Szerdán is folytatódtak az összecsapások a két egykori szovjet tagköztársaság, Azerbajdzsán és Örményország között. Kedden közel száz katona vesztette életét, miután 2020 óta nem látott intenzitással lőtték egymást a két ország fegyveresei. A Reuters hírügynökség szerint kedden legkevesebb 49 örmény és 50 azeri katona halt meg a határ menti összecsapásokban.
A héten kialakult harcok közvetlen előzményének tekinthető az a hat hétig tartó háború, amely még 2020-ban robbant ki a két ország között. A konfliktus tárgya Hegyi-Karabah tartomány, amely egy örmények lakta összefüggő hegyvidéki terület Azerbajdzsánban. A hathetes háborúban két évvel ezelőtt legalább 6500 ember halt meg, és a fellobbanó konfliktus az oroszok közvetítésével létrejött fegyverszünettel ért véget.
Kapcsolódó
Hegyi-Karabahban papíron sincs béke, Azerbajdzsán mégis egy évvel ezelőtti győzelmét ünnepli
Az országban már egy éve a háborús győzelem uralja a napirendet, hiszen 27 év után sikerült visszafoglalni az örmény uralom alatt lévő területek jelentős részét.
Örményország és Azerbajdzsán bár szomszédos államok, és valaha a Szovjetunió részei voltak, a kilencvenes években felszínre törtek a közöttük meglévő kulturális és etnikai feszültségek. Míg Azerbajdzsán kulturális hátterét tekintve legnagyobb részt síita muszlim populációval rendelkezik, addig az örmények ókeleti ortodox keresztények. Mindebből ugyan nem következik egyértelműen, de Örményországnak Oroszország, Azerbajdzsánnak pedig Törökország lett fontos, stratégiai szövetségese, ami egyúttal katonai támogatást is jelent.
A jelenlegi konfliktus éppen azért kockázatos, mert ha elhúzódik, az feszültséget teremthet Törökország és Oroszország között is. Ez pedig az olaj- ás gázszállítási útvonalak további destabilizációjával járhat, és ez szintén negatívan hatna az orosz-ukrán háború miatt egyébként is válságban lévő globális energiaellátásra.
A helyzet mindenesetre úgy néz ki, hogy az oroszok által támogatott Örményország és a törökök által támogatott Azerbajdzsán egymást vádolja a fellángoló konfliktusért.
Örményország közölte, hogy az azerbajdzsáni erők nem sokkal hétfőn éjfél után intenzív támadást indítottak tüzérségi és nagy kaliberű lőfegyverekkel az örmény katonai állások ellen Gorisz, Szotk és Jermuk irányában. Az azeri védelmi minisztérium ugyanakkor "nagyszabású felforgató cselekményekkel" vádolta Örményországot az azerbajdzsáni Daskeszan, Kelbadzsar és Lacsin járások közelében, hozzátéve, hogy az azeri hadsereg állásait is tűz alá vették. Elnur Mammadov azeri külügyminiszter-helyettes azt állította, hogy Örményország már hetek óta lövi az azerbajdzsáni katonai állásokat, ez azonban az elmúlt napokban csak fokozódott.
A világ vezetői közül sokan felemelték a hangjukat a kiéleződő konfliktus miatt. Törökország felszólította Örményországot, hogy hagyjon fel az Azerbajdzsán elleni provokációval. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Washingtonban súlyos aggodalmakat ébresztenek a támadásokról szóló jelentések, és a harcok befejezését sürgette. Az amerikai külügyminiszter hangot adott annak a gyanújának is, hogy Oroszország keveri a lapokat, és ezért külön-külön tárgyalt Nikol Pasinjan örmény miniszterelnökkel és Ilham Alijev azeri elnökkel. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pedig kijelentette, hogy az Európai Unió a további eszkaláció megelőzésére törekszik. Hozzátette: "nincs alternatívája a békének és a stabilitásnak a régióban".
Oroszország szintén "rendkívüli aggodalmának" adott hangot a híradások szerint.
Az orosz külügyminisztérium aztán kedden közölte, hogy sikerült fegyverszünetet kötni, amely moszkvai idő szerint szerda reggel kilenckor vette kezdetét. Az orosz külügy a közlemény szerint arra számított, hogy a tűzszüneti megállapodást a felek maradéktalanul végrehajtják, és a Reuters szerint a harcok szerda délre nagyrészt valóban elcsitultak, de aztán újabb összecsapások robbantak ki.
A vitatott státuszú Hegyi-Karabah régióban a kilencvenes években, legutóbb pedig 2020-ban dúlt háború. Az enklávét nemzetközileg azerbajdzsáni területként ismerik el, de olyan örmények népesítik be, akik nagyrészt vagy önállósodni szeretnének, vagy Örményországhoz csatlakozni. Azerbajdzsán ezzel szemben úgy véli, hogy az örmények törvénytelenül foglalták el a földjüket.
1991-ben, a Szovjetunió szétesésekor harmincezer ember halt meg az örmények és azeriek között felcsapó etnikai és területi konfliktusban. A 2020-ban, a Hegyi-Karabah régió miatt lezajlott hathetes háború orosz közvetítéssel létrejött fegyverszünet vetett véget. Az egyezmény értelmében Örményország évtizedek óta ellenőrzése alatt álló területekről mondott le, Moszkva pedig mintegy kétezer orosz békefenntartót telepített a térségbe, hogy felügyeljék a tűzszünet végrehajtását.
Kapcsolódó
Itt kezdődik a keresztény világ, és innen indult a Szovjetunió vége
Hegyi-Karabah a világ egyik legeldugottabb része. Ennek, és két ország folyamatos háborújának ellenére működik itt egy demokratikus köztársaság. De Arcah ennél sokkal többet adott Európának.
