakértője, Gaetan Burgio fejtette ki a véleményét.
Rebrikov olyan szülőket gyűjtött maga köré, akik mind örökletes siketségben szenvednek, és teljesen biztos, hogy a gyerekeik is örökölnék azt. Bár a genetikai betegségek nagy része kiszűrhető még a terhesség korai szakaszában, ebben az esetben nincs ilyen lehetőség, borítékolható, hogy a babák is siketek lesznek. Rebrikov mellett szól, hogy számos etikai bizottság kimondta már, hogy ilyen esetekben elfogadottabb lehet az embrionális génszerkesztés, hiszen a siketség biztos, és nincs rá más mód, hogy kiküszöböljék - ennek ellenére a pontos következményeket nem ismerjük, így
még mindig rizikós babák génállományába belenyúlni.
Az orosz kutató a GJB2 gén mutációját szeretné kiküszöbölni: Nyugat-Szibériában ugyanis gyakori, hogy a génből hiányzik egy bázis a 35-ös pozícióból. Ez önmagában nem jelent problémát, de ha a gyerek mindkét szülőtől ilyen GJB2 gént örököl, akkor biztos, hogy a hallás képessége nem fog kialakulni nála. Rebrikov génszerkesztésének célja az, hogy ezt a GJB2 gént javítsa ki IVF megtermékenyítés során.
Etikus lehet, de csak ha életveszélyben a baba
Tavaly novemberben a génszerkesztés szakértőinek egy része kiadott egy nyilvános levelet, amelyben amellett tették le a voksukat: az embrionális génszerkesztés szükséges és elfogadható lehet akkor, ha bizonyos kritériumok teljesülnek, és ha tisztában vagyunk a lehetséges következményekkel és veszélyekkel. Az említett kritériumok között volt az is, hogy a génszerkesztéssel kiküszöbölendő problémára nincs más megoldás, és orvosilag tényleg szükség lehet rá.
Itt már csak az a kérdés, hogy vajon tényleg orvosilag szükséges-e a siketséget "gyógyítani" - hiszen nem életveszélyes rendellenességről van szó, lehet vele együtt élni. Az is biztos, hogy nem tudjuk, pontosan milyen veszélyekkel jár a CRISPR génszerkesztés, mivel élő embriókon eddig egyszer próbálták, és egyelőre fogalmunk sincs, hogy ezek a gyerekek hogyan nőnek majd fel. A novemberi nyílt levél éppen ezért még nagyon korainak nevezi az ilyen eljárást.
A New Scientistnek megszólalt Julian Savulescu is, aki az Oxfordi Egyetem bioetikusa, és elmondta, hogy az első ehhez hasonló génszerkesztéseket olyan embriókon kellene elvégezni, amelyek halálos betegek, és nincs más választásuk, mint a CRISPR. A siketség egyáltalán nem indokolja, hogy ilyen veszélyes eljárásra adják a fejüket a szülők - már csak az a kérdés, hogy az orosz hatóságok engedélyezik-e majd Rebrikovnak, hogy génszerkessze az öt szülőpár születendő babáját.
