A hétfő reggel gyorsan eltakarított teleknyi szemét sokszorosa van a környéken. Jó üzlet a szemétlerakás, a vállalkozónak sokszorosan, de a nyomorgóknak is csúszik párezes forint egy kupacért. Aztán ők ott élnek tovább a szeméthegyek között.
Nagy visszhangot kapott az a csepeli illegális hulladéklerakó, amit az árvíz alatt elöntött a Duna. Még személyesen Orbán Viktor is beszélt róla. Szerinte azért nem takarították el az ottani szeméthegyet korábban, mert a tulajdonos börtönben ül, így nehéz vele kapcsolatba lépni. Mindenesetre már a miniszterelnöki árvízi tájékoztató után néhány órával megjelentek a helyszínen a kormányhivatal emberei, és kerítést lebontva felpakolták az eláztatott szemét nagy részét.
Ez volt az, amit évek óta hiába kértek a helyiek, először az önkormányzattól, majd 2021-től a kormányhivataltól. Akkortól ugyanis már a kormányhivatalok felelnek az illegális szemétlerakók felszámolásáért.
A csepeli Fácános-dűlőn gyűlő szeméthegyről négy éve, 2020-ban számolt be először a a Hulladékvadász nevű, erre szakosodott oldal. A fényképek alapján már akkor is elképesztő állapotok uralkodtak a környéken.
Ezen a részen a 1980-as években alakult ki az az üdülőterület, ahol közel a Dunához, festői környezetben BM-esek és a Csepel Művek dolgozói kaptak hétvégi telkeket. Ne gondoljunk luxusnyaralókra, bár a területet Csepel-Rózsadombnak nevezik. Egyszerű faházak állnak itt kicsiny telkeken, melyeket egykori tulajdonosaik már nem látogatnak. Öregek lettek, van, aki meg is halt, és olyan telek is akad, amely éppen hagyatéki eljárás alatt van. Az egykori üdülőterület elhagyatott lett, voltak olyan házak, ahova hajléktalanok költöztek be.
Paál Géza, a DK helyi vezetője évek óta foglalkozik az itteniek gondjával. A helyszínen találkozott velünk. Kellemes nyárias időben baktattunk ki a poros földúton. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az árvíz utáni szemétmentesítés első nekifutásra nem sikerült teljesen: bizonyára a kupacot elvitték, de a föld még tele van ruhákkal, régi hangkazettákkal, limlomokkal.
„Azért hagyták itt abba, mert már kezdett annyi víz lenni az összeszedett cuccokban, hogy aggályos volt, fel tudja-e venni a konténert az autó” - mondja a képviselő.
Paál Géza kis túrára invitál minket, hátrébb még sok érdekes dolog vár ránk. A nyúlgáton megyünk végig, amin átbukott az áradó Duna vize. Ezért mondta Orbán Viktor, hogy az illegális hulladéklerakó körülkerített helyszín, és nem került szennyezett víz a Dunába. Csakhogy ez kétélű dolog. Mert tény, hogy apadáskor a nyúlgát megakadályozza, hogy a széthordott szemét a folyóba kerüljön,
„Ott a fák magasságában van a Budapesti Vízműveknek a tartalék vízbázisa” – mutat a part felé. Egy-két kilométerrel délre, Szigetszentmiklós mellett van a valódi vízbázis, ahonnan Budapest jelenleg is kapja a vizet.
Emiatt egyesek szerint az a terület nem is árterület, hanem védterület, hiszen ivóvízbázisról van szó. Márpedig a védterületen kell védekezni, árterületen pedig nem. Viszont itt Paál Géza szerint „egy dekát sem” védekeztek. Vajon miket mutathatna ki egy vizsgálat egy hét múlva az itt szikkadó vízből vagy a környékbeli kutakból?
De honnan van itt ez a rengeteg szemét?
Laczkó Annamária, aki telekszomszédja a most többé-kevésbé kitakarított résznek, azt mondja, 2016-17 környékén lett új tulajdonosa ennek a területnek, aki hagyatékrendezéssel foglalkozott. Csakhogy a hagyatékban megmaradt bútorokat, lomokat nem lerakóba tették, hanem ide.
De nem ez volt az egyetlen problémás rész. A környéken már a 2000-es évek elején divat lett az illegális hulladéklerakás. Az ide betelepülők pénzt kaptak érte a lomtalanító vállalkozóktól, akiknek mindez még így is tizedannyiba került, mint rendes sittlerakóba lerakni a sittet. Az itt magukat meghúzó családoknak pedig nagyon nagy pénz volt az a pár ezer forint, amit egy kupac szemét lerakásáért kaptak.
Így lett a Csepeli Rózsadombból fokozatosan Budapest szemétlerakata.
– mondja Laczkó Annamária. „Pici gyerekek, csecsemők, családok jöttek a szemétkupacba, a közvetlen szomszédságunkba. Mi szóltunk nekik még múlt hét hétfőn, hogy meneküljenek, menjenek, mert jönni fog a víz. De az volt a válasz, hogy majd ha a gazda szól, akkor megyünk. Kiszolgáltatott, rendkívül lecsúszott életkörülmények között élő családok, emberek, akik ennek a szemétkupacnak a közepén éltek, ott főztek azzal a vízzel.”
És valóban: ahogy a nyúlgáton sétálunk, belátunk a kicsi elárasztott telkekre. A többségükben úszik a szemét a kertekben is. Hátra érünk az ártéri erdőbe, a parthoz. A bokrok alatt, a fák mellett végestelen-végig szemét. Itt vannak az elmaradhatatlan WC-csészék is, ezek valahogy mindig kellékei egy szemétlerakatnak, nem tudom, miért, de sosem látok illegális szemétkupacot enélkül. És ami a legrémisztőbb, van hullámpala is, ami már veszélyes hulladék.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal azonban most sem foglalkozott ezzel a területtel. Az Orbán Viktor által is emlegetett kirakatparcellát felszámolták, de tovább nem mentek. Pedig csak kicsit kellett volna alaposabban körülnézni: a palától nem messze autógumik várják sorsukat, nem nehéz felfedezni a kupacokat.
„Most hirtelen ügy lett belőle, és hirtelen azt az egyetlen egy szemétkupacot találta meg mindenki, aki megfordult a környéken gumicsizmában és pufi mellényben, de az egy vagy két darab telken felhalmozott szeméthegy csak a jéghegy csúcsa” - mondja Laczkó Annamária.
Amikor megkérdezem Paál Gézát, miért nem telepített az önkormányzat térfigyelő kamerákat, elszomorító a válasza: egyfelől, mivel hivatalosan az út is magánterület, meg sem teheti. De ha az út elejére, a sorompóhoz tesznek is, mit látni? Bemegy egy teherautó ponyvával letakarva, és kijön ponyvával letakarva. Semmi sem látszik, semmi sem bizonyítható.
Most már kifelé gyaloglunk. Búcsúzóul, ha nem lett volna elég a szemét, a képviselő megmutat még egy, a párhuzamos utcában meredező szemétkupacot, közepén egy leégett, bedöntött házikóval. Azt is elviszik, talán a következő árvíz után.
