Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke elmondta: bár a 2021-ben elfogadott szabályozást egy ellenzéki párt, a Párbeszéd kezdeményezte, a kormányoldal "kiherélte" a szöveget, így a szabályozás nem alkalmas feladata ellátására.
Elfogadhatatlannak nevezte például, hogy a hatályos szabályozás szerint 2030-ra 40 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, és csak 21 százalékra kellene növelni a megújuló energia arányát, miközben a törvény nem tartalmaz érdemi klímaalkalmazkodási feladatokat. A beadványukat 49 országgyűlési képviselő írta alá - ismertette.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese az ellenzéki klímatörvény-tervezet beterjesztőjeként arról beszélt: rá sem ismerni a végül elfogadott szövegváltozatra, amelynek még a címe is változott. A fideszes országgyűlési többség a négy klímacélból hármat kidobott és a 14 területből, amelyre cselekvési tervet kellene kidolgozni, 10-et szintén kukázott - tette hozzá, arcpirító cinizmusnak nevezve a történteket.
Bősz Anett, az DK frakcióvezető-helyettese, a Liberálisok elnöke azt hangoztatta: napjainkban már tapasztalhatók a klímaváltozás okozta hátrányok, azaz nem az a kérdés, évtizedek múlva mi lesz, hanem hogy most, 2021-ben mi történik, hiszen bolygónk és társadalmunk jövője a tét. Hozzátette: a DK kiáll az önálló környezet- és klímavédelmi minisztérium létrehozása mellett.
Nunkovics Tibor, a Jobbik országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy egy sikeres, zöldebb jövő az összefogás ellenzéki pártjainak célja. Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja azt hangsúlyozta, hogy az ellenzéki pártok sorsközösséget vállalnak a klímapolitika, a klímavédelem területén. Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke kiemelte: pártja különös hangsúlyt helyez arra, hogy tíz éven belül újítsák fel energetikai szempontból a hazai épületállomány lehető legnagyobb részét, így csökkentve az energiafelhasználást és ezáltal a rezsit.
