A Gyurcsány-Demszky korszak legnagyobb korrupciós ügyeként tálalt 4-es metró beruházás, azon belül az Alstom metrókocsik szállítása kapcsán gyanított 2,2 milliárd forintos vesztegetési botrány feltárása, úgy tűnik, holtvágányra jutott. Az Egyesült Királyság csalás elleni hivatala (SFO) kilenc évig kutakodott a francia járműgyártó nemzetközi szerződései között azt követően, hogy a svájci hatóságok jelezték, a brit Alstom-cégen keresztül kenőpénzek folynak át. A britek nagyszabású nyomozása során harminc országban indultak vizsgálatok.
A politikai szálakkal átszőtt korrupciós ügy néhány hete zárult le, december 21-én ugyanis egy londoni bíróságon jogerős ítélet született a francia vállalattal szemben felmerült, több országra kiterjedő vesztegetési gyanú miatt. A nagy leszámolás azonban elmaradt.
Mindössze egyetlen, litvániai ügyben találtak bizonyítékot arra, hogy a cég alkalmazottai lefizettek kormányhivatalnokokat. Magyarország esetében nem leltek hasonló nyomot.
A magyar vizsgálat sehol se tart
Amikor az SFO-eljárás során előkerült, hogy az Alstom alkalmazottai 2,3 millió euró kenőpénzt adhattak a budapesti megbízás elnyeréséért (az MSZP-SZDSZ vezetésű fővárosi önkormányzat az M2-es vonalra 22, az M4-es pedig 15 7 szerelvényt vásárolt), 2016 nyarán Budapesten is megalakult az Alstom-vizsgálóbizottság. Ezzel egy időben a kormánypárti Magyar Idők arról értesült, hogy két részletben összesen több mint 597 ezer euró - akkori árfolyamon mintegy 180 millió forint - áramlott az Alstomtól Medgyessy Péter egykori miniszterelnök családi cégéhez.
Tarlós István főpolgármester és Borbély Lénárd, Csepel fideszes
polgármestere az Alstom metrókocsi-beszerzéseket vizsgáló ideiglenes bizottság elnöke a Városházán 2017 januárjábanFotó: Marjai János / MTI
Medgyessy elismerte a kapcsolatot, de azt mondta, hogy a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott, és az kilenc ember többéves munkájának az ellenértéke. A pénz egy része ugyanakkor a felesége bankszámláján landolt.
2017 elején aztán az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is beszállt, amikor megállapította, hogy a 4-es metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el. Csepreghy Nándor akkori államtitkár úgy összegezte a brüsszeli állításokat, hogy 167 milliárd forintot elloptak vagy elcsaltak. Az OLAF-jelentést még a magyar kormány is nyilvánosságra hozta, amire azóta sem volt példa - nem tették meg például az Elios-ügyben.
A Miniszterelnökséget vezető Lázár János ezt követően feljelentést tett, majd a Fővárosi Főügyészség a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályát bízta meg a hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatti nyomozás lefolytatásával.
Londonban végeztek, Budapesten újabb gyanúsítottat találtak
Bár a külföldi hatóságok az elmúlt években nem találtak semmit, a magyarországi nyomozás azóta is zajlik. 2018 augusztusában a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője arról nyilatkozott, hogy addig öt embert hallgattak ki gyanúsítottként, de egyikük sem közszereplő. A Pesti Srácok pedig január 23-án már egy hatodik gyanúsítottról írt.
A nyomozás eredetileg azért indult Nagy-Britanniában, mert az Alstom Londonba szervezte ki a jogi osztályát, ezért a szerződéseket is ott kellett keresni. Aztán ahogy elkezdték felfejteni a szálakat, az esetek egy részében más országok is bekapcsolódtak a vizsgálatba. A magyar szállal kapcsolatos papírokat és ügyleteket a briten kívül a francia és az osztrák hatóságok is egytől egyig átnézték. Utóbbiak azért, mert a magyar ügylettel kapcsolatban felbukkant az Eurocontact osztrák cég neve is. (Az Eurocontact tanácsadóként szerepelt az ügyletben, és azt kellett tisztázni, vajon nem tanácsadó díjnak álcázták-e a kenőpénzt, amivel az Alstom-BKV ügyleteket olajozták.)
A britek meg is nevezték a három, magyar üggyel kapcsolatos gyanúsítottat, de Jean-Daniel Lainét, Michael Andersont és Terence Watsont a per tavalyi újratárgyalása során a southwarki bíróság felmentette, és magára a lefizetés tényére sem találtak bizonyítékot.
A magyar vizsgálattal kapcsolatban megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget, és azt tudakoltuk, hogy a brit eljárás lezárultának lesz-e hatása a hazai fejleményekre. Arra nem válaszoltak, hogy a jogerős londoni ítélet után vajon megszüntetik vagy folytatják a nyomozást, helyette az alábbi választ kaptuk:
(…) az eljárás során hat személy gyanúsítotti kihallgatása történt meg. Öt személynél bűnsegédként, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette, egy személynél gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette képezi a gyanúsítás tárgyát. Egyéb adat a büntetőeljárás eredményessége érdekében nem közölhető.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Litvániában egy miniszter is horogra akadt
A tavaly decemberi ítélet középpontjában, amellyel lezárult a maratoni vizsgálatsorozat, az a vád állt, hogy 2002 és 2010 között két Alstom-leányvállalat és annak több alkalmazottja több mint 5 millió euró kenőpénzt fizetett Litvániában egy 240 millió euró értékű megbízás elnyeréséért kormánytisztviselőknek, köztük egy miniszernek.
Az Alstom Power Ltd. már 2016-ban bűnösnek vallotta magát, amiért 6 millió fontos büntetésre és közel 11 millió fontos kártérítésre ítélték. Két korábbi alkalmazott, a litván John Venskus és a svéd Goran Wikstrom ugyancsak bűnösnek vallotta magát, Venskust 3 és fél év, Wikströmöt pedig 2 év hat hónap börtönre ítélték. Őket követte Nicholas Reynolds, aki tavaly december végén 4 és fél év börtönbüntetést kapott, ezen felül 50 ezer font bírságot is meg kell fizetnie.
Egy másik leányvállalatot, az Alstom Network UK Ltd-t szintén bűnösnek találták korrupció vádjában, ugyanis egyik alkalmazottja egy, az indiai irodában dolgozó kollégájával együtt Tunéziában fizetett kenőpénzt. Ebben az ügyletben részt vett az afrikai állam bukott elnökének, Zín el-Ábidín ben Alinak a sógora is.
Az Alstomnak nem ez volt az első korrupciós balhéja. 2014 decemberében 772 millió dolláros büntetést kellett fizetnie, mert az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálata szerint legalább 75 millió dollárt fizettek ki kenőpénzként az indonéz, a szaúd-arábiai, az egyiptomi, a bahamai és a tajvani kormány embereinek.
Várhatóan lesz még folytatás, mert a cég 2018 végén a brazil versenyhivatal látókörébe került, miután felmerült, hogy kartellezett.
Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI
