Egy új vizsgálat alapján eddig alábecsültük a metánkibocsátásunkat - számol be a ScienceAlert. Az anyag a szén-dioxid mellett az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, így nagyban hozzájárul a globális felmelegedéshez. Bár a légköri metán egy része természetes eredetű, az emberiség is jelentősen növeli a koncentrációt.
A friss adatok alapján a tevékenységünkhöz köthető metánkibocsátás a véltnél akár 40 százalékkal is magasabb lehet.
A kutatók szerint az antropogén emisszió a bolygó teljes metánforrásának 30 százalékát teszi ki. Az elmúlt három évszázadban a kibocsátás nagyjából 150 százalékkal nőtt, a természetes források miatt viszont nehéz megmondani, hogy ebből mennyi is köthető fajunkhoz. Éppen ezért kiemelten fontos felmérni, hogy az anyag mekkora része származik a környezetből.
A szén C14 izotópja biológiai metánt tartalmaz. Vasilii Petrenko, a Rochesteri Egyetem munkatársa csapatával a grönlandi jég mélyére fúrt, hogy 1750 és 2013 között keletkezett rétegekből gyűjtsenek be mintákat, melyekben az izotópot keresték.
Adataik alapján 1870-ig csak kevés metán áramlott a légkörbe, ezt követően viszont élesen emelkedett a gáz szintje, ami egybeesik az iparosodással. Úgy tűnik, a kutatók eddig alábecsülték az emberi kibocsátást, ez azonban nem feltétlenül rossz hír. Mivel a szén-dioxiddal ellentétben a metán viszonylag rövid ideig marad fenn az atmoszférában, az emisszió csökkentésével gyors eredményeket lehet elérni.
