Ángyán József szerint újfent beigazolódott, hogy a közös nemzeti földvagyon kormányzati kiárusítása valójában "intézményesített földrablás" volt. Vas megye vizsgálatának eredményei sok érdekességet, specialitást mutattak, de a rendszer megítéléséhez is jó mintául szolgáltak. Az árverésre bocsátott területek kiválasztásában a bérlőnek a kormányzó "elithez" való viszonya döntő szerepet játszhatott.
Bár az elkelt megyei terület 96 nyerteshez került, de a föld 60%-át (mintegy 2000 hektárt) nem a kormánypropagandában szereplő "kis/közepes családi gazdaságok", hanem 14 nyertes árverező tagja nevén 9 nagy - 100 hektárnál nagyobb területre nyertes árajánlatot tett - érdekeltség szerezte meg. A nyertesek több mint kétharmada csak a területek alig 13%-ához, kevesebb mint 450 hektárhoz jutott.
A kiválasztott kevesek sokat nyertek
A vasi adatok azt az általános tendenciát erősítik, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek jelentős részét - a megyében közel 64%-át - más településen élő, tőkeerős árverezők
szerezték
meg. Az úgynevezett "helybeliek" közt is voltak cégtulajdonosok, akik - a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől, foglalkozásuktól függetlenül - cégük székhelye jogán
válhattak úgy "szerzőképes helyi földművessé", hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik.
A nyertesek között néhányan emellett nemcsak, hogy nem "helybeliek", de közel 850 hektárt, az elárverezett terület több mint 25%-át magyarországi cégeik jogán külföldi, illetve többes
állampolgárok szerezték meg, akik közül ketten - a megyei árverések nyertesei rangsorának első és harmadik helyezettje -
életvitelszerűen Németországban élnek.
Ángyán József értelmetlennek tartja, hogy a kormányzat azzal próbálta indokolni a közös földvagyon eladását, hogy az állam annak rossz gazdája, mondván az állami cégeket "a management szétlopja". A bérleti viszonyok elemzése alapján az elárverezett területek döntő többsége - Vas megyében mintegy 90%-a - 52 cégnek, illetve magánszemélynek bérbe adott - azaz nem az állam által művelt - terület volt, közel 70%-át pedig csak 2 nagy bérlő - a kegyvesztett barát, Simicska Lajos Mezort cégcsoportjához tartozó két cég - használta.
A meghirdetett terület (9 410 hektár) iránt feltűnően alacsony volt az érdeklődés. A megyében sikeresen elárverezett 198 birtoktest összesen 3 302 hektárt tesz ki, ami a meghirdetett 518 birtoktest alig több mint 38%-a, a területek 35%-a, ami a megyék többségénél és az országos átlagnál (73,6%) is lényegesen kisebb arány.
Rögvaló, a G-nap is hatott
Ez az arányeltolódás különösen szembetűnő volt a 3. árverési hullámnál, amikor meghirdetett terület alig több mint 11%-a talált gazdára.
Ángyán József jelentésében többször visszatér arra, hogy ennek köze lehetett a 2015. február 6-át, azaz az úgynevezett "G- napot" követő "Orbán-Simicska-háború" fejleményeihez, a megyéhez kötődő legnagyobb Simicska-érdekeltségű agrárcégek állami földbérleményeinek dobra veréséhez is.
A megyében a földterületek mintegy 65 százalékát, más megyékkel ellentétben, csak a harmadik árverési időszakban hirdették meg, amit a professzor kirívó eltérésnek nevez. Szerinte a magyarázat abban kereshető, hogy a megyében meghirdetni tervezett földek csaknem 80%-át, a Nyerges-Simicska érdekeltségű Mezort csoporthoz tartózó cégek bérleményei voltak. Az ezek elárverezése körüli jogi viták késleltethették meghirdetésüket.
A csatározások is sokakat elriaszthattak, nem akartak belefolyni az akkor még bizonytalan kimenetelűnek látszó küzdelembe, de a nagybirtokok birtoktesteinek átlag feletti méretei és az átlagot
jóval meghaladó kikiáltási áraik is sokakat visszatarthattak a licitálástól.
Ángyán József - a Greenpeace segítségével - már elkezdte a zalai adatok feldolgozását, amivel tervei szerint január közepére, végére, az országos összegző jelentésével pedig a jövő év közepére
készül el.
