Közös beadványt nyújt be az ellenzék az Alkotmánybírósághoz a közigazgatási bíróságokról szóló törvényekkel kapcsolatban, mert szerintük alkotmányellenes lenne az alkalmazásuk - közölte a Jobbik pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint azt kérik az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló, valamint annak a hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló törvények egyes rendelkezései ellentétesek az alaptörvénnyel, és ezért visszamenőlegesen semmisítse meg őket.
Sérülne a hatalmi ágak megosztásának elve, veszélybe kerülne a közigazgatási bíróságok függetlensége és pártatlansága az új törvény értelmében - írták. Az igazságügyi miniszter gyakorolná ugyanis azokat a jogokat, amelyek következtében a közigazgatási bíróságok működhetnek, és az ő kizárólagos jogkörébe tartozna többek között a bírák kinevezése és leváltása. Ezen kívül a pénzügyi költségvetés kialakításával is befolyásolni tudná a bíróságok működését - fejtették ki.
Kiemelték: a bírói függetlenség esélyt jelent, hogy az állampolgárok győzhetnek az állam ellen, lehetőséget ad arra, hogy a hatalmi önkénnyel felvegyék a küzdelmet. Ezek sérelmét eredményezi, ha a közigazgatási bíróságok a kinevezési és működtetési szabályokat tekintve az ágazati minisztertől függenek - vélekedtek.
Emiatt fontos, hogy az állampolgárok az államhatalmi-közigazgatási szervvel szemben is független bírósághoz fordulhatnak-e. A kialakult helyzet alkotmányossági szempontok miatt különösen védhetetlen, hiszen a végrehajtó hatalmi ág egyik politikai vezetője befolyásolhatná a független bíróságokat - írták.
A beadványban indítványozzák azt is, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki a törvények közjogi érvénytelenségét, mivel a szavazás napján a parlament levezető elnöke nem ült az elnöki emelvényen, és nem voltak mellette a munkáját segítő jegyzők sem. Alkotmányos aggályokat vet fel az is, hogy a szavazógépek nem működtek megfelelően, akkor is tudtak szavazni a képviselők, ha nem volt behelyezve a szavazókártyájuk, tehát más is szavazhatott helyettük vagy a hiányzók helyett.
A normakontroll-beadványt aláírásával támogatta Gyüre Csaba (Jobbik), Harangozó Tamás (MSZP), Vadai Ágnes (DK), Keresztes László Lóránt (Lehet Más a Politika), Szabó Tímea (Párbeszéd), Buzinkay György (Momentum), valamint a független Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Bősz Anett - olvasható a közleményben.
Kiemelt kép: Varju László DK-s képviselő, Bangóné Borbély Ildikó és Harangozó Tamás szocialista képviselők, valamint Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője (b-j) sípot fúj az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. december 10-én. Hangos sípszóval és bekiabálásokkal zavarta ülést az ellenzék, miután csomagban szavaztak a képviselők a napirendhez benyújtott 2925 módosító javaslatról. (MTI/Máthé Zoltán)
