Hegyi-Karabah térségében azonnal be kell szüntetni a harcokat, csak diplomáciai úton lehet megoldást találni a konfliktusra, idézi az MTI a közleményt, amit a Kreml adott ki, miután telefonon tárgyalt az orosz és a francia elnök.
Vlagyimir Putyin és Emmanuel Macron azonnali tűzszünetre szólította fel a fegyveres viszály szereplőit. Áttekintették a feszült helyzet megoldásával kapcsolatos további teendőket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportja keretében (a karabahi konfliktus rendezésén 1992 óta dolgozó csoportban Oroszország mellett az Egyesült Államok és Franciaország is társelnök).
Előzőleg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon örmény és azeri kollégáinak azt ajánlotta, hogy Moszkvában tartsanak háromoldalú találkozót a hegyi-karabahi konfliktus rendezéséről. Szerdán Emmanuel Macron aggodalmát fejezte ki, miután a Törökország Azerbajdzsánt Hegyi-Karabah visszafoglalására buzdította. Nikol Pasinján örmény kormányfő az Európai Tanács elnökének jelezte is, akkor lehet szó a béke helyreállításáról, ha az azeriek beszüntetik hadműveleteiket, kizárják Ankara részvételét a fegyveres konfliktusban.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja óta nyílt vita van Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, a konfliktusban 30 ezren haltak meg, százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egy ország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. Az 1994 óta érvényben lévő tűzszünetet mindkét oldalon rendszeresen megsértik.
Kiemelt kép: MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala/PAN Photo/Sipan Gyulumyan
