Javában tart a békák tavaszi vonulása, a szaporodóhelyek felé vezető úton azonban veszélyezteti az állatokat a közúti forgalom - olvasható a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közleményében. Dr. Weiperth András, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Természetesvízi Halökológiai Tanszék kutatója szerint a gázolások számának csökkentésére több módszer is létezik.
"Az egyik lehetőség az, hogy az útra kimászó állatokat összegyűjtik és átviszik a szaporodóhelyekre, ám ez a megnövekedett közúti forgalom miatt egyre inkább balesetveszélyes, sőt a békák vonulásakor folyamatosan a területen kell lenni" - mondta a szakértő. A másik opció az ideiglenes kétéltűvédelmi terelőrendszerek kiépítése, ezek ugyanis megakadályozzák, hogy a vonuló békák kijussanak az úttestre.
"A terelő mentén haladó állatok leásott vödrökbe kerülnek, ahonnan önkéntesek összegyűjtik és a szaporodóhelyekre juttatják őket. Fontos kiemelni, hogy e módszerrel számos vízhez kötődő hüllőt, például mocsári teknős vagy kockás és vízisikló példányokat is meg lehet menteni a gázolástól" - tette hozzá Dr. Weiperth András. A kutató a Garancsi-tónál több civil szervezettel közösen maga is évek óta végzi egy ideiglenes terelőrendszer kiépítését, ellenőrzését, majd a vonulás végeztével az elbontását. Emellett az Interreg-DTP SAVEGreen projekt keretében az M2-autópálya nyomvonalában és a 2. sz. főút Rétság és Hont közti szakaszán végzi a kétéltű és egyéb taxonok közúti gázolásainak felmérését.
A szakértő kiemelte, a tavaszi csapadékos időben szinte egész nap lehet számítani az állatok mozgására, a napos, száraz időben pedig elsősorban sötétedés után gyakoribbak a kétéltűek.
Úttesten mászó állatok nem csak a vizes élőhelyek közelében bukkanhatnak fel, hiszen alpesi gőték, szalamandrák, gyepi békák és varangyok egy-egy nyári zápor után az erdei utakon is megjelenhetnek. Az autósoknak résen kell lenniük.
Dr. Weiperth András szerint egyre több adat igazolja, hogy a kétéltűek hazai állományát az egyre szárazabb tavaszi időszakok, az egyszerre megjelenő nagyobb mennyiségű csapadék és a hirtelen bekövetkező erőteljes lehűlések mind jelentős mértékben érintik. Ha a trendek folytatódnak, akkor szinte valamennyi őshonos kétéltű faj állománya tovább fog csökkeni, ami a vízi és vizes élőhelyek tekintetében beláthatatlan következményekkel járna.
"Az egyes kétéltű fajok szakirodalomban meghatározott vonulási időszakai mára szinte teljesen felborultak. Az elmúlt közel egy évtizedben a trendek azt mutatják, hogy abban a pillanatban, hogy száraz időszakok után megérkezik az első tavaszi csapadék, minden faj szinte egyszerre kezdi meg a szaporodó helyek felé történő vándorlását. Ugyanez elmondható az őszi vándorlásra is: a késő őszi csapadék megérkeztével sok területen egyszerre indulnak el a fajok egyedei a telelőhelyek felé" - emelte ki a kutató.
Ha valaki tenni szeretne a kétéltű-gázolások ellen, annak kiváló útmutatót jelent a Dr. Puky Miklós Varangy Akciócsoporttal a tavalyi évben közösen kiadott Békamentő praktikum.
