Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményben utasította vissza, hogy az ellenzék a köznevelés rendszerét "a kormánnyal ideológiailag azonos" és "ellentétes oldalon álló" intézményekre osztja, az egyházi iskolákat az előbbibe sorolva. A tárca károsnak tartja, hogy a tiltakozást generálók tantestületeket osztanak meg, éket verve "aláírók" és "alá nem írók" közé.
A szaktárca szerint ez tudatos aknamunka,
egyúttal választási célú adatgyűjtés: minden a NAT ellenében aláíró pedagógus biztos lehet abban, hogy már listázza őket Gyurcsányék gépezete, a NAT NEM petíció elindítása sem szól másról.
Az egyházi iskolák mintegy ezer tanára által aláírt állásfoglalás kezdeményezői még inkább megosztják a pedagógus társadalmat, miközben a szakmai konszenzus megteremtését hiányolják.
Egyházi iskolák mintegy ezer tanára a NAT ellen
Üdvözlik a bevezető korszerű pedagógiai szemléletét, de úgy vélik, az alaptanterv az oktatás megújulásának a gátja.
Az EMMI nem megy bele a számháborúba, hogy az aláírók száma, sok vagy kevés, a pedagógusok 170 ezer fős állományához képest.
Az állásfoglalásban hangzatos, a kormány által is támogatott gondolatok és aktuális kritikák keverednek, a dokumentum támogató és ellenző megnyilatkozások egyvelege, melyet a Köznevelés-Stratégiai Kerekasztal ülésén majd meg lehet tárgyalni, ez a fórum éppen ezt a célt szolgálja, legutóbb egyébként 2020. február 18-án ülésezett.
A szaktárca a bérekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy éppen aznap, amikor az aláírásgyűjtés elkezdődött adták ki a rendeletet arról, hopgy 10%-kal emelik a pedagógusok fizetését.
Kásler Miklós olajat öntött a tűzre
A miniszter nagyon kihúzta a gyufát a tanároknál.
A szaktárca szerint a magyar pedagógusok munkaterhelése nemzetközi viszonylatban átlagos, a tanár-diák arány az OECD átlagnál is kedvezőbb.
A módosított NAT a 2012-eshez képest 10-ről 20 százalékra növeli a szabadon felhasználható órakeretet, csökkenti a tananyagot, a tanulók terhelését. Ezzel párhuzamosan csökken a tanárok által ellátandó órák száma. A szaktárca paradoxnak tartja, hogy a bevezetése ellen küzdenek, miközben ez az egyik megoldás a tanári terhek mérséklésére. Ténynek nevezi, hogy a felsőoktatásba felvételizők között nőtt a pedagógusképzésre jelentkezők aránya.
A módosított NAT szolgálja a kért szemléletváltást, ez azonban elsősorban a pedagógusokon múlik.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma is maximálisan egyetért azzal, hogy
a köznevelés rendszerének mindenkire gondja legyen. Egy szétszakadó társadalomban reményt, utat, modellt kell kínálnunk mindenkinek, hiszen elsősorban az iskola az a hely, ahol egy igazságosabb társadalom megszülethet.
Az eddiginél nagyobb odafigyeléssel kell tehát fordulnunk a lemaradók, a nehézségekkel küzdők, a mélyszegénységben élők, a kirekesztettek felé.
Ezért kéri is azon intézményeket, amelyekben sokan aláírásukkal is kiálltak ezen gondolat mellett, hogy fordítsanak erre nagyobb figyelmet, és a felvételinél intézményeikben preferálják az érintett tanulók minél nagyobb arányban történő felvételét.
Kiemelt kép: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Hajnal Gabriella, a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos és Takaró Mihály irodalomtörténész, az Oktatási Hivatal szakértője a módosított kerettantervekről tartott sajtótájékoztató után a minisztérium tükörtermében február 21-én. MTI/Kovács Tamás
