Országszerte 21 helyen kezdték meg a tanárok felkészítését, hogy ne ismétlődhessen meg többé a mogyoróallergiában meghalt 6 éves kisfiú tragédiája. Az AllerGéniusz egyesület vezetője szerint azonban az iskolák központilag továbbra sem kapnak adrenalint.
2022 januárjában egy földimogyoró-krémmel töltött ostyát tett egy hatéves gyerek padjára a napközis tanára az egyik budapesti általános iskolában. A kisfiú evett belőle, majd rosszul lett. A tanár nem a mentőket, hanem a szülőket hívta, akik kocsival indultak orvoshoz. Ám a kisfiú állapota annyira rosszra fordult, hogy meg kellett állniuk egy benzinkútnál, oda riasztották a mentőket. A gyerek életét azonban már nem tudták megmenteni.
Éppen ezért a pedagógust most halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolják, és felfüggesztett forgházbüntetést kérnek rá.
A súlyos, életveszélyes reakció (anafilaxia) kockázatával járó allergiás gyermekek és felnőttek helyzetének javításáért dolgozó civil szervezet, az AllerGéniusz Egyesület a kisfiú halála után azonnal felkereste a minisztériumot egy sor javaslattal annak érdekében, hogy megelőzhetőek legyenek a hasonló tragédiák.
Az egyesület elnöke, Rabb Edit maga is érintett, a 13 éves kisfia veszélyeztetett. Ő is, mint sok társa, két EpiPennel, autoinjektoros (injekciós tollba töltött) adrenalin adaggal a táskájában jár mindenhová.
„Itt versenyt kell futni az idővel” - mondja arról, mi a legfontosabb, ha bekövetkezik a baj.
„Mindig nagyon kell figyelni. Nálam is úgy van, ha a fiam iskolájából telefonálnak, hogy rosszul van, az első kérdésem az, hogy evett-e valamit, csak azt ette-e, amit én adtam, érintkezhetett-e más étellel? Tehát kiderítem, hogy felmerül-e az anafilaxia gyanúja?”
Edit szerint komoly probléma, hogy a tanárok nincsenek megfelelően felkészítve az ilyen helyzetekre. „A pedagógusoknak nincs elsősegélynyújtás-oktatásuk a főiskola után. Egy idősebb pedagógus adott esetben nem is hallott olyat, hogy valakinek súlyos allergiája van. El sem hiszi, hogy létezik olyan, hogy valaki mellett esznek valamit, ő pedig rosszul lesz, és összeomlik a keringése."
Pedig ez is előfordulhat. A súlyosan allergiás kisgyereknek nem is kell belekóstolnia a rohamot kiváltó ételbe. Ezért Edit szerint fontos, hogy a környezetében is mindenki tudjon a problémáról.
Az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület adatai szerint az ételallergia gyakorisága a 3-18 éves korosztályban 2,58 százalék, ami másfélmillió intézménybe járó gyerekkel számolva legalább 37 ezer óvodást, iskolást jelent. Ráadásul 65-70 százalékuk a magas rizikójú tartományba sorolható.
Az érintett szülőknek és gyerekeknek az elmúlt években egyáltalán nem volt könnyű dolguk. Rabb Edit szerint sok intézménybe fel sem vették őket. Vagy ha mégis, megpróbálták eltolni maguktól a felelősséget. „Amikor a hároméves gyerekemmel óvodába mentünk, aláírattak velem egy papírt, hogy nem vállalnak a gyerekért felelősséget az óvodában.”
Van, aki megkapta a tartósan beteg státuszt, van, aki nem. Pedig csak ebben az esetben jár a magasabb családi pótlék, a 10 éves korig adott GYES és az ingyenes óvodai, valamint félárú iskolai étkezés.
„Ezeket a családokat anyagilag súlyosan érinti, hogy diétás étkezést kell biztosítaniuk. Sok szülő otthon főz hajnalban, vagy nem tud elmenni dolgozni, mert csak két-három órára veszi fel egy-egy intézmény a gyereket, hogy ne kelljen ott lennie.”
De még ha jogosultak is kedvezményes étkezésre, gyakran nem tudnak élni vele. „Az, aki tartósan beteg, ingyen ehet, de nem tudnak étkezést biztosítani, nekem kell megvenni az ételt és beküldenem a gyerekkel.”
„Ezeket a gyerekeket fel kell vegyék, oda kell figyeljenek a pedagógusok és az intézmények ezekre a diagnosztizált gyerekekre” - sorolja Edit.
A Belügyminisztérium megkezdte a pedagógusok képzését is. Portálunknak azt írták, ezt az Oktatási Hivatal végzi az Országos Mentőszolgálattal közös szervezésben. A képzés célja, hogy a pedagógusok képesek legyenek az elsősegélynyújtás alapelveinek alkalmazására, egy reakcióképtelen beteg ellátására, a légúti idegentest okozta fulladás felismerésére és ellátására, az újraélesztés folyamatának elvégzésére, valamint a heveny túlérzékenységi reakció, vagyis az anafilaxia felismerésére és laikus elsősegélynyújtói szinten történő ellátására.
A résztvevők először egy online képzést végeznek el az OMSZ képzési felületén, majd gyakorlati oktatáson is részt vesznek.
A szülők számára nagy segítség az is, hogy tavaly óta a diagnosztizált gyerekek ingyen vagy 70 százalékos kedvezménnyel kaphatják meg az EpiPent, aminek darabja amúgy 16 ezer forint.
„Ez nagyon jó dolog, hiszen évente eddig ez 32 ezer forint volt, ugyanis kötelező kettőt magunknál tartani. Sajnos ezt nem mindegyik orvos tudja, mert szülők jelentkeznek nálunk, hogy nem mindenki kapja meg kedvezményre, hiába van lelet és diagnózis a kezében” - mondja Edit.
A Belügyminisztérium szerint a szülők az eddigi két darab Epipen mellé - 100%-os társadalmi finanszírozással, azaz térítésmentesen - egy harmadik injekciót is felirathatnak a gyermekorvosnál, amit az iskolában kell tartani.
A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság ugyanakkor azt javasolta, hogy minden gyermekintézményt lássanak el központilag adrenalin-autoinjektorral. Ez azoknak a gyerekeknek lenne fontos, akiket még nem diagnosztizáltak.
Pedig a kutatások szerint a még nem diagnosztizált páciensek ötödénél az első anafilaxiás roham közoktatási intézményekben történik.
Az AllerGéniusz Egyesület szerint évente nagyjából 250 millió forintba kerülne a központi beszerzés. „7971 állami fenntartású közoktatási intézmény van az óvodáktól a gimnáziumokig bezárólag. Az iskolákban ugye négy darab kellene, merthogy ez súlyhatárra van, tehát kettő mondjuk az alsósoknak, fél adagnyi junior fajtájú, és kettő a nagyoknak.” Rabb Edit nem érti, erre miért nem telik az állami költségvetésből.
