A gyerekkönyveket rajzoló dizájner, Rhode Montijo 1999-ben úgy döntött, felskiccel néhány humoros állatfigurát, és kirakja saját dolgozóasztalához, ha már a Mondo Mediánál dolgozik. Utóbbi egyébként egy sima animációkkal foglalkozó vállalat, ami a tiniket és a fiatal felnőtteket célozza eléggé tizennyolc pluszos produkcióival. Montijo rajzai jól annyira jól sikerültek, hogy a cég vezetősége is felfigyelt arra:
valaki eléggé ráérzett, milyen beteg látvánnyal lehet emberek figyelmét felkelteni.
A vázlatokra rábólintottak, mellérendelték Aubrey Ankrumot és Kenn Navarrót, akik a forgatókönyv és animátor vonalon igyekezték segíteni Montijo munkáját. Megcsináltak egy rajzfilmet flash animáció segítségével, amiben egy dinoszaurusz három erdei állatot agyonver egy bendzsóval. Ez a rajzoknál is jobban bejött a fejeseknek, így a triónak megadták a sanszot, hogy saját internetes rajzfilmet készítsenek.
Ebből lett a Happy Tree Friends (magyarul Tündi Bündi barátok), ami 133 epizódot élt meg, és néhány országban a tévék is sugározták - Magyarországon is. Sikere vélhetően abból fakadt, hogy a figurákat valótlan élethelyzetekbe pakolták, illetve, relatíve kevés mese vállalt be ilyen kendőzetlen brutalitást.
Rajzfilmes elvárások
Montijóék alkotása nagyjából semmifajta történettel nem rendelkezik: van néhány állati mintázatra megrajzolt figura, akikkel a részekben feltűnően súlyos, horrorisztikus balesetek történnek, és szinte mindig, mindenki meghal az epizódok során, bármifajta ok nélkül. A rajzfilmes elvárásokat teljesen maga mögött hagyta a Happy Tree Friends, hiszen történetről nem nagyon lehet beszélni a sokszor 2-3 perces epizódoknál. Inkább
megírt jelenetek, szituációk vannak, amikbe beledobják szerencsétlen karaktereket, hadd szenvedjenek a szórakoztatás oltárán.
A brutalitás igen magas fokú a rajzfilmben, már amennyire a technológia engedi a nyers ábrázolást. Jó példa erre az alábbi epizód, mikor a Lumpy nevezetű kék jávorszarvas favágás közben balesetet szenved. Rádől a lábára a fa, neki pedig nincs más választása, minthogy a zsebében talált eszközökkel valahogy levágja a testrészt, így kiszabadítva magát.
Ez még a finomabb szintű erőszakábrázolás, mert ennél csak durvábbak vannak. Erősebb idegzetű olvasóink sem fogják nagyon érteni, milyen tartalommal rendelkezik például az Eyes Cold Lemonade nevű epizód. A felütésben azt látjuk, két aranyos figura, egy rózsaszín és egy kék állatka limonádét szeretne árulni, majd mindenféle szörnyűség történik, a sztori pedig abban csúcsosodik ki, hogy citrom helyett végül egyikük szemgolyóját szeletelik bele a hideg italba.
Pontosan ilyenekkel ver át a sorozat, mert
miután meglátod a rózsaszín, szív alakú orral felruházott cuki szereplőket, egy másodperc múlva már azon gondolkozol, miért szakad le a kezük-lábuk, nem érted, mi miért történik ebben a borzalmas átverésben.
Ehhez az epizódhoz maga a Mondo készített egy infografikát, mert 2013-ban az ötvenmilliós kattintást is átlépte a nézettség. Kiderült többek között, hogy a profillal kattintók 51,9%-a nő volt, és közel 860 ezer ember osztotta meg a közösségi médiában a fura részt. Arról ugyanakkor nem nyilatkoztak, hogy a nézők átlagéletkora miként oszlott meg a platformon - ennek pedig két oka van:
- A profilokban szereplő adatok nem minden esetben valósak.
- Valószínűleg igen sok 18 év alatti gyerek is megnézte ezt a két és fél percet, profiltól függetlenül.
A YouTube mi a francot csinál?
A Happy Tree Friends felnőtt rajzfilm, a célközönséget is eszerint lőtte be a múltszázadban a stúdió. Teljesen érthető, mert az agymenésük túl brutális ahhoz, hogy 16 év alatti nézőket célozzanak ezzel. Ugyanilyen karika alatt futott itthon is, bár ezek a besorolások sem hátráltatják a tévé elé csücsülő gyerekeket, hiszen eléggé vonzó lehet a sok színes figura mindaddig, míg a vérengzés be nem indul. Az sem teljesen biztos, hogy egy négyéves felfogja ennek durvaságát, de rövid- vagy hosszú távú emlékezetében mindenképp ott maradnak a látottak, és meglehet, felnőtt fejjel jön rá, mit nézett gyerekként.
Ezeket a véleményeket a YouTube kommentszekciójában is megtaláljuk, ha egy epizódot szeretnénk nézni a Happy Tree Friendsből. Nagy vonalakban olyan hozzászólásokkal találkozunk, mint:
Én, mikor kilenc voltam: haha, úgy megnevettetett ez a műsor! Én ma: mi a fasz ez az ijesztő szarság?!
Esetleg:
Egy nyolcéves srác ajánlotta ez a műsort. EGY FRANCOS NYOLCÉVES!
Vagy:
Nem fogok hazudni, ez valami rohadtul beteges mai fejjel.
A YouTube-ot persze megkérdezték arról, hogy mit kell tenni azért, hogy az erőszakos tartalmakat ne érhessék el a gyerekek, mert például számos olyan szerkesztett epizód felkerült a Peppa malac rajzfilmsorozatból, ahol pusztán két-három másodpercet cseréltek ki a hekkerek úgy, hogy például a malacok egymást eszik meg, különböző kínzások közepette.
Nagyon komolyan foglalkozunk a visszajelzésekkel. Örülünk annak, ha az emberek jelzik nekünk, ha egy tartalommal valami nem stimmel. Ilyenkor egyszerű megjelölni a kis zászló ikonnal, mert úgy nekünk is egyszerűbb a dolgunk. Ami jelölve van, azt megnézzük 24 órán belül, és ami nem megfelelő a platformra, azt el is távolítjuk. A szülőknek, akik aggódnak a gyerekeik miatt, azt tudjuk tanácsolni, hogy kapcsolják ki a keresés funkciót a YouTube-applikációkban
- állt a YouTube közleményében, illetőleg felhívták a figyelmet, hogy a gyerekeknek készített YouTube Kidset kell használni inkább, ott szűrt tartalmak vannak, kizárólag a megfelelő korosztálynak, így kicsit az esély, hogy becsússzon egy kamu Peppa malac-rész vagy bármi a Happy Tree Friendsből.
Utánanéztem a YouTube-szabályzatban, hogy mi számít korhatáros tartalomnak, és arra bukkantam, hogy a platform három pont alapján vizsgálja a feltöltött anyagokat:
- Ha a tartalom veszélyes, felnőttek láthatóak benne, és a gyerekek képesek leutánozni azt, amit csinálnak. Akkor nincs korhatár-besorolás, ha a tartalomgyártó valahogy figyelmezteti a kiskorúakat, hogy ne hajtsák végre ezeket, nézni pedig szülők nélkül nem lehet.
- Ha felnőtt témát, azaz szexet, halált, erőszakot bemutató tartalmat látunk, amik családinak tűnnek: ilyenkor korhatárt kell beállítani az anyag feltöltésekor, ezt a rajzfilmekre érti a szabályzat.
- Ha vulgáris a nyelvezet.
A Happy Tree Friendsre igazából a második vonatkozna, aminek hellyel-közzel megfelel a csatorna. Merthogy figyelmeztetnek a névjegyben, hogy "a Mondo nem való gyerekeknek vagy nagy babáknak". Ettől függetlenül a videók alatt semmifajta jelzés nincs, szóval gyanútlanul bele lehet sétálni a csapdába. Ha a feltöltő a feltöltéskor bepipálja a "nem gyermekek számára" feliratot, úgy a videó tulajdonképpen simán kikerülhet a YouTube-ra.
A szándékosan megtévesztő videókat nehezebb kordában tartani, főleg, ha a platform se nagyon csinál semmit ellene. Itt van például Warren G és Nate Dogg egy korai slágere 1993-ból, amit a Szezám utca lakóinak tátogására alkottak újra. Felnőttként értjük a viccet, az ötmilliónál több megtekintésen sem csodálkozunk, de semmi garancia arra, hogy a gyerek két perc múlva ne kérdezze meg:
Anya, apa, miért beszél csúnyán Elmo?
Azon túl, hogy a Happy Tree Friends rétegműsor, és igazából nem is szól semmiről, bizonyosan sokakat szórakoztat, csak hát nem mindenkinek egyértelmű, ki a célközönség, mert aligha YouTube-névjegyet megtekintve döntjük el, rákattintunk-e valamire. Sokkal inkább csak nézzük, mindenféle informálódás nélkül. A koncepció valami olyasmi akar lenni, hogy a cuki állatok jól megszívják, ez némileg egyszerű, így a történet komplexitásába nem is kell belekötni. A baj sokkal inkább azzal van, hogy most épp a YouTube az, aki nem foglalkozik eléggé azzal, hogy okozhat-e károkat egy ennyire durva rajzfilm.
Kiemelt kép: YouTube.com/MondoMedia
