Úgy tűnik, újra napirendre kerülhet a lakásáfa kérdése, mert ugyan az új lakások áfája körül a bizonytalanság megszűnt, de még nem találták meg, mi lehet a hosszú távú, megfelelő adószint. Ez derül ki többek között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi rendszer elemzése igazgatóságának vezetője, Banai Ádám Magyar Nemzetnek adott interjújából.
Egy korábbi lakáspiaci jelentésben az MNB régiós szinten mutatta be a kedvezményes lakásáfát. Példákat is hoztak a miénktől eltérő a szabályozásra. Ilyen Szlovénia, ahol a kedvezményes áfa csak a saját célra vásárlóknak érvényes, a befektetők viszont a normál áfakulccsal tudnak lakást venni. Megkérdezték Banait, vajon hasonló megoldásban gondolkodnak-e Magyarországon is.
Mint elmondta. számos ötlet felmerült, miként lehetne módosítani, differenciálni a szabályozást, de egyelőre nincs konszenzus. Az lenne a cél, hogy a hosszabb távú szabályozás mind a kormányzat, mind az iparág érdekeinek megfeleljen. Az iparági szereplők a 27 százalékot túlzottan magasnak tartják. Az említett elemzésben is kitért rá az MNB, hogy régiós szinten ennél lényegesen alacsonyabb áfaszintet alkalmaznak az új lakásoknál. Mivel a legutóbbi döntés alig fél éve született, kérdés szerinte, hogy mikor nyílik legközelebb lehetőség módosításra.
2021 teljesen kieshet a lakáspiacon?
A 2018. november 1-jéig építési engedélyt kapott lakásoknál 2023-ig lehet alkalmazni az 5 százalékos áfakulcsot. Arról is kérdezték, a döntésnek milyen hatása látható.
Banai elmondta, sok lakásfejlesztést elnyújtanak, mert nincs az a nyomás, hogy az év végéig feltétlenül be kell fejezni őket. A 2019-es befejezések egy része áttevődött 2020-ra, viszont 2021-től gyakorlatilag nem látnak új lakásépítési projektet. Mivel jellemzően két, két és fél éves lefutása van egy fejlesztésnek, ezeknek a terveknek már meg kellene jelenniük. Ha nincs változás a jelenlegi szabályozási környezetben, akkor 2021 teljesen kieshet lakásfronton, borítékolta.
Kiemelt kép: 24.hu/Karancsi Rudolf
