Zelimhan Hangosvili tavaly augusztus 23-án a berlini Kis Állatkert nevű parkban tartózkodott, amikor fényes nappal egy biciklista közelről két lövést adott le a fejére. Mint nem sokkal később kiderült, a grúz állampolgárságú csecsen férfi gyilkosát felbérelte valaki Hangosvili kiiktatására. Az elkövetőt, egy 49 éves orosz állampolgárt, Vagyim Szokolovot hamar elkapták.
A német média hatósági forrásokra hivatkozva azt közölte, az akció "professzionálisan megtervezett és véghez vitt bérgyilkosság" volt. Két forgatókönyv került elő: Hangosvilit a csecsen szervezett bűnözés iktatta ki, esetleg csecsen iszlamisták, a másik politikai motívumot gyanított a gyilkosság mögött, az oroszokat sejtve a háttérben.
Hangosvili - aki a második csecsen háborúban harcolt az oroszok ellen, és állítólag a Moszkva támogatásával Csecsenföldet vezető Ramzan Kadirov halállistáján is szerepelt - közeli kapcsolatot ápolt a grúz titkosszolgálattal, partnere volt az orosz befolyás elleni harcban, és valószínűsíthetően az Egyesült Államok hírszerzését is segítette. Aztán Ukrajnába menekült, miután Tbilisziben túlélt egy gyilkossági kísérletet. Ott is megpróbálták megölni, ezután ment Németországba.
A férfit Németországban a hatóságok először iszlamista fenyegetésnek minősítették, ugyanis az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (az FSZB, a KGB utódja) jelezte a németeknek, hogy feltételezhetően terrorszervezet tagja. De ezt végül elvetették a németek, Hangosvili pedig Berlinbe költözött. 2016-ban menedékkérelmet adott be, arra hivatkozott, hogy többször meg akarták ölni, kérelmét azonban elutasították, és hamarosan kiutasították volna az országból - ám a merénylő gyorsabb volt.
Az elkövető, aki egy kilenc milliméteres, hangtompítós fegyvert használt, nem sokkal a gyilkosság előtt utazott Németországba. Decemberben a Bellingcat oknyomozó oldal, a német Spiegel, az orosz The Insider és a londoni Dossier Center arra jutott, hogy a biciklis bérgyilkos valójában nem Vagyim Szokolov, ahogy a papírjai állítják. Az első dokumentumot csak 2015-ben állították ki erre a névre, azalőtt az orosz nyilvántartások szerint nem létezett Szokolov, adószámot is csak 2019 júliusában kapott, nem sokkal azelőtt, hogy schengeni vízumért folyamodott, amivel Párizson és Varsón keresztül Berlinbe utazott.
Mindez az orosz hatóságok segítsége nélkül nem sikerülhetett volna, tehát az orosz hírszerzés szerepe nyilvánvaló - írták az oknyomozó lapok, amik azóta a feltételezést megerősítő további bizonyítékokat is találtak.
Nem mindenki az, akinek látszik
Az ügyön dolgozó lapok azt is megírták, hogy Szokolov valójában az 54 éves Vagyim Nyikolajevics Kraszikov, aki ellen 2013-ban körözést adtak ki egy orosz üzletember meggyilkolása miatt, felkerült az Interpol körözési listájára. A két gyilkosság között számos közös pontot találni: biciklivel közelítette meg áldozatát, és közvetlen közelről, hátulról lőtte le. 2015-ben aztán Kraszikov orosz kérésre lekerült az Interpol körözési listájáról.
Talán elkaphatták, ráadásul mivel meggyanúsították egy másik, 2007-es, karéliai gyilkossággal is, gyanítható, hogy életfogytiglani büntetést kapott volna. A jövőre vonatkozó, nem túl jó kilátása, és bérgyilkos múltja jól jöhetett az orosz hírszerzésnek, hogy beszervezze. Amúgy sem volt ismeretlen a titkosszolgálatoknak: korábban tagja lehetett az FSZB elitalakulatának, a Vimpelnek - tetoválásai legalábbis erre engednek következtetni.
A körözés eltűnése, eredeti identitásának törlése az adatbázisokból mindössze néhány hónappal azelőtt történt, hogy kiállították volna Szokolov papírjait.
A német hatóságok is valami hasonlóra juthattak, ugyanis ha felmerül, hogy egy gyilkossághoz külföldi titkosszolgálatnak lehet köze, akkor a szövetségi ügyésznek kell átvennie az ügyet, amint az ebben az esetben történt. Nem sokkal később két orosz diplomatát kiutasítottak Németországból azzal az indoklással, hogy Moszkva nem segíti a Hangosvili-gyilkosság kivizsgálását. Peter Frank szövetségi legfőbb ügyész azt mondta, kiindulási gyanúja az állami terrorizmus, és megerősítette, hogy a lapok információi az orosz állam szerepéről és a gyilkos valódi személyazonosságról hitelesek.
Cellaadatok
Hétfőn a Bellingcat, a Spiegel és az Insider újabb cikkel jelentkezett. Több hónapos nyomozás eredményeként már biztosra állítják, hogy az FSZB rendelte meg Hangosvili kiiktatását. A gyilkos felkészítését Eduard Benderszki, a veterán Vimpel-tagok megsegítéséért létrejött alap elnöke és több magán biztonsági cég vezetője felügyelte, és az alap más tagjai is segítették. Kraszikov a Vimpel-alap összesen nyolc tagjával volt rendszeres telefonkapcsolatban, Benderszkivel 2019 márciusa és augusztusa között hússzor telefonált, a legtöbbször a támadást megelőző egy hétben.
Benderszki gyakran az FSZB V-osztályának afféle szóvivőjeként szerepel a médiában. A V-osztály egy antiterrorista műveletekre specializálódott csapat, utódja a Vimpel különleges alakulatnak, amely Oroszországon kívüli destabilizációs műveletekre és célzott gyilkosságokra specializálódott.
Kraszikov telefonjának cellaadatait elemezve a lapok arra jutottak, hogy a gyilkos az FSZB különleges erőinek kiképzőtáboraiban készülhetett fel a merényletre. Kraszikov 2019 februárja és augusztusa között
- kétszer meglátogatta az FSZB terrorizmusellenes osztályának központját,
- nyolcszor a különleges műveletek központját,
- további négy alkalommal az FSZB speciális erők kiképző központjában volt, az egyik ottani tartózkodása négy napon át tartott.
Itt a speciális erőket a többi között különleges lövési technikákra oktatják.
A Spiegelnek biztonsági források a hétvégén arról is beszéltek, hogy noha a férfinak intenzív kapcsolata lehetett az FSZB-vel, az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU részvétele sem elképzelhetetlen Hangosvili megölésében.
A GRU állhatott a korábbi orosz kém, Szergej Szkripal 2018-as megmérgezése mögött. Ez a szervezet szintén létrehozott egy destabilizációra és célzott gyilkosságokra szakosodott elitcsapatot. Hogy ennek köze lehetett az állatkerti gyilkossághoz, azt arra alapozzák, hogy Kraszikov a vízumkérelmében egy fizetésképtelen céget adott meg, amely egy olyan faxszámot használt, amely korábban az orosz védelmi minisztériumhoz tartozott.
Noha a lapok nyomozása alapján egyértelmű, hogy az FSZB és az orosz állam tudott az elfogott férfi valódi identitásáról, hazudtak a német hatóságoknak, és váltig állították, hogy Vagyim Szokolov a férfi valódi személyazonossága. Ahogy máig nem ismerik el azt sem, hogy közük lenne a gyilkossághoz.
A következő hetekben várható, hogy a karlsruhei nyomozók vád alá helyezik Kraszikovot, ami újra felszíthatja a Németország és Oroszország közötti diplomáciai feszültséget. Az ügy miatt, ahogy említettük, Németország már kiutasított két orosz diplomatát, akik valójában titkos ügynökök voltak, amire válaszul Oroszország is hazaküldött két német diplomatát.
