Az eddig relatív biztonságban élő családok élete is ellehetetlenülhet, ha nem kapnak segítséget

A járvány második hulláma ellehetetleníti a remélt "kilábalást"

A magyar gazdaság teljesítménye a III. negyedévben az előzőhöz képest 11,3 százalékkal nőtt, az egy évvel korábbihoz viszonyítva azonban 4,6 százalékkal csökkent. A GDP előző év azonos időszakához mért visszaesését legnagyobb mértékben az információ, kommunikáció, illetve a pénzügyi szolgáltatások növekedése mérsékelte. Megindult ugyan a járvány okozta válságból a kilábalás, így az előző negyedévhez képest a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye bővült, de megérkezett a járvány második hulláma. Ennek következményeként még a talpon maradt cégeknél is újra gazdálkodási nehézségek lesznek és tömegesen igen rossz helyzetbe kerülhetnek a gyermeket nevelő családok és a nyugdíjasok. A veszélyhelyzettel együtt járó korlátozások, a munkahely és a munkajövedelem elvesztése, a kényszerűen megváltozott oktatás alapvető megélhetési, életviteli gondokat fog okozni.

A bruttó hazai termék csökkenése a válság második hulláma következtében a negyedik negyedévben ismét jelentős lesz. Így éves szinten 7-8 százalékos GDP-csökkenés várható, amely meghatároz valamennyi makrogazdasági folyamatot. Az ipari termelés csökkenése 10-12%, az építőipari termelésé 5-6% lehet, de számolnunk kell a foglalkoztatottság újabb szűkülésével és a munkajövedelmek korábbi jelentős emelkedésének lassulásával.

A vállalkozások helyzete továbbra is nagyon nehéz

A GFI-indexben a vállalati gazdálkodás mutatói továbbra is rosszak. Évkezdettől - nyers adatok alapján - 11 százalékkal mérséklődött az ipari termelés. Augusztusban ugyan 6,8 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz mérten, ugyanakkor a munkanappal kiigazított adatok alapján 0,8 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az első nyolc hónapban a feldolgozóipari kibocsátás 11,1 százalékos, az energetikai iparé 1,4 százalékos csökkenést jelez. A feldolgozóipar mintegy harmadát jelentő járműgyártás termelése 21,4 százalékkal mérséklődött.

A KSH mintavételes lakossági felmérése szerint a harmadik negyedévben a foglalkoztatottak száma 4 486 ezer fő volt, 36 ezer fővel, 0,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak átlagos száma 92 ezer főt tett ki, ami 15 százalékkal kevesebb mint egy éve.

A munkaerő-felvétel módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta - amely csupán az aktív munkanélküliek számának figyelembevételével meghatározott mutató - a július és szeptember közötti három hónap átlagában 4,4% volt, 1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A 25 éven aluliak között ezen időszakban 13,4 százalékos volt a munkanélküliség. Ez a mutató hosszú idő óta rendkívül magas, és 2 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az álláskeresők közel egyharmada, 30,9 százaléka legalább egy éve nem talált elhelyezkedési lehetőséget.

A vállalkozások várják a jövő évi adórendszerben a gazdálkodásukat könnyítő adóváltozásokat, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó jelentős mértékű és hatékony bérezést segítő kormányzati megoldásokat.

Az infláció magas és az államháztartási hiány közelít a két számjegyhez

A GFI pénzügyi mutatói a gazdasági nehézségek okozta alapvető teljesítmény visszaesés, a válság megoldását segítő pénzügyi intézkedések következtében is erőteljesen romlottak az előző negyedévekben.

A hazai ipar termelői árai lassan emelkednek. A belföldi értékesítés árai január-szeptember között az egy évvel korábbihoz képest 0,6 százalékkal, az exportértékesítéséi 5,2 százalékkal nőttek, így az ipari termelői árak összességében 3,6 százalékkal magasabbak, míg Európa szerte csökkenést mérnek.

A fogyasztói árak emelkedése az első tíz hónapban 2019 azonos időszakához képest az összes háztartás körében átlagosan 3,5 százalékos volt. Az infláció 2020 októberében 3,4%, a maginfláció - a júliusi 4,5% után - 3,8% lett. Az éves fogyasztói árindex előrejelzésük szerint 4,2% körüli lehet. Októberben - 12 hónap alatt - az élelmiszerek ára 6,5 százalékkal nőtt. Az idényáras élelmiszerek közül a burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen 15,7 százalékkal. Az áremelkedés a többi élelmiszer körében is jelentős; így a párizsinál, kolbásznál 13,4%, a cukornál 11,6%, a lisztnél 11,0%, a munkahelyi étkezésnél 9,3%. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,1 százalékkal, ezen belül a dohányáruk 9,3 százalékkal drágultak. A szolgáltatások 2,4 százalékkal kerültek többe, de a jármű-üzemanyagokért 5,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A nyugdíjas fogyasztói árindex az első három negyedévben 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A folyó fizetési mérleg egyenlege a válság következtében - a tavalyi 1,2 milliárd euró deficit után - 2020-ban akár a 3 milliárd euró hiányt is elérheti. A korábban bejelentett, de a válság miatt elhalasztott külföldi beruházás feltehetően az év végén sem indulhat újra.

A gazdálkodó szervezetek az első háromnegyed évben 1.178 milliárd forint adót fizettek, 19,4 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Fogyasztáshoz kapcsolt adókból az első kilenc hónapban 4 435 milliárd forintot fizettek be a kötelezettek, 1,6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A lakosság szeptember végéig 2.060 milliárd forint adót fizetett, 4,2 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában.

Az államháztartás - önkormányzatok nélküli - pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya szeptember végén 2270 milliárd forint volt, az éves hiánycél több mint hatszorosa, 618,6 százaléka. Az első háromnegyed évben a központi alrendszernek 16.190 milliárd forint bevétele keletkezett, amely a törvényi előirányzat 75,6 százaléka, és 18 460 milliárd forint kiadása, az éves előirányzat 84,7 százaléka teljesült. A központi költségvetés így számított hiánya szeptember végén 1842 milliárd forint, az éves előirányzat ötszöröse, 513,1 százaléka volt. A válság következtében az államadósság akár 75% körülire emelkedik.

Az államháztartás szeptember végi változatlanul magas összegű, és növekvő tartozása egyértelműen arra utal, hogy a kormányzati kommunikációban megjelöltnél lényegesen nagyobb mértékben lépi túl a 2020. évi hiány a költségvetési törvényben foglalt értéket.

A háztartások jelentős segítségre szorulnak

A GFI-index háztartási indikátorai jelzik a családok számára kialakult megélhetési nehézségeket. A járvány második hullámának gazdasági hatásai tovább növelik annak a veszélyét, hogy érdemi anyagi támogatás hiányában az eddig relatív biztonságban élő családok élete ellehetetlenül. A járvány kitörése után a munkajövedelem több mint kétszázezer foglalkoztatott számára jelentősen csökkent, vagy el is veszítették azt. Azóta ezek a családok a csekély megtakarításaikat feltehetően fel is élték. Most az újabb válság-hullám már egyértelműen az anyagi biztonságuk megszűnését okozza. A lakossági fogyasztás elmúlt években megszokott bővülése az újabb szigorítások és jövedelemszerzési nehézségek következtében az idén nem várható.

A kiskereskedelmi forgalomban a járvány közeledésének hatására felvásárlás indult meg a kereskedelemben, ami egy hónapon keresztül folytatódott, majd jelentős visszaesés következett be a forgalomban. Évkezdettől 0,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Ezen belül az első nyolc hónapban nőtt az élelmiszerforgalom 3,7 százalékkal, az élelmiszerláncoké 4,6 százalékkal, a dohányüzleteket is magukba foglaló szakboltoké 0,7 százalékkal. Jelentősen, 42,8 százalékkal bővült azonban az internetes és csomagküldő kereskedelem, amely részesedése a kiskereskedelmi forgalomból a múlt évi 5,2 százalékról ez évben már 10,1 százalékra nőtt.

A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében - azaz az intézményi statisztika által megfigyelt 3056 ezer fős alkalmazotti körben - a bruttó átlagkereset az első nyolc hónapban 395 400 forint volt. Ez ugyan 9,9 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt, de az intézményi statisztikából kimaradt több, mint 1 millió fő keresete viszont ettől feltehetően jelentősen eltér. A csökkenő foglalkoztatás, a jelzett létszámkorrekció miatt

2020-ban éves átlagban az átlagkereset reálisan mérve 4% körüli mértékben nőhet, és
a 4 százalékhoz közeli infláció következtében a reálkeresetek 1-2 százalékkal emelkedhetnek.
A nyugdíjak is egyértelműen veszítenek reálértékükből az év végi nyugdíjkiegészítés ellenére.

A 2020 elejéig tartó dinamikus béremelkedés, hitelezési expanzió lassul, a családvédelmi programmal megalapozott magas fogyasztói bizalom is csökken. Az új lakás vásárlásához 5 százalékra csökkentett áfa ellenére az eddigi lakásépítési boom lassul, a lakásbérlés beszűkül.

Mindenképpen szükséges a vállalati szektor további és újabb állami támogatása mellett a háztartások megélhetési körülményeit javító pénzügyi segítség. Nélkülözhetetlen megoldás lesz a családok pénzügyi segítése, a munkahelyeket megőrző állami támogatási formák alkalmazása a későbbi növekedés érdekében.