December közepén írtunk a Nógrád megyei fideszes országgyűlési képviselő, Becsó Zsolt Nagymező utcában található szálláskomplexumáról, amely bár hotelként hirdette magát, a helyi önkormányzattól korábban még csak engedélyt sem kért az üzleti tevékenységhez. (Becsó cikkünk megjelenése után kilépett a szállást üzemeltető cégből.) Azóta több szállásadóval és szakmabelivel beszéltünk, és ezt némi utánajárással kiegészítve arra jutottunk, hogy a Nagymező utcai zughotel egyáltalán nem elszigetelt jelenség.
Némi kereséssel ugyanis több tucat hasonló, azaz be nem jelentett apartmant, hostelt, illetve lakást találtunk a Nagykörút által érintett kerületekben, amelyek a fideszes politikus cégéhez hasonlóan megspórolhatták regisztrációt. Ez pedig nemcsak adminisztratív okokból kifogásolható, hanem azért is, mert ezek a vállalkozások a négyszázalékos idegenforgalmi adót (ifa) bizonyosan nem fizetik be az önkormányzatnak. Amelyek így összességében minimum tízmilliós nagyságrendű, jogos bevételüktől esnek el az adócsaló ügyeskedők miatt, miközben az idegenforgalmi adó csak egy lehet az elbliccelt kötelességek közül.
Mit kell fizetni a szálláshelyek után?
Ha valaki magánszemélyként ad ki szállást, úgy be kell fizetnie a NAV-nak egy 38 ezer forintos szja-alapot, az önkormányzat számára pedig a négyszázalékos ifát és egy négyzetméterre számított építményadót. Ha cégként üzemelteti valaki a szállást, annak 2019 végéig 18 százalékos áfával, valamint a négyszázalékos ifával, építményadóval, helyi iparűzési adóval kellett számolnia a különböző adminisztratív terheken túl. Január 1-jével az áfakulcs 5 százalékra csökkent, igaz, behoztak mellé egy négyszázalékos turisztikai hozzájárulási díjat, amelyet a magánszemélyeknek is fizetniük kell. Ezentúl vannak helyi sajátosságok, például a VI. kerületben külön kell váltani parkolóhelyet is tavaly óta, ez hatmillió forint is lehet egyes részeken.
A nem bejelentett szállások kiszűréséhez pofonegyszerű módszert választottunk, két adatbázist vetettünk össze. Először a nagy szálláskereső oldalak közül a belső pesti kerületekre háromezer szállást feldobó booking.com nyilvántartásából indultunk ki. Azért ebből, mert az Airbnb-vel ellentétben pontos címet is közölnek az ingatlan fotói és leírása mellé. Azaz pontosan tudni lehet, hol van a kiadásra kínált ingatlan. Aztán fogtuk a címet, és lekerestük a kerület szálláshely-nyilvántartó oldalán. (Az V. kerület esetében itt, a VI. kerület esetében itt, a VIII. kerület esetében pedig itt tettük meg ezt. Ilyen jól kereshető adatbázist a VII. kerületre nem találtunk, ami azért sajnálatos, mert a booking.com adatai szerint itt van a legtöbb kiadásra kínált szállás.)
A következő eredményre juthattunk:
- A megadott ingatlanban volt bejegyzett szálláshely az önkormányzat által nyilvántartott listán. Ezentúl a booking.com-on megadott szálláshely neve, sőt az emelet és az ajtószám is megegyezett a hivatalos adatokkal.
- A megadott ingatlanban volt bejegyzett szálláshely, de nem annyi ággyal, nem azon a néven, esetleg nem azon az emeleten, ami a hivatalos adatbázisban szerepel.
- A megadott ingatlanban volt bejegyzett szálláshely, de kevesebb, mint a booking.com-on. Például: a szálláshelykereső oldalon ugyanabban a házban van két kivehető lakás, ugyanakkor az önkormányzati nyilvántartásban csak egy regisztrált szállás szerepelt.
- A címen egyáltalán nincs bejegyzett szálláshely az önkormányzat adatbázisában.
Ha szigorúan nézzük, akkor csak a legelső kategória makulátlanul tiszta, ennek dacára a második eseteitől is eltekintettünk a gyanús címek listázásakor. Ennek oka, hogy keresésünkben nem pontatlanul bejelentett helyszíneket akartuk kiszűrni, hanem azokat megtalálni, amelyek egyáltalán nincsenek bejelentve. (Az persze jelzésértékű, hogy a második kategóriába is sok tucatnyi esetet írtunk fel, amelyek között gyaníthatóan akadnak olyanok, amelyeknél nincs minden rendben.) A harmadik és főleg a negyedik kategória egyértelműen szabálytalanságra utal, és az utóbbiakból is több tucatot találtunk néhány órányi keresés során. Mivel a fenti módszertannal bárki összevetheti a meghirdetett és a nyilvántartásban szereplő szállások listáját, tételesen nem közöljük a címeket, hanem példákat hozunk, az utcák megnevezésével.
V. kerület
- A Vigyázó Ferenc utcára találni hirdetést a booking.com-on, de az nem szerepel a kerületi online nyilvántartásban. A Szemere utcában két olyan címet is találtunk, amely nincs ott a kerületi rendszerben, és találtunk ilyet a Kálmán Imre és a Falk Miksa utcában is. Temérdek ilyen szállást találni a Fővám téren, a Belgrád rakparton, a Képíró utcában, a Múzeum és a Károly körúton, valamint a Sas utcában.
- Egyetlen regisztrált szálláshely van az említett keresőrendszerben, de két szállás is kiadó egy-egy Aulich, Akadémia és Stenidl Imre utcai ingatlanban.
- Több mint egy tucat címet küldtünk el az önkormányzatnak, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy kivizsgálják az eseteket.
VI. kerület
- A Lovag, a Dessewffy, a Székely Bertalan, az Aradi utcában és a Bajcsy-Zsilinszky úton is több olyan szállást találtunk, amely nem szerepel az önkormányzat online rendszerében. Találtunk ilyen címet a Szinyei Merse, a Bajza, a Zichy Jenő és a Káldy Gyula utcában is.
- A terézvárosi önkormányzat azt közölte a 24.hu-val, hogy a "kereskedelmi hatóság az utóbbi időszakban két szálláshelyet törölt a nyilvántartásból, illetve több esetben pénzbírságot szabott ki, több százezer forintos nagyságrendben." A konkrét címekre vonatkozó kérdésünkre azt írták, hogy "a nyilvántartás naprakész, amennyiben pontos adatok birtokában azon nem találja meg a keresett szálláshelyet, akkor az nincs nyilvántartásba véve."
VIII. kerület
- Több esetet küldtük el az összevetés alapján az önkormányzatnak, az pedig egy-egy József, Futó, Práter és Szentkirályi utcai címmel kapcsolatban igazolta vissza, hogy - noha a booking.com-on szerepel - nem regisztrált szálláshely.
Bár annak megállapítására, hogy az egyes kerületekben pontosan hol és mennyi be nem jelentett, azaz adóelkerülő szállás működik, nincs elég kapacitásunk és eszközünk, a néhány óra alatt kiszűrt címek mennyisége abba az irányba mutat, hogy a fideszes zughotel tényleg nem elszigetelt jelenség, és a pesti belváros komolyan fertőzött a nem regisztrált szálláshelyektől.
Ráadásul a helyzet vélhetően rosszabb annál, amit keresésünk alapján érzékelünk. Pontos adatot átfogó (adó)hatósági vizsgálat hozhatna, ezért csak becsülni lehet, de egy lapunknak névtelenül nyilatkozó, legálisan szállásokat kiadó vállalkozó szerint a feketézők aránya 30-40 százalék is lehet Budapesten. Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének vezetője szerényebben saccol, tapasztalatai alapján ő "mindössze" 20 százalékra teszi ezt a számot. Elmondta:
Ez egy súlyos probléma, amióta az egyesület fennáll, azt akarja, hogy a hazai hatóságok határozottabban lépjenek fel az ügyben.
Hogyan lehetne fellépni ellenük?
Nekünk is az benyomásunk támadt, hogy akik felléphetnének a feketézők ellen, mintha nem törnék olyan nagyon magukat, és talán az engedély nélküli szálláshelyek ezért is hirdethetik magukat magabiztosan. Azt is el kell ismerni, hogy nem egyszerű hatékonyan fellépni az illegális szállások ellen. Ha például az illetékes önkormányzat vagy az adóhatóság úgy próbálná meg kiszűrni a hasonló szállásokat, ahogy mi tettük, jó eséllyel több falba is ütközne.
- Pusztán a cím alapján nem lehet azonosítani, hogy pontosan melyik lakásról van szó a társasházon belül, mivel a szálláskereső oldalakon többségében nem szerepel ajtó, emelet, ahogy helyrajzi szám sem.
- Nem lehet csak úgy bekopogtatni a legtöbb helyre, ahogy a Becsó-féle zughotelbe, ahol még recepció is volt.
- De ha megtalálják is a lakást, további nehézség felvenni a kapcsolatot a tulajdonossal. A NAV érdeklődésünkre - az elmúlt években hányszor és mennyi bírságot szabtak ki hasonló ügyekben? - érdemben nem reagált, viszont azt írta, néhány éve olyan ezer Airbnb-ző szálláshely kapcsán indítottak projektet, amellyel az addig nem feltétlenül szabályosan működő szállásokat kifehérítették, és a "támogató eljárásokban csaknem 95 millió forint értékben módosították az érintettek a bevallott jövedelmi adataikat, amelyből több mint 15 millió forint személyi jövedelemadót érintett."
Azaz a szankcionálás nem tűnik túl hatékony fellépésnek, ahogy egy kispesti, egészen kacifántos történet életszerűen mutatja be, hogy az önkormányzat bizonyos értelemben eszköztelen. Miközben azt is jelzi, hogy a nem legális szálláshelyek problémája nem csupán Budapest belső kerületeire korlátozódik. Épp ezért a szektor legális szereplői más irányú megközelítést javasolnak, szerintük
el kéne érni, hogy a booking.com-on, valamint az Airbnb-n csak olyanok hirdethessenek, akik hivatalosan is regisztrálva vannak, magyarán rendelkeznek a szükséges engedélyekkel.
Nyilvántartó szerv lehet a már működő Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK); Schumicky Balázs szerint ha csak azok hirdethetnek, akik regisztráltak, "abban percben eltűnnek a feketézők, de legalábbis nagyon visszaesnek. Van erre nemzetközi példa." Az önkormányzatokról szólva ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy valójában minden adminisztrációs nehezítés "a fehérítés ellen hat, az olyanok is, mint a településképi eljárás, vagy a parkolóhely-megváltási díj. Általánosságban fontos lenne, hogy az állami szereplők ne a legálisan működő szálláshelyeket vegzálják, hanem az illegálisakat."
A 24.hu úgy értesült, a Magyar Turisztikai Ügynökség épp ezen a "regisztrációs minimumon" dolgozik, és ebbe akarja bevonni az említett szálláskereső oldalakat is. Portálunk többször kereste az elmúlt hetekben ezzel kapcsolatban az ügynökséget, arról érdeklődve, valóban van-e ilyen terv, választ azonban nem kaptunk.
Pénzek, milliárdok, szobák
A KSH 2018-as adatai szerint Budapesten összesen 9 millió 31 ezer vendégéjszakát töltöttek el különböző kereskedelmi szálláshelyeken. Ennek eloszlásáról nincs adatunk, de ez alapján is állíthatjuk, hogy a szálláshelyek működtetőihez érkező bevétel százmilliárdos nagyságrendű. Érdekes szempont innen nézve, hogy mennyiért lehet Budapest legbelső részén, a Deák Ferenc tér környékén értékesíteni egy szobát vagy lakást. A 24.hu piaci forrásai szerint egy kétszemélyes szoba úgy hárommilliót, egy négyszemélyes négymilliót, egy kétszemélyes lakás négy és fél milliót, egy négyszemélyes lakás közel ötmilliót, (két hálószobával hat és félmilliót), egy hatszemélyes lakás három hálószobával pedig kilenc és félmillió forintot hozhat évente a szükséges és sikeres bejáratás után. Lefordítva: ha csak egy kétszemélyes szobát nézünk, úgy az elbliccelt idegenforgalmi adó évi 120 ezer forint lehet.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
