A szakértők egy ideje tudják, hogy a komolyabb vulkáni aktivitás az éghajlat befolyásolásával nemcsak helyi, hanem globális hatásokat is kiválthat. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a tűzhányók a dinoszauruszok kihalásához is hozzájárultak, de a vulkánok időnként a civilizációkat is nagyban befolyásolták.
Ennek ellenére viszonylag keveset tudni arról, hogy az elmúlt kétezer év kitörései hogyan is járulhattak hozzá az éghajlat alakulásához. Hogy átfogóbb képet kapjanak, Ulf Büntgen, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és kollégái több mint kilencezer élő és elpusztult fa mintáit elemezték - írja a Phys.org. A módszerrel rekonstruálni tudták, hogy az időszámítás szerinti 1. század óta miként alakultak a nyári hőmérsékletek, az eredményeket pedig jégmintákkal és kitöréseket leíró forrásokkal is összevetették. Ennek köszönhetően meg tudták állapítani, hogy a tűzhányók mekkora szerepet játszottak a globális éghajlat alakításában.
A korábbi vizsgálatokban a szakértők jellemzően több újabb fa adatait elemezték, ez pedig torzította az eredményeket. Büntgenék ezért az információhalmazból eltávolítottak egyes, a közelmúltból származó fákat, így pontosabb képet kaphattak.
A csapat szerint a vulkánok erejét eddig alábecsülték, ez azonban nem csökkenti az ember által előidézet éghajlatváltozás jelentőségét.
A nagy kitörések minimálisan ugyan, de globális szinten is csökkenteni tudják az átlaghőmérsékletet. Ennek fő oka a kén, amely az atmoszférában képes blokkolni a napfény egy részét.
Büntgenék történészekkel is egyeztettek. A kutatók úgy gondolják, hogy a komolyabb vulkáni aktivitás az éghajlat befolyásolásával az emberiségre is hatott az elmúlt kétezer évben, és komoly politikai, gazdasági, illetve kulturális hatásokkal járt.
