Amikor arról beszélnek a virológusok, orvosok, hogy a járvány "platózik", akkor arra gondolnak, hogy a fertőzés terjedése lassult, esetleg meg is állt.
"A hivatalosan regisztrált új fertőzöttek száma, a pozitív tesztek aránya és a szennyvízből kinyert minták elemzése egyaránt arra utal, hogy a járvány terjedése megállt, és a nemzetközi tapasztalatok is megerősítik, hogy a korlátozó intézkedések bevezetése után 4-5 héttel kezd megfordulni a helyzet" - írja a 24.hu, amely viszont hozzáteszi, hogy "a halálozás ugyanakkor továbbra is rendkívül magas, és még nyitott kérdés, hogy mennyire gyorsan és tartósan indulhat meg lefelé. Ha a csökkenés tempója nem elég gyors, akkor a halálozás akkor is hosszú ideig magas maradhat.
Az is nagy probléma lehet, ha olyan magas szinten áll be a kórházba kerülők és intenzív osztályon kezeltek száma, hogy az a kórházakra a mostanihoz hasonló nyomást helyez.
A lap a statisztikákat vizsgálva azt mutatta ki, hogy "a második világháború óta kevés olyan egyhetes időszak volt, amikor többen haltak meg, mint az utóbbi hetekben".
Csak november 15-ig nyilvánosak idén a halálozási adatok, de az már látszik, hogy ezt a második hullámot csak néhány időszakhoz lehet az elmúlt 75 évből hasonlítani.
"Csak három nagyobb kiugrást látni korábbról: az 1983-as és ’86-os, sokat emlegetett hideg telek, és a legrosszabb halálozási statisztikát hozó ezredforduló néhány hete volt rosszabb" - írja a lap.
Az köztudott volt eddig is, hogy az influenzaszezon szedi mindig a legtöbb áldozatot, akkor a legmagasabbak az év során a halálozási mutatók, több ezerrel is megugorhat a téli hónapokban a halálozási ráta havonta. A mélypont a nyár, bár hőhullám idején lehetnek ott is megugrások.
Abszolút látszik az őszi időszak idei kiugrása, a grafikon azt jelzi, hogy az utóbbi 50 évben nem volt rosszabb ezeknél a heteknél.
Az, hogy hányan halnak meg Covid következtében, nem tudni pontosan, vannak ugyan hivatalos számok mindennap, de épp a KSH később kijövő adatainak fényében ezek nem tűnnek pontosnak, sőt.
