Jóval alacsonyabb a magyarok fizetése, ha az átlagkereset helyett a medián értéket nézzük.
Új módszerrel méri a fizetéseket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), írja a 444.hu. Ezentúl azokat a munkáltatókat is figyelembe veszik, ahol ötnél kevesebb embert foglalkoztatnak, szemben az eddigi, évtizedeken át bevett gyakorlattal.
A KSH mindkét módszerrel végignézte a legutóbbi három év adatait, és megállapították, hogy az új gyakorlattal 10-20 ezer forinttal alacsonyabb munkabérek jönnek ki, mint korábban. Már az új módszer alapján a januári reálkereset 7,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi.
A reálkereset értéke az inflációnak köszönhetően október óta folyamatosan csökken. Ha a teljes tavalyi évet nézzük 2021-hez képest, akkor 2,6 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, mert még nem volt akkora a pénzromlás mértéke.
A kedden publikált adatok alapján a teljes munkaidőben dolgozók nettó fizetésének mediánja - az adó- és járulékkedvezményeket is beleszámítva - 294 500 forint volt januárban, melynek bruttója 422 400 forint. Vagyis a magyarok fele ennél többet, a másik fele pedig ennél kevesebbet keres. Ez 17 százalékkal magasabb a megelőző évhez képest, azonban az infláció közben 25,7 százalék volt. Még rosszabb a helyzet, ha csak az élelmiszerárakat nézzük, ahol 44 százalékos áremelkedést tapasztalhattak a vásárlók.
A medián keresettel szemben a januári átlagkereset nettó 363 900 forint (bruttó 528 000 forint) volt, ami kedvezmények nélkül 351 100 forint.
A lap megjegyzi, hogy a medián kereset jobban szemlélteti a közepes fizetést hazánkban. Az átlagkereset ugyanis jóval érzékenyebb a szélső értékekre, vagyis a magas, de kevés embert érintő fizetések felhúzzák az átlagot.
