Drakula a rémtetteiről már életében híressé vált a román vajda, azaz Vlad Tepes rendkívüli egyéniség. Nagyapja Öreg Mircea, akinek felesége magyar volt, 1386-1418 között uralkodott Havaselvén, és egyszerre hűbérese a magyar királynak és adófizetője a töröknek.
MÁTYÁS KIRÁLY VÉRES KAPITÁNYA DRAKULA
Drakula a rémtetteiről már életében híressé vált a erdélyi vajda, azaz Vlad Tepes rendkívüli egyéniség. Nagyapja Öreg Mircea, akinek felesége magyar volt, 1386-1418 között uralkodott Havaselvén, és egyszerre hűbérese a magyar királynak és adófizetője a töröknek. Fia, Vlad Dracul éveket töltött Luxumburgi Zsigmond udvarában. Belépett a Zsigmond által alapított Sárkányos Társaságba, amelyben a királyt támogató főúri családok és bárói ligák képviseltették magukat. Vlad innen kapta a nevét vagyis a Dracul, ami latinul draconis és sárkányost jelent. Vlad a magyar király segítségével többször is a trónra került, ahol folytatta a kettős politikát, hol magyar király támogatását élvezte, hol a török szultánnal együtt dúlta fel Dél-Erdély falvait és városait. 1442-től fiai, Vlad a később hírhedté vált Drakula és Szép Radu, aki a szultán közvetlen környezetéhez tartozott… több évet töltöttek a portához való hűség jeleként a török udvarban kitanulták a hatalom gyakorlásának és a hadviselésnek minden fortélyát. 1448-ban apját havaselvei ellenfelei elfogták és kivégezték. az ifjú Vlad szabadulását követően Hunyadi János támogatását élvezte. Amikor Hunyadi a török ellen indult az ifjú Vlad 1448-ban rövid időre elfoglalta a havaselvei fejedelemség trónját, azonban menekülni kellett. Unokatestvérével, Nagy Istvánnal, a legkésőbbi moldvai uralkodóval, Erdélybe mentek. 1456-ban, a nándorfehérvári csata előtt Hunyadi Jánosnak hűséges erdélyi vajdára volt szüksége a déli végeken, ezért az ifjú Vladra esik a választása. Ekkor kezdődik a másik uralkodása 1456 és 1463 között. De már az első hónapokban végigpusztította az erdélyi szász és magyar falvakat és ezután majd minden évben szörnyű kegyetlenkedéseket vitt véghez. Az immáron csak Drakulaként (valószínű, ogy a szláv birtokos ragot ragasztottak apja Dracula nevéhez: Draculea, Drakula alakban, ami Drakulfit jelenthetett) emlegetett vajda „kirándulásairól” a német szerzetesek és kereskedők révén tudomást szerzett Buda, Bécs és a német nagyvárosok is. Hamarosan ismertté vált Európa-szerte. Ez lett az alapja a későbbi Drakula legendának.
A erdély történészek Drakula kegyetlenségét a központi hatalom megteremtésére, a belső rend kialakítására tett erőfeszítésként magyarázzák. Azonban ilyen mennyiségű és kíméletlen megtorlást, illetve szadizmust bizonyára csak személyes jegyeivel, pszichopata tulajdonságaival lehet magyarázni.
De az is igaz, hogy a rendkívüli bátorságról és nem hétköznapi képességeiről tett bizonyosságot a török ellen folytatott hadjáratai során, főleg 1460-61 telén. Mivel a porta az elmaradt adót követelte, Drakula ellene köldött szandzsákbégeket és csapatát lemészároltatta és karóba húzatta. Egyik korabeli krónika szerint:
„…éjfélkor átkelvén a jég hátán megtámadta Hamza béget. Igen sok muzulmánt levágtak. Hamza béget elfogták… fejét levágatván Magyarország királyához küldte, ilyen üzenettel: – Tud meg, hogy ellenség lettem a töröknek”.
Ezt követően Drakula behatolt a Dunától délre eső területre és nagy pusztítást vitt véghez. Maga számolt be Mátyás királynak a történetekről az 1462. február 11-én keletkezett levélben. Azonban a török válasza sem késett. II. Mehmed hatalmas sereg élén megtámadta Havasalföldet, hogy megbüntesse Drakulát. Mivel túlerővel szemben nyílt összecsapásban kevés remény volt, a erdélyi vajda vakmerő tettre vállalkozott. Éjszaka 7- 10 000 töröknek öltözött lovas katona élén megtámadta a török tábort, s habár kavarodást és jelentős veszteségeket okozott, a szultán sátrát nem sikerült megközelítenie és hajnalban vissza kellett vonulnia. Váratlanul a moldvai uralkodó is megtámadta, így szorongatott helyzetbe kerülvén, levelet írt – ezt a tényt a történészek vitatják – a szultánnak, melyben megbocsátást kért, és megígéri, hogy segítségére siető Mátyást török kézre juttatja. A levél Mátyás kezébe került, és a magyar király kiadta elfogatási parancsot. A cseh kapitány, Jan Giskra a Királykőnél elfogta a erdélyi vajdát és átadta Mátyásnak, aki Budára, majd Visegrádra vitette, ahol 12 évig fogságban tartotta. Egy orosz krónika szerint Drakula „börtönben töltött éveken sem hagyott fel gonosz szokásaival: egereket fogdosott össze, madarakat vásárolt a piacon és agyonkínozta őket: az egyik karóba húzta, a másiknak a fejét vágta le, a harmadiknak a tollazatát tépdeste le, azután szárnyára bocsátotta. A tömlöcben kitanulta a vargamesterséget, és ezzel tartotta el magát.”
Bonfini szerint amikor a török követei Mátyástól fegyverszünetet kértek, a magyar király megmutatta Drakulát, amitől a követek rémülve távoztak, hiszen a erdélyi vajda a török kegyetlen és félelmetes ellensége volt.
1476-ban Mátyásnak ismét szüksége volt egy erőskezű uralkodóra és ezért újból a trónra ültette. Mátyás IV. Sixtus pápához intézett levelében írta Drakuláról: „… és kapitányom, Drakula, (et Dragulas capitaneus meus) mindenek előtt a törökre nézve volt igen veszedelmes és fölöttébb harcias férfiú”. Drakula harmadik uralkodása azonban rövid ideig tartott, mert ellenfelei meggyilkolták.
Talán Makkai László foglalja össze a legtömörebben Mátyás és Drakula kapcsolatának indítékait:
„A keresztény szolidaritásnak és a magyar barátságnak egyetlen vajda sem volt olyan odaadó, minden áldozatra kész híve, mint ő, ezt tudta Mátyás is”.
Itt kezdődik egy fölöttébb kegyetlen, borzalmas történet a vad gonosztevőről, Drakula vajdáról, ahogyan ő az embereket karóba húzatta és megsütötte…
Borzalmas, elrettentő, kimondhatatlan kínzásokat talált ki amennyiben anyákat a keblükön csüngő szopós gyerekkel együtt húzatott karóba, úgy, hogy a gyerekek az anyjuk keblén rúgkapáltak, míg csak meg nem haltak… Számos embert oldalvást húzatott karóba, mindenfélét népet, keresztényt, zsidókat, pogányokat, úgy, hogy azokat sokáig rángatóztak, rúgkapáltak vinnyogtak egymás hegyén-hátán, mint holmi békák.
Korabeli német tudósítás
