Ahány ágazat, annyiféle javaslat futott be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, amely hat munkacsoportot állított fel, hogy felmérjék az egyes ágazatokat sújtó károkat és megoldási javaslatokat adjanak a koronavírus miatti krízis kezelésére. Ezekből táplálkozott a kamara válságkezelési programja, és úgy tudni, a szerdán nyilvánosságra hozott dokumentum elemei visszaköszönnek majd a kormány jövő keddre ígért gazdasági akciótervében. Ezt minden idők legnagyobb mentőcsomagjaként harangozta be Orbán Viktor kormányfő.
A hat ágazati csomagból itt azokat a felvetéseket emeltük ki, amelyek a munkahelyek megmentésére koncentrálnak. A vállalkozások gyors intézkedést várnak ennek érdekében. A tervezetek készítői hangsúlyozták, mindenképpen előnyösebbnek tartják, ha munkanélküli ellátás helyett a cégek működőképességére, a foglalkoztatást biztosító megoldásokra költene az állam. És maga a miniszterelnök is többször utalt rá, hogy erre készülnek.
Járulékkedvezmény
Jelenleg a bajba jutottak szűk köre kap kedvezményt: 26 tevékenységnél érvényes, hogy a bérek után nem kell márciustól június végéig megfizetni a munkáltatói közterheket, illetve a dolgozóktól csak személyi jövedelemadót és 4 százalékos természetbeni egészségügyi járulékot vonnak (az utóbbi legfeljebb havi 7710 forint lehet). Nagyon sok, más profilú cég is bajba került azonban, és szeretne bekerülni a kedvezményezetti körbe. Például az áru- és személyszállítás, a logisztika területén azt kérik, hogy legalább a kulcsmunkakörökre (targoncakezelő, gépkocsivezető, hajóvezető, vonatvezető, forgalomirányító, raktári munkás) és a gyártási logisztikára terjedjen ki a kedvezmény. A szállítmányozók a főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétjét, illetve társas vállalkozó jövedelmét is kivennék a minimum járulékfizetési kötelezettség alól.
A vasút szintén a járulékfizetés felfüggesztését kéri és/vagy azt, hogy bértámogatási pályázatból vagy alapból juttassák bértámogatási forrásokhoz a közszolgáltatókat. Járulékmentességet kérnek a nem élelmiszer-kiskereskedők, a turisztikában pedig a teljes ágazatra kérik a járulék- és katakedvezmények kiterjesztését. Az autóipar és a feldolgozóipar szintén, és
javasolják az osztrák, holland, német típusú bértámogatást, azaz az árbevétel jelentős (20-50 százalékos) csökkenése mellett kapjon a vállalkozás fix, gyorsított támogatást (120-150 ezer forint/hó) a munkavállalók nettó béréhez, az szja és járulékok részbeni vagy teljes elengedése mellett.
A pénzügyi ágazat a munkabért terhelő járulékok átmeneti elengedését, csökkentését vagy felfüggesztését szorgalmazza, utóbbit különösen kérnék a hitelmoratórium idejére a bankszektorban, vagy a szociális hozzájárulásiadó-fizetés részbeni felfüggesztését.
Az élelmiszercégek bevezetnék a technikai munkanélküliség fogalmát, ennek idejére a munkáltató nettó munkabért biztosítana, ha ez a bér mentesülne minden köztehertől. Cserébe az államnak nem kellene munkanélküli segélyt fizetnie.
A pénzügyi cégek azt javasolják üzletbezárás, járványügyi zárlat idejére, hogy állásidő alatt a munkáltató és a munkavállaló állapodjon meg az alapbérnél alacsonyabb bérben, és ehhez járjon 100 százalékos szociális hozzájárulásiadó-kedvezmény a minimálbér kétszereséig.
Szabadság, táppénz, túlóra
A fuvarozók sofőrhiányról írnak, de előrevetítik, hogy tömeges elbocsátás is jöhet. Ehelyett csökkentett munkaidőt javasolnak, vagy hogy a munkaviszony megtartása mellett fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozó járulékfizetés nélkül legyen biztosított. Az ipari munkacsoport azt szorgalmazza, hogy a fizetés nélküli szabadság idején az állam fizesse az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Szeretnék továbbá, hogy a munkáltatónak ne kelljen 15 nappal korábban bejelentenie a szabadság kiadását.
A kereskedelem támogatná, ha a munkáltató saját maga dönthetne csökkentett munkaidő elrendeléséről - ehhez egyelőre a munkavállaló egyetértése is kell.
Az élelmiszergazdaság a fizetett szabadság felhasználása után úgynevezett igazolt fizetett távollétet javasol, ha az állam átvállalja a távollét idejére a munkavállaló munkabérét. Esetleg a dolgozó azonnali táppénzre legyen jogosult (a betegszabadság mellőzésével) a kiesés idejére.
A vasútnál a betegállományok várható növekedése miatt javasolják a túlórakorlátok átmeneti feloldását, valamint más okból a többletszabadságot, ha ennek pluszterheit az állam vállalná.
Karantén idejére a pénzügyi szektor betegszabadságot javasol, a fuvarozók pedig azt szeretnék, hogy az állam nyújtson anyagi segítséget a sofőrök béréhez, ha karantén miatt nem tudnak dolgozni.
Az állam vinné a főszerepet, de a vállalkozásoknak és munkavállalóknak is bőven jutna a terhekből az iparkamara válságkezelő forgatókönyve szerint, amiből a kormány gazdaságélénkítő terve is táplálkozhat majd. 4000 milliárd forintos válságkezelési alap formálódik, de mindenekelőtt mentenék a munkahelyeket, aztán jönnek majd a különadók.
Hitel
A bajba került cégeknek és dolgozóknak gyorsan elérhető hitelre is szükségük lenne. A személyszállítók állami működési és foglalkoztatás-bővítési hitelprogramot szeretnének, kamatmenteset, halasztott visszafizetéssel, forgóeszközre és munkahely-teremtésre.
A turizmusból, vendéglátásból elbocsátott munkavállalók támogatására azonnali pénzügyi alap létrehozását javasolják, mely pályázati úton adna megélhetési támogatást lakbér, közüzemi díjak és hitelek fedezéséhez, akár hosszú lejáratú hitellel.
Az ipari munkacsoport munkahelymegtartó válsághitelt javasol azzal, maximális havi 150-170 ezer forintos hitelkerettel, amit a csökkentett munkabér kiegészítésére is igénybe lehetne venni. A hitel egy részét később az úgynevezett Válság Munkahelyvédelmi Alap terhére elengednék. A pénzügyi vállalkozások a túléléshez támogatott folyószámlahitelt, részben a munkaerő-megtartáshoz munkahelyvédelmi bérelőleg-hitelt, a Széchenyi Kártya Program keretében pedig munkabérelőleg-hitelt szorgalmaznak.
A turizmus további segítséget vár
A szálláshely-szolgáltató, vendéglátó vállalkozások a dolgozói állomány megtartásához az eddigi járulékkedvezményeken túl további támogatásokat várnak.
- Minél több a csökkentett bér a garantált bérminimumhoz (bruttó 210 600 forint) képest, illetve minél nagyobb a megtartott állományi létszám a tavalyihoz képest (de minimum 40 százalék), annál több legyen a kedvezmény.
- Ha a munkáltató vállalja, hogy a garantált bérminimum legalább 20-60 százalékát fizeti a dolgozóinak, az állam egy kiegészítő béralapból egészítse ki a munkavállaló bérét 66 százalékra (bruttó 126 ezer forintra).
- Azoknak a vállalkozásoknak is nyitva legyen a lehetőség, amelyek február-márciusban már elbocsátották az alkalmazottaikat, de jó részüket visszavennék.
Kilakoltatási moratóriumot is javasolnak az állásukat elvesztőkre, valamint azt, hogy SZÉP-kártyával is vásárolhassanak a boltban. Az állástalanoknál, jelentős bércsökkenést elszenvedő dolgozóknál kérik a közüzemidíj-fizetés felfüggesztését vagy átütemezését.
Az ipar egyre nagyobb részét sújtják a leállások
Ahogy az ellátási láncok bármely szereplője leáll, egy idő után az egész lánc megbénul, ez az ipar baja. Ezért kérik az ideiglenes (vészhelyzeti) részmunkaidő-elrendelés lehetőségét, ami alatt csökkentett munkabért fizetnének a munkaadók, és emellett kormányzati keresetkiegészítést várnának.
Mivel a leálló kis és közepes vállalkozásuknak nincs tartalékuk, az otthoni munkára be nem foghatóaknak 40-50 százalékos állami bértámogatást kérnek az 50-70 százalékos alapbér kifizetéséhez. Állami segítség kellene a munkáltatói felmondás fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez, illetve lehetőség arra, hogy több havi részletben fizethessék ki a munkavállalóknak a végkielégítést és felmondási időre járó bért, akár igazodva a munkanélküli ellátás idejéhez.
Azoknál a bajba jutott cégeknél, ahol nincs szakszervezet, illetve kollektív szerződés, kérik, hogy a munkaadó akár egyoldalúan dönthessen a munkaidőkeret meghosszabbításáról, az eddigi 4 hónapról ideiglenesen 9-12 hónapra.
Az élelmiszergazdaság védené az ingázókat és a kulcsdolgozókat
Az élelmiszeripari üzemekben szükség van a határon ingázó munkaerőre, ezért kérik, hogy ők munkáltatói igazolással átléphessék a határt és dolgozhassanak. A szezonális termelés többletlétszám-igényének biztosításához központi adatbázis létrehozást javasolják, ahol nyilvántartanák az elbocsátott munkaerőt. Akár ki is rendelnék őket élelmiszeripari vállalkozásokhoz.
Meghosszabbítanák a konzervek lejárati idejét, ez is a válságkezelés része lehet
Soron kívüli koronavírustesztet is kér az élelmiszeripari cégeknél a kamara által felkért munkacsoport, amelyben Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc cégei is benne vannak.
Minden élelmiszeripari üzemben vannak az üzem működése szempontjából kritikus munkakörök, amelyekben a dolgozók helyettesítése, pótlása nem, vagy csak nehezen megoldható. Őket vészhelyzeti pótlékkal, célprémiummal ösztönöznék, hogy szigorított munkarendben dolgozzanak, akár más munkavállalóktól elkülönítve, üzemi karanténban, céges járművel bejárva, vagy a telephelyen elszállásolva. A pluszköltségek előteremtéséhez gyors állami pályázati segítséget várnak.
Kérik, hogy akkor is adhassanak adómentes támogatást a munkába járáshoz a dolgozó saját kocsijával, ha azonos településen van a munkahely és a lakóhely.
Egységes támogatás kellene
A sok kis részötletben el lehet veszni, mi ehelyett inkább az ipar három szektorfüggetlen javaslata mellett tennénk le a voksunkat. Hiszen nemigen lesz olyan ágazat, amelyet ne érintene a válság, támogatások nélkül pedig csekély esély van a munkahelyek megtartására. Az ipari munkacsoport javasolja:
- az egységes, szektortól és bérektől független munkahelymegtartó és bértámogatásokat,
- járulékfizetési könnyítéseket minden munkavállalóra
- elbocsájtások esetére olyan alapot, amely minden kkv számára elérhető a dolgozói végkielégítések kifizetéséhez.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
