Vajon milyen nézettséggel futna ma egy Budapest történetéről szóló műveltségi vetélkedő a tévében?


Az 1960-as évek végén, amikor a televízió műsorait a hét hat napján még egyetlen adón, fekete-fehérben sugározták, és mindössze a háztartások 60%-ában volt tévékészülék, a Magyar Televízió Budapest felszabadulásának negyedszázados évfordulójához közeledve helyismereti vetélkedő-sorozatot indított.

A játék még szinte el sem kezdődött, már elérte célját: felkeltette a városlakók érdeklődését szűkebb pátriájuk múltja iránt, közösségeket teremtett, és lendületet adott a helytörténeti kutatásoknak.

A felkészülés hónapjaiban a FSZEK Budapest Gyűjteménye „vizsgázott”. Kollégáink elsőként a műsorfolyam ifjú alkotóit, Fellegi Tamás szerkesztő-rendezőt és Liszkay Tamás sorozatíró-szerkesztőt látták el olvasni- és néznivalóval, majd a kerületek - főként tanárokból, történészekből és lelkes lokálpatriótákból verbuvált - csapatait fogadták, és segítették a tájékozódásban. A könyvek egyébként a műsorba is elkísérték a versenyzőket, hiszen ez volt az első - és talán azóta is az egyetlen - kvízműsor, ahol a válaszadáshoz könyveket lehetett használni.

A saját és a rivális kerület történetére vonatkozó kérdések a versenyzők lexikális tudását tették próbára, de a játékban a gyorsaságnak és a szerencsének is szerep jutott: egy-egy helyes válasz után a csapatokat a Szabadság téri stúdióban képviselő, élő partiban részt vevő sakkmester következett lépésre. A sakkfigurák a tábla újabb és újabb mezőit hozták játékba, a mezők pedig újabb kérdéseket rejtettek.

A lágymányosi lakótelep Bogdánfy utcai „fekete-fehér” óvodája időközben sárga lett, de napjainkban is működik. Az egykori vetélkedőről, a kerület és az adományozók összefogásáról emléktábla tudósít. Képeink a legendás műsort idézik.

ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!