A jogállami keretek átlépését várja el Schiffer András az Állami Számvevőszéktől. A volt országgyűlési képviselő, az LMP korábbi elnöke a 24.hu oldalon megjelent írásában olyan eljárásra buzdítja az Országgyűlés független ellenőrző szervét, amely ellentétes a hatályos jogszabályokkal. Schiffer szerint az Állami Számvevőszéknek minden, az egyes pártok vélelmezett politikai céljai érdekében megvalósuló kommunikációs aktivitást, gazdasági eseményt értékelnie kellene. Ez gyakorlatilag ellehetetlenítené az ellenőrzést és ezt a vonatkozó jogszabályok nem is teszik lehetővé.
Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy az Állami Számvevőszék egy hivatali típusú audit szervezet, amelynek nincsenek nyomozati eszközei, illetve hatósági jogosítványai. Az ÁSZ tehát - Schiffer András írásával ellentétben - soha nem szab ki bírságot, vagy büntetést. Az egyes ellenőrzési megállapítások esetleges pénzbeli jogkövetkezményeit minden esetben a vonatkozó törvényi előírások határozzák meg, azok érvényesítése az adott ügyben eljárási jogkörrel rendelkező hatóságok feladata.
Schiffer András bizonyára tisztában van vele, hogy az Alaptörvény értelmében az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, jogállását és hatáskörét az Alaptörvény és az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény határozza meg. Az Alaptörvény 43. cikkéhez kapcsolódó indokolás szerint
Az Országgyűlés a végrehajtó hatalom gazdálkodási tevékenysége felett ellenőrzési jogkört közvetlenül csak korlátozottan tud gyakorolni, az Alaptörvény ezért önálló intézményként statuálja az e feladat ellátására hivatott Állami Számvevőszéket.
A hatalmi ágak rendszerében az Állami Számvevőszék ezért a törvényhozó hatalmi ág része. Az ÁSZ az Alaptörvényben definiált közpénzügyi garantőr szervezet, amelynek célja nem a hibakeresés, vagy az elmarasztalás, hanem a közpénzügyek jó irányba való terelése, a pozitív változások elindítása és fenntartása.
Az egyes ellenőrzési megállapítások pénzbeli jogkövetkezményeinek kérdése alapvetően a pártok és pártalapítványok ellenőrzése során merül fel. A párttörvény pontosan előírja, hogy a pártok és alapítványaik milyen forrásokból gazdálkodhatnak. Döntő mértékben költségvetési támogatásból, tehát közpénzből működnek, így az Állami Számvevőszék - szintén törvényi előírás alapján - gazdálkodásukat kétévente ellenőrzi. Az ellenőrzések során az ÁSZ azt értékelheti, hogy az adott párt által közzétett pénzügyi kimutatások megfeleltek-e a törvényi előírásoknak, valamint hogy a szervezetek a könyvvezetésük és a közzétett pénzügyi kimutatásuk alapján betartották-e a vonatkozó jogszabályi és belső előírásokat. Az ellenőrzések kiterjednek továbbá arra is, hogy a pártok szabályszerűen számolták-e el, és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően használták-e fel a működésükhöz kapott költségvetési és egyéb forrásokat. Ugyanakkor az ÁSZ kizárólag a pártok közzétett pénzügyi kimutatás alapján értékelhet és tehet megállapításokat.
Könnyű belátni, hogyha az Állami Számvevőszéknek minden, az egyes pártok vélelmezett politikai céljai érdekében megvalósuló kommunikációs aktivitást, gazdasági eseményt értékelnie kellene az gyakorlatilag ellehetetlenítené az ellenőrzést, ezért ezt a vonatkozó jogszabályok nem is teszik lehetővé.
A szerzőre való tekintettel fel kell idézni, hogy az Állami Számvevőszék számonkérése azért rendkívül visszás, mert Schiffer András elnöki időszaka alatt a Lehet Más a Politika (LMP) gyakorlatilag semmilyen a pártok gazdálkodására vonatkozó törvényi előírást sem tartott be. Az LMP gazdálkodása 2012-ig gyakorlatilag ellenőrizhetetlen volt. A Schiffer András vezette pártnál 2013/2014-ben megsértették a számviteli alapelveket, az adományok és adományozók feltüntetésében is szabálytalanságok voltak. Az LMP számviteli rendszerének szabályozása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A könyvvezetés 2013-ban és 2014-ben is szabálytalan volt, csak úgy, mint a leltározás. Az LMP a gazdálkodással összefüggő egyéb jogszabályi előírásokat sem tartotta be. A párt az adó, valamint járulék-bevallási és fizetési kötelezettségének csak határidőn túl tett eleget, továbbá az ellenőrzési rendszerének kialakítása és működtetése sem felelt meg az előírásoknak. Tény ugyanakkor az is, hogy az LMP akkori elnöke elismerve a feltárt szabálytalanságokat intézkedési tervekben vállalta azok kijavítását, és ezek hatására az LMP gazdálkodásában pozitív, előremutató folyamatok indultak el.
Visszatérve az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit meghatározó jogi keretekre a párttörvény előírásaiból egyértelműen következik, hogy az ellenőrzések során az ÁSZ kizárólag az érintett pártok közzétett pénzügyi kimutatásának törvényességét értékelheti, konkrét dokumentumok, bizonyítékok alapján. A számvevőszéki ellenőrzés tárgya tehát minden esetben az ellenőrzött szervezet (párt) beszámolójának állítása és azt alátámasztó pénzügyi kimutatás, illetve az azokhoz rendelkezésre bocsátott dokumentumok, bizonyítékok. Az ÁSZ tehát mint jogalkalmazó szerv mindenkor a hatályos jogszabályban biztosított keretek között végzi ellenőrzéseit - a Schiffer András által elvárt - kiterjesztő jogértelmezésre nincs lehetősége, többletellenőrzési jogosítványokat nem alkalmazhat. Mindez ellentétes lenne a Schiffer András által oly sokszor viszonyítási pontként szolgáló "jogállami keretekkel".
A Jobbiknál 2017-2018-ban végzett számvevőszéki ellenőrzés párhuzamba állítása azért téves és félrevezető, mert akkor hatósági jelzés alapján kerültek a számvevőszéki ellenőrzés látókörébe olyan konkrét dokumentumok - a párt akkori vezetői által jegyzett szerződések és bizonylatok - amelyekből egyértelműen megállapítható volt, hogy a párt tiltott támogatást fogadott el 2017-ben plakáthelyek bérlése során. Ezt egyébként később a Jobbik korábbi elnöke Sneider Tamás is elismerte, 2018 júliusában az ATV Start című műsorában, amikor kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy a párt jóval a mindenki számára elérhető piaci ár alatt, kedvezményesen jutott plakáthelyekhez 2017-ben. Ez a párttörvény 2014. január 1-jétől hatályos módosítása alapján törvényellenes, tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül, amit az ÁSZ feltárt a Jobbik ellenőrzése során. A Jobbik akkori elnökének nyilatkozata is megerősítette, hogy az ÁSZ a vonatkozó törvények maradéktalan betartásával járt el a párt ellenőrzése során.
Összegezve tehát az Állami Számvevőszéknek a törvények által meghatározott ellenőrzési jogkörén kívül eső, vélelmezett - az érintett párttal bizonyíthatóan kapcsolatba nem hozható - gazdasági cselekmények felderítésére, és megítélésére nincs és nem is lehet jogszabályi felhatalmazása.
A politikai pártok és a kampánypénzek esetében az ÁSZ a vonatkozó törvények által meghatározott, kizárólag bizonyítékokon alapuló ellenőrzést végezhet, ellenőrzési jogosultsága azokra a pénzügyi kimutatásban feltüntetett gazdasági eseményekre, adott esetben kampányráfordításokra terjed ki, amelyek az elszámolási határidőig megjelentek a pártok, kampány esetén a jelölőszervezetek elszámolásaiban és nyilvántartásaiban.
Schiffer András ezúttal hálóba ütötte a labdát.
Horváth Bálint, az Állami Számvevőszék szóvivője
A sajtóviták szellemiségének megfelelően megkérdeztük Schiffer Andrást, hogy élni kíván-e a viszontválasz lehetőségével, ám tudatta, az üggyel kapcsolatban minden leírt a cikkben, ráadásul a legfontosabb érv látható a plakátot bemutató képen. Szerkesztőségünk ezzel a vitát lezártnak tekinti.
