19. századi nyomógépeken gyakorolnak a hallgatók.
Mindig öröm látni, ha fővárosunk egy-egy patinás épülete, vagy annak belső tere régi fényében ragyog. Most a Magyar Képzőművészeti Egyetemre invitálták a sajtó képviselőit, hogy bemutassák a rektori folyosó frissen restaurált freskóit. Betekinthettük a könyvtárba és több műterembe is, ahol szintén jelen és a múlt találkozásainak lehettünk tanúi.
Erős István rektortól megtudhattuk, hogy az idei, 151. tanévtől új szakként elindult a vizuális művész alapképzés, mert a mai fiataloknak olyan interdiszciplináris képzésre van igényük, amely a szobrászat, festészet, grafika metszéspontjában található. Ezenkívül intézményi kereteket kap náluk Magyarországon egyedülálló módon a performance és az installáció oktatása.
Bojtos Anikó művészettörténész emlékeztetett arra, hogy az Andrássy úti palota eredetileg műcsarnoknak épült az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat számára. A főváros csupán a telket kedvezményes áron biztosította, az építkezés viszont teljes egészében közadakozásból folyt, amelyben az uralkodói pár, I. Ferenc József és Erzsébet királyné, valamint Rudolf trónörökös is részt vettek. Az 1877-es ünnepélyes megnyitón maga a király is megjelent.
Láng Adolf építész egy neoreneszánsz palotát álmodott meg, a pazar belső díszítésre a kor legnevesebb művészeit kérték fel. Az előtérben a díszítő festést Scholtz Róbert és műhelye készítették, az ő munkáikkal az Operaházban és az Országházban is találkozhatunk. A szépséges üvegablakokat Róth Zsigmondnak köszönhetjük. A fal és mennyezetképek megfestésére a műfaj egyik legtöbbet foglalkoztatott mesterét Lotz Károlyt kérték fel, aki akkor már túl volt a Vigadó és a Nemzeti Múzeum lépcsőházának megalkotásán és a szomszédos épületben működő Magyar Királyi Mintarajz Tanoda és Rajtanárképezdének, a Képzőművészeti Egyetem jogelődének volt a tanára.
A festmények az európai művészet antik gyökereit idézik fel: a kupola képei az egyes művészeti ágakat jelenítik meg, és klasszikus szépségideált közvetítenek. A mennyezeten az esztétika alapfogalmainak, az összhangnak, a szépségnek, a valóságnak és a képzeletnek látjuk allegóriáit. A reneszánsz hatás itt is visszaköszön: Lotz egyenesen Raffaello vatikáni freskóit vette kiindulási alapnak és azokat modernizálta, az ábrázolásokat a görög mitológiából vett alakokkal gazdagította. Az összhang allegóriájában például Ámor és Psyché tűnik fel, ami arra utalhat, hogy az igazi harmóniát nemcsak a művészetben, hanem a szerelemben is megtaláljuk – mondta a művészettörténész.
Van a régi könyvtáraknak valami hamisítatlan illata, a por és a papír patinája. Ezt éreztem az Egyetem 110 ezer kötetes könyvtárában és olvasótermeiben. Igaz, hogy gyűjtemény online is elérhető, de azért állítanom, hogy a régi könyvek, plakátok, metszetek hangulatát semmi sem pótolja.
Szurcsik József Munkácsy-díjas egyetemi docens vezetésével betekinthettünk a hallgatók műtermeibe is. A szitanyomatoktól nekem eddig leginkább Andy Warhol jutott eszembe, nem is gondoltam, hogy egy régi kínai technikai terjedt át a nyugati képzőművészetbe. A litográfiai műhelyben az ódon, ma már nem bányászott, vagyont érő üledékes mészkövek és a 19.századból származó, ma is tökéletesen működő nyomógépek nyűgöztek le.
Láthattuk, hogy az ötödéves restaurátorszakosok már diplomamunkájukra készülnek egy 18. századi barokk oltárkép árnyékában. Nem hagyható ki a Barcsay kiállítóterem, amelynek Maradjon köztünk című tárlata a tavaly elhunyt Révész László László művészetpedagógiai munkásságát hivatott bemutatni a saját és tanítványai alkotásain keresztül. Ez a kiállítás december 17-ig látható. Ugyanakkor rám nem kis hatást gyakorolt, hogy amikor az emeletről néztem le az aulára, ahol a jövő képzőművészeinek akvarelljei, olajfestményei hevertek kreatív rendetlenségben a márványpadlón egy nemsokára nyíló kiállítás rendezési munkálatai miatt. Közelebbről is megnéztem ezeket a papírra, vászonra festett képeket és nem mondható, hogy túl nagy békességet árasztottak volna. De hát tudjuk, hogy a művész, még a legfantáziadúsabb is, valahol a valóságból indul ki.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2022. december 6-án, kedden rendezi meg a hagyományos Nyílt napját, ahová mindenekelőtt a képzőművészeti szakok iránt érdeklődő fiatalokat várják. Az egyes tanszékek tematikus bemutatkozása után műterembejárásra is lesz lehetőség, ahol az Egyetem hallgatói ismertetik a műtermi élet sajátosságait, mentorként mutatják be a műhelyekben folyó munkát, és személyes tanácsokat is adnak.
